Nem lehet magyar igazgatója a vegyes tannyelvű iskoláknak?

A Maros Megyei Tanfelügyelőség igazgatói és aligazgató állások versenyvizsgáját szabályozó diszkriminatív határozata miatt hétfőn a CEMO – Civil Elkötelezettség Mozgalom és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) panaszt nyújtott be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz. A panaszlevelek célja, hogy a megyei tanfelügyelőség határozatának diszkriminatív és törvénytelen jellege megszűnjön, továbbá hogy egy újabb iskolaigazgatói álláspályázatról szóló határozat során a Maros Megyei Tanfelügyelőség kötelező módon konzultáljon az RMPSZ szakembereivel, illetve a marosvásárhelyi és Maros megyei RMDSZ oktatásért felelős személyeivel.

„Kevés eszköz áll rendelkezésünkre, a pereskedés túlságosan elhúzódna, így az nem célravezető most. Arra biztatom a jelentkezőket, hogy adják le nyugodtan dossziéjukat, és amennyiben törvénytelenség éri őket, forduljanak hozzánk jogorvoslatért, sőt peres eljárásokat is vállalunk” – mondta el lapunknak Szigeti Enikő, a CEMO elnöke.

Nem mindenkinek kell betartani a törvényt?

A tanfelügyelőség határozatában kitér arra, hogy nem kell figyelembe venni minden esetben az oktatási minisztérium augusztus 31-i rendeletének 6. bekezdésének 3. cikkelyét, amely kimondja, hogy a vegyes tannyelvű óvodák, iskolák igazgatójának vagy aligazgatójának kötelező módon ismernie kell az adott tanintézménybe járó kisebbségi diákok nyelvét. Sőt, külön pontban jegyzi meg, hogy ott, ahol csak az igazgatói tisztségre lehet pályázni, nem kell betartani a törvényt, azaz sok vegyes tannyelvű iskolában nem kötelező ismernie az igazgatónak a kisebbség nyelvét. Ezzel azt fogalmazta meg, hogy olyan iskolákban is, ahol több ugyan a magyar diák, mint például a maroskeresztúri intézményben, de nincs aligazgatói tisztség meghirdetve, ott az igazgatónak nem kell kötelező módon beszélnie magyarul.

A tanfelügyelőség ezt nem teheti meg, nem írhatja felül a törvényt – mondta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei elnöke, Horváth Gabriella. „Senki nem szabhatja meg azt, hogy ki jelentkezzen a versenyvizsgára. Nem értem, hogy minek alapján hozták ezt a határozatot” – fejtette ki az RMPSZ megyei elnöke, aki 18 éve tölti be az aligazgatói állást a Bolyai Farkas Gimnáziumban, idén azonban nem jelentkezik a versenyvizsgára. Elmondása szerint nemcsak azért, mert hosszú ideje vezeti az intézményt, hanem mert „bizonyos helyzetekben kezdtem kényelmetlenné válni bizonyos személyek számára” – mondta.

A tanfelügyelő helyettes szerint sem törvényes a határozat

„A CEMO munkatársait több, jelenleg még tisztségben levő magyar anyanyelvű iskolaigazgató kereste meg, olyan személyek, akik a táblázat szerint már csak a magyarul beszélő aligazgatói állásra pályázhatnak. Ezek az igazgatók beszámoltak az irányukba történő folyamatos nyomásgyakorlásról – amelynek célja, hogy az érintettek ne pályázzanak iskolaigazgatói állásra – és bemutatták azokat az eszközöket, amelyekkel rá akarják őket venni arra, hogy csak az aligazgatói tisztségre pályázzanak ” – fogalmazott Szigeti Enikő. Megkérdeztük a határozattal kapcsolatban Illés Ildikó helyettes főtanfelügyelőt is, aki kifejtette: a határozat nem törvényes, és nem a tanfelügyelőség határozza meg, hogy ki jelentkezzen, és ki ne. „A törvényt minden esetben be kell tartani, arra biztatok mindenkit, aki teljesíti a követelményeket, hogy jelentkezzen nemzetiségtől függetlenül” – nyilatkozta Illés Ildikó.

A magyar igazgatói tisztségek ügye egyre érzékenyebben érinti a közvéleményt. Jó példa erre a marosvásárhelyi Szász Albert Sportiskola igazgatójának helyzete. Csíki Zsoltot azzal vádolja Călin Crăciun román szakos tanár, hogy érdemtelenül engedik át a diákokat a pótvizsgákon, illetve az iskolavezető illegálisan gyűjt pénzt diákjaitól a sportegyesületének. A román tanár évek óta az iskolában tanít, de csak most kezdett el aggódni a magyar diákok gyengébb román tudása miatt, abban az évben, amikor az iskola vezetője RMDSZ-es tanácsos lett.