Marosvásárhely színeváltozása

Orbán János művészettörténész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa, a projekt programkoordinátora kifejtette: „Rendkívül fontos, hogy egy műemlék-inventarziációs projektre sor került, amelynek köszönhetően lehetővé válik a város műemlékállománya, épített öröksége minden eddiginél szélesebb körű és szakszerűbb feltérképezése, feldolgozása. A kezdeményezés Magyarországon született a köztünk ülő Entz Gézának köszönhetően”. Majd rámutatott a kezdeményezés több pilléren álló voltára: a szakmai támogatók között ott találjuk a Marosvásárhelyi Kulturális Központot, az Alapítvány a Magyar Műemléki Topográfia Támogatására és a Maros Megyei Múzeum intézményeit, az anyagi támogatók közül pedig a Bethlen Gábor Alapot, a Pro Professione Alapítványt emelte ki.

Entz Géza művészettörténész, a magyarországi topográfiai programok koordinátora felszólalásában arra mutatott rá, hogy be kell hoznunk a lemaradást és a nemzetközi színvonalat kell mércének tekintenünk a műemléki értékek nyilvántartásba vételekor. Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója a helyi problémákról beszélt, amelyek szerinte nem csak a városvezetés téma iránti közömbösségével magyarázhatók, hiszen sokszor a személyes igénytelenség is szerepet játszik, például egy iparművészeti szempontból remekműnek tekinthető nyílászáró lecserélése esetében. A múzeumigazgató azt is elmondta: a marosvásárhelyi műemlékállomány csupán egyharmadnyi része van műemlékként nyilvántartva.

A köszöntők után Entz Géza előadása következett, amelyben a művészettörténész bemutatta a nemzetközi kontextust, a német és a svájci műemlék topográfiákat, majd a résztvevők érdekes előadásokat hallgathattak magyarországi előadóktól. Haris Andrea Pápa városszerkezetének kora újkori rétegeiről beszélt, Jankovics Norbert pedig Veszprém város műemléki középtopográfiai munkáit ismertette.

Ezután a marosvásárhelyieken volt a sor, hogy beszámoljanak az eddigi megvalósításokról. Orbán János programkoordinátor elmondta, a projekt előkészítése 2012-ben kezdődött, s tavaly nyáron összeállt az a fiatal művészettörténészekből álló csapat, amely ezt a leltározási munkát végzi. Orbán János a helyszíni munka módszertanát is ismertette, majd elmondta:  az elmúlt több mint egy évben 80 műemlék leírása kezdődött el a Rózsák terén. Ugyancsak tavaly mérték fel a köztéri szobrok helyzetét, illetve 2014 elejétől nekifogtak az egykor zsidók által lakott városrészen, a Baross Gábor és Iskola utcák feltérképezésének, a jövőben pedig a Kossuth Lajos, Arany János és a Lajos király utcák következnek. A beszámoló kitért arra, hogy a  kutatást nehéz anyagi körülmények között folytatták, ám az azt követő felszólalásban biztató szavak hangzottak el Győr Attila, a Forster Központ – a magyarországi műemlékvédelemért felelős intézmény – képviselője szájából, aki kifejtette: van keretük a határon túli műemlékvédelem támogatására is, és ebből a keretből a marosvásárhelyi projektnek kétmillió forintot szánnak.

A konferencia a helyi témák bemutatásával folytatódott: Barabás Kisanna az Albina Bankkal kapcsolatos kutatásairól számolt be, Oniga Erika a marosvásárhelyi Nyugdíjpalota építéstörténetéről beszélt, Orbán János a Bissingen-házként ismert épület múltját, Imecs-Magdó Eszter a marosvásárhelyi gőzfürdő épületének történetét ismertette, végül, de nem utolsó sorban Vécsei Hunor a dualizmus-kori szobrokról értekezett.