Mederszabályozás helyett partvédelmet igényel a lakosság

A találkozó céljáról Hajdu Zoltán, a FÖK elnöke elmondta: látva az Alsó-Nyárádmenti szabályozás drámai következményeit, úgy gondolták, jó lenne idejében beszélgetni a lakossággal a Nyárádszeredán felüli szakaszon tervezett munkálatokról. A FÖK szakmai információkat hozott, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, mi történt az alsó szakaszon, és mi várható a felső térségben, továbbá a közösségeket és képviselőiket tájékoztatni kell, hogy helyes döntéseket hozzanak.

Hajdu Zoltán szerint a munkálatok előtt a Nyárád jó ökológiai potenciállal rendelkezett, amit most „visszaminősítettek”. Amíg Európában milliókat költenek az eredeti állapotok visszaállítására, addig nálunk a pénzt a természet és a közösségek ellen használják fel. Ami a Nyárádon történik, az szembemegy az európai elvekkel, és a térség szimbólumának tartott Nyárádra legfeljebb csak katasztrófaturizmust lehet a jövőben építeni.

A jelenlevők egybehangzó véleménye az volt, hogy a Felső-Nyárádmentén nincs szükség szabályozásra, csupán a szükséges helyeken végezzenek partvédelmi munkálatokat, és lépcsőkkel lassítsák a víz sebességét. A búzaháziak határozottan ellenzik, hogy a folyó legszebb szakaszát feldúlják. Magyari Péter, Nyárádremete polgármestere szerint a folyó náluk eleve 6–7 méter mélyen folyik, így nincs esély árvízre, ezért csak partvédelmet kell végezni egyetlen szakaszon.

Azt is kifogásolták a jelenlevők, hogy a vízügy nem függeszti ki a terveket, nem kommunikál a lakossággal és az önkormányzatokkal, és csak akkor értesülnek a dolgokról, amikor megjelennek a munkagépek. Az is kiderült: terv még nem készült a felső folyószakasz szabályozására, de már van egy tanulmány. Egyik átiratában a vízügy elismeri: 9495 méternyi kőkosaras partvédelmet és 50 ugyanilyen vízlépcsőt terveztek ezen a szakaszon.

Joggal merült fel a kérdés az emberekben: ha már kormányhatározattal mondták ki a szabályozást, lehet-e még ellene tenni valamit. Kovrig Zoltán, a Natura 2000 Gondnokság igazgatója szerint a tervezési fázisban még bele lehet szólni, míg Hajdu Zoltán úgy véli: most kell eldönteni, hogy kell-e nekünk ez a munkálat, és hogy a Natura 2000 engedélyezi-e. Nagy Attila biológus szerint a jelenlegi tervet el kell utasítani, és helyette olyant készíteni, amely a lakosság igényeinek is megfelel. Kelemen Árpád szerint egyetlen megoldás az összefogás, az ilyen kaliberű dolgokat nem lehet másként helyes útra terelni. Egy bizottság felállítását is javasolták, amelyben az önkormányzatok és lakosság is képviselve legyen. Hajdu Zoltán megígérte, hogy a nyárádmentiek kéréseit tolmácsolni fogja a marosi vízügyi bizottság legközelebbi ülésén.