Nem igazolódtak be a remények

A romániai társadalomban huszonöt éve beszélünk az autonómiáról és még sokáig fogunk – mondta Borbély László képviselő, a Bernády Alapítvány elnöke, aki házigazdaként köszöntötte a jelen levő politikusokat, civileket és újságírókat.

„Mind tudjuk, min mentünk keresztül 50 év alatt, a kommunizmus időszakában. ’89 decemberében sokan azt hittük, hogy megoldódnak a problémáink, megváltozik a helyzet” – fogalmazott Borbély. Kitért arra is, hogy miért fontos erről beszélni, szemináriumokat szervezni, a problémák ugyanis nem oldódtak meg, és bár léteznek törvények az anyanyelvhasználatra, a kisebbségi jogokra vonatkozóan, azokat még mindig nem tartják tiszteletben Romániában.

Elméletben jók vagyunk, de a gyakorlaton a lényeg – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az RMDSZ szövetségi elnöke három szakaszra osztotta az eltelt 25 évet Romániában. Az első 1989-től 93-ig tartott, a második 93-tól 2007-ig. A második szakasz bizonyult a legmozgalmasabbnak, leginkább reménykeltőnek, hiszen előremozdulás volt tapasztalható, a kisebbségi jogok elismerésére vonatkozó fontos törvények születtek. A harmadik 2007-től kezdődően Románia európai uniós tagállammá válásával vette kezdetét, a remények, hogy a romániai társadalom jó úton tart, nem igazolódtak be.

Gheorghe Firczak, a Nemzeti Kisebbségek Parlamenti Csoportjának képviselője, a Romániai Rutének Kulturális Egyesületének elnöke osztotta meg gondolatait, majd Frunda György vette át a szót, aki kitért a magyar nemzetiségű intézményvezetők számának csökkenésére, a bevándorlás és migránskérdésre, a magyar közösség jogainak érvényesítésére is.

A politikusokat követően a civil társadalom képviselői kaptak szót: Lucian Năstase-Kovács, Gabriel Andreescu, Vincze Lóránt, Salat Levente, Márton Árpád, Székely István.