Médiatudományi konferenciát tartottak Marosvásárhelyen

A két nyelven, románul és magyarul zajló tanácskozást Kós Anna, a magyar művészeti kar dékánja és Sorin Crișan, az egyetem rektora nyitotta meg. A konferencia négy nagy téma köré csoportosult: Az új média használati módjai, Az új média képisége, A médiaszabályozás kérdései és A média nyelvezete. Elsőként Kuti Csongor beszélt a jövő sajtójáról, de előbb a jelent, illetve a múltat foglalta össze, kitért a változások sokrétűségére, a technológia, a piac, a fogyasztási magatartás és a médiaszabályozás kérdéseire. Ditrói Zoltán Online, de mit? címmel a közszolgálatiságról értekezett, majd Marius Oltean részletezte a rádiós kommunikáció alapelveit. A felmérések szerint a 30 évnél fiatalabb korosztály több időt tölt aktív internetezéssel, mint aktív televíziózással – hangsúlyozta Kuti Csongor, akinek az a meglátása, hogy a közmédia, a felügyeleti szervek, médiaforrások a mindenkori kormánypártok ellenőrzése alatt állnak.

A közszolgálatiság elsősorban tartalmi kérdés – hangsúlyozta Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének vezetője, aki A közszolgálatiság mérhető paraméterei című előadásában először azokat a közhelyeket és tévhiteket sorolta, majd cáfolta meg, amelyek a közszolgálatisághoz kapcsolódnak. Például azt, hogy a közszolgálati rádió állami tulajdon, vagy ódivatú, retró, unalmas, illetve, hogy nem fontos a hallgatottság és hogy legtöbbször az állammal és a politikummal szembeni viszonyrendszerben vizsgálják. Az általános ismérvei a közszolgálatiságnak a klasszikus és ideális esetben – sorolta a rádió vezetője – többek közt az, hogy anyanyelven sugároz, sokszínű, minőségi és gazdag a választéka. „Amikor közszolgálatiságról beszélünk, tulajdonképpen tartalomról beszélünk, és nem valami kötelező érvényű tartozás törlesztéséről az adó-, valamint tévé/rádióilleték-fizetőkkel szemben” – fogalmazott az előadó, hangsúlyozva, hogy ma közszolgálati feladatot nem csak a közpénzekből fenntartott médiaintézmények látnak el. A Román Rádiótársaságnak ma 2500 munkakönyves alkalmazotta van és még ugyanennyi bedolgozója. Ez az ötezer ember 17 csatornánál lát el feladatokat, mert hogy ennyi csatornája van a román közszolgálati rádiónak. A mérhetőségről is beszélt a rádiós szakember,  felsorolva, hogy mi mindenben mérhető a közszolgálatiság: pénzben, humánerőforrásban, csatornákban, műsorokban, potenciális-, valamint valós hallgatókban/nézőkben. Ma már nem elég egy rádiónak a szó klasszikus értelmében csupán rádiónak, lennie. Vagyis nézhetőnek, látogathatónak, lájkolhatónak kell lennie. Ahogy a televízió is hallgathatónak, látogatható és lájkolható kell legyen, a nyomtatott sajtó, vagy az online portál úgyszintén. Ezen kívül még ott van a Facebook, amit azért használunk, amiért a mobiltelefont is: mert mindenkinek van, és nem jó lemaradni.

A médiatudományi konferencián szó esett továbbá az okostelefon használatáról, a médianevelés hatásáról a középiskolások médiafogyasztására, a közszolgálati média alkotmányos helyzetéről, a romániai magyar nyelvű audiovizuális  média monitorozásának  módszertani kérdéseiről.