
Újabb harmincezer fővel csökkent a magyarság létszáma a 2011-es népszámlálás végleges adatai szerint Maros megyében. Marosvásárhelyen 42,8 százalékra csökkent a számarány, ami 2001-hez képest közel négy százalékos térvesztés.
2013. július 06., 18:012013. július 06., 18:01
2013. július 07., 18:262013. július 07., 18:26
A statisztikai adatok szerint Maros megye lakossága 1990 után, népszámlálásonként 30-30 ezerrel csökkent. Míg az 1992-es cenzus alkalmával 610 ezren lakták a megyét, 2002-ben már csak 580 ezren éltek ezen a vidéken. Mára ez a szám 550 ezerre apadt. A megyében nem csak a magyarság száma, de az aránya is csökkent a 2002-es népszámlálás adataihoz képest. Míg egy évtizeddel korábban a lakosság 39,3 százaléka vallotta magát magyarnak, jelenleg mindössze 38,1 százaléka az. Abszolút számokban ez még így is kétszázezernél valamivel több. Hasonló helyzetben van a térség románsága is, amely 53,3 százalékról 52,6 százalékra apadt. Míg a valamikor jelentős szász és zsidó lakossággal rendelkező megyében már csak 1478-an (0,3 százalék) jelölték meg nemzetiségükként a németet és 86-on zsidót, a cigányság közel 47 ezerre gyarapodott, ami arányaiban is szinte két százalékkal több a 2002-ben regisztrált adatokhoz képest. A roma lakosság aránya a két népszámlálás között 7 százalékról 8,9-re nőtt, ezzel Maros megye országos első helyre került.
A magyarság térvesztése a megye összes városában tetten érhető. A 134 ezer lakóval rendelkező Marosvásárhelyen már csak 57.532 magyar (42,8 százalék) él a korábbi 70.108-hoz (46,7 százalék) képest. Szászrégenben 28,8 százalékról 24,8-ra, Segesváron 18,4-ről 16,5-re, Dicsőszentmártonban 17,7-ről 14,3-ra, Marosludason 25,2-ről 23,2-re csökkent. A statisztikai hivatal adatai szerint a 2002-ben még a megye legmagyarabb városának számító Szovátán is 90,1-ről 87,6-ra apadt az arány. Hasonló a tendencia a két, nemrég városi rangra emelt településen, Nyárádszeredában és Erdőszentgyörgyön is, ahol 84 százalékról 80,1-re, illetve 75,5 százalékról 73-ra csökkent a magyarság aránya.
A megye legnagyobb községei továbbra is a Marosvásárhellyel összenőtt, vegyes lakosságú Marosszentgyörgy (9304) és Marosszentkirály, melyek létszámuk alapján a 2000 után várossá avanzsált Nyárádtőt (6945), Nagysármást (6942), Nyárádszeredát (5554) és Erdőszentgyörgyöt (5166) is megelőzik.
A magyarság lefele ívelő számarányát kommentálva Brassai Zsombor RMDSZ-elnök érdeklődésünkre úgy vélekedett, hogy ennek kettős magyarázata lehet. Egyrészt a cenzus alatt, a szövetség megyei irodájába érkező számos jelzés, miszerint a számlálóbiztosok hibát hibára halmoznak, arra a következtetésre juttatta az RMDSZ-t, hogy nagyon sok magyart nem vettek nyilvántartásba. Brassai tudomása szerint elsősorban olyan személyekről van szó, akik más városban vagy külföldön folytatják tanulmányaikat. Másrészt a roma lakosság jelentős növekedése is hozzájárul a magyarság számarányainak csökkenéséhez. Az elnök szerint az sem mellékes, hogy az adatok véglegesítése előtt a hatóságok csaknem egymillióval felduzzasztották az ország lakosságát.
Kérdésünkre, hogy a 2000-es polgármester-választáson elveszített Marosvásárhely még visszanyerhető-e a maga 42,8 százalékos magyarságával, Brassai Zsombor határozott igennel válaszolt. „Ha egységes politikai közösségként tekintünk a vásárhelyi magyarságra, akkor minden esélyünk megvan arra, hogy 2016-ban visszanyerjük a várost\" – adott hangot derűlátásának az RMDSZ megyei elnöke.
Marosvásárhelyen naponta több tízezer jármű robog át, a mérések szerint a város zajterhelése szinte kizárólag a közúti forgalomból ered. Egy tanulmányból az is kiderült, melyek a legzajosabb utcák, és mit tehet a város a zajszennyezés ellen.
Drágítják a fizetős parkolás díjait Marosvásárhelyen, az új árak április 20-tól lépnek életbe a helyi tanács döntése alapján.
Előzetes letartóztatásba helyeztek két embert, miután több mint 13 kilogramm kannabiszt tartalmazó csomagot akartak átvenni Maros megyében.
Előadást szerveznek a gyermekek biztonságos eszközhasználatáról és az online tér veszélyeiről, amelyre április 23-án várják a szülőket és pedagógusokat Marosvásárhelyen.
Nyílni kezdtek a sztyeppei bazsarózsák a mezőzáhi rezervátumban, ahol április 7-én bontotta szirmait az első virág. A ritka növényeket idén is fesztivállal ünneplik: a kétnapos rendezvényt április 25–26-án tartják.
Öt embert vettek őrizetbe csütörtökön egy tíz nappal korábban történt dicsőszentmártoni verekedés ügyében. A rendőrség szerint a konfliktus alkoholfogyasztás után robbant ki, két ember kórházba került.
Megszakítás nélkül folytatódik a gyilkossággal gyanúsított mezőméhesi férfi felkutatására irányuló hajtóvadászat – erősítette meg lapunknak a Maros megyei rendőrség sajtóirodája, miután a 112-n jelezték, hogy Szénaverősön vélhetően Emil Gânjt látták.
Marosvásárhely több pontján tartanak rágcsáló- és rovarirtási akciót hétvégén, az időjárástól függően – tájékoztatja az érintetteket a polgármesteri hivatal.
Karbantartási munkálatok miatt ideiglenesen szünetel a vízszolgáltatás Marosvásárhely több pontján csütörtökön. A tervek szerint a leállás 9 és 16 óra között tart majd.
Lakossági bejelentést követően Marosvásárhelyen, a Kárpátok sétány környékén folytatott helyszíni vizsgálatot a vízügyi hatóság. Megállapították, hogy szennyvíz folyt a folyóba, de az észlelt problémát rövidesen sikerült megoldani.
szóljon hozzá!