Megújuló épületben a hármasfalui kultúra

Az épület állapotát Vass Imre, Makfalva község polgármestere ismertette. A kultúrotthon felújításának első szakaszát tavaly valósították meg, amikor az önkormányzat a Kis-Küküllő felső vidékének fejlesztési programján 50 ezer eurót nyert pályázat révén a LEADER-programon. Ebből az összegből teljesen újjáépült a tönkrement tetőszerkezet, új cserépfedést is kapott, majd kicserélték a nyílászárókat is. Az épület belsejében felcsiszolták a parkettát, és felújították a színpad alatti klubhelyiséget. Az infrastrukturális munkálatok elvégzése mellett az összegből hang- és fénytechnikát vásároltak, továbbá 400 széket is beszereztek – az ingatlan befogadóképessége kevesebb, de sosem árt, ha van amivel helyettesíteni, pótolni a megrongálódó bútordarabokat. Az épület külsején apróbb hibák vannak, amelyek a nyílászárók cseréjekor keletkeztek. A szükséges javításokat és meszelést a következő évben végzik el.

A fűtés kérdését is meg kell oldani, hisz a jelenlegi gázfűtés nem a legjobb megoldás. Az önkormányzat a református egyházzal közösen pályázatot nyert a Bethlen Gábor Alapnál, ezt megpótolva épp most szerelnek fel két jókora fáskazánt az egyház tulajdonában lévő, de az óvodának is helyet adó ingatlan alagsorában. Ez a rendszer a szomszédos iskola számára is biztosítja a szükséges hőt, de innen oldanák meg jövőben a kultúrotthon melegítését is.

A nem kis település kultúrotthonát Muszka Árpád tanító, helyi tanácsos „igazgatja”, nemcsak az épület nyitvatartásáért és állapotáért felel, hanem a benne zajló programok, rendezvények szervezését vagy felügyeletét is szívügyének tartja. Nála érdeklődve kiderült: Hármasfaluban az elmúlt néhány esztendő nem szűkölködött szórakoztató és kulturális eseményekben. Egyesek szerint még szélesebb, színesebb is lehetett volna a kínálat, de az intézmény irányítója szerint a lehetőség adott, minden szervezni vágyó élhet vele.

A településen működik egy amatőr színjátszó és néptánccsoport, a HatSzentCsók, amelynek neve a Hármasfalut alkotó három történelmi település – (H)Atosfalva, Szentistván, Csókfalva – nevéből származik. Ez a csoport a szervezi és bonyolítja le évente a hagyományos szüreti bálokat. Hármasfaluban azonban nemcsak ősszel, hanem télen és tavasszal is rendeznek bálokat a mulatni vágyók számára, így már hagyománnyá vált téli időszakban a karácsonyi, tavasszal pedig a pünkösdi mulatság. Hogy a bál hangulata fokozódjon, a HatSzentCsók kezdésként a Küküllő mente, Mezőség vagy más tájegységek néptáncaiból nyújt bemutatót, sőt ha idejükből kitelik, tréfás népi jeleneteket is betanulnak. Az elmúlt négy évben négy színdarabot adtak elő a helyi fiatalok a kultúrotthonban, ezek közül kettőt vendégszereplés során Székelyabodban és Szolokmában is játszottak. Jelenleg sem tétlenkednek a fiatalok, az idei karácsonyra táncos-színdarabos bállal készülnek. Alkalomadtán szívesen fogadják a környékbeli települések meghívását is, állandó fellépői a Székely Majálisnak és a helyi Szent István Napoknak, de vendégszerepeltek a felvidéki Berzétén és a rangos orosházi FolkFesztiválon is.

Nemcsak a fiatal csoport „tartja a lelket” Hármasfalu kulturális életében – nyugtat meg Muszka Árpád. Minden esztendőben egy valamivel idősebb csapat megszervezi a hagyományos házasemberbált vagy kosaras bált. Az idei Szent István Napokon Csókfalván székely zászlót avattak, tiszteletét tette és előadásával elkápráztatta a helyieket Raffai Ernő történész, a helyi gazdakör pedig emlékoszlopot állíttatott a székely vértanúknak – tekintett vissza a közelmúltba Muszka. A helyi általános iskolában hagyományőrző csoport működik a kisebbek részvételével, akik nemzeti ünnepeinken és emléknapjainkon kiveszik részüket a rendezvények lebonyolításából.

A kulturális igényeknek megfelelően a kultúrotthon is kezd rangjához méltó arculatot nyerni – mutatja be az épületet annak felelőse: a kicserélt nyílászárókat, új tetőt, az új székeket, hozzátéve, hogy a villanyhálózatot is teljes egészében felújították. Az intézmény hat rend népviseletet kapott, amely kiegészül még hat mezőségi szoknyával is. A téli időszakban gondot okoz a hatalmas épület fűtése, de erre is keresi a megoldást a község vezetése.

A feltételek adottak, kultúrát szerető és teremtő mag is van a településen, de kérdés, hogy van-e még kinek szervezni, dolgozni. A legnagyobb gond, mint mindenhol, a fiatalok elvándorlása – veti fel a negyvenes éveiben járó Muszka. Négy évvel ezelőtt sikeres futballcsapat működött a településen, amely többek között éppen emiatt szűnt meg. Szóba került a csapat újraindítása, de a négy évvel ezelőtti fényképeket nézegetve a helyzet elszomorító: az akkori huszonegynéhány játékosból csupán hárman vannak még itthon. Ennek ellenére ő sem, a fiatalok sem lankadnak: amíg van kinek, addig szervezni fogják a művelődési életet.