Krasznahorka után Radnóton égett várkastély

A Maros Megyei Horea Vészhelyzeti Felügyelőség riasztásokat rögzítő listája szerint az értesítés 14.34 órakor érkezett be az intézményhez, ezután kellett a helyszínre sietni. Danciu Liviu hadnagy, a felügyelőség szóvivője tájékoztatott: „a száraz fű kapott lángra, innen terjedt át a tűz az épületre. A helyszínre a marosvásárhelyi tűzoltó-alakulat két oltókocsija indult, a dicsőszentmártoni alakulattól még ment kettő, a radnóti önkéntesek is részt vettek az oltásban egy kocsival, egy radnóti kereskedelmi társaság is a helyszínre küldött egy tűzoltóautót.” Az oltás vasárnap egy órát és 50 percet vett igénybe. Személyi sérülés nem történt.

Hétfőn reggel újra lángra lobbant

Hétfőn délben, amikor a helyszínen jártunk, a biztonsági őr elmondta – a reggel folyamán újból lángra kapott a tetőszerkezet egy még parázsló gerendája, akkor riasztotta a tűzoltókat, akik újból a helyszínre siettek s eltávolították a füstölgő épületelemet.

A tűzoltóság jelentése szerint elégett a kastély két északkeleti bástyájának teljes, zsindelyből készült tetőzete, az épület födémrészének egy kis részébe is belekapott a tűz a cserepek alatt, ám itt jelentősebb rongálódás nem következett be. Összesen – az eddigi adatok szerint – 1000 négyzetméter tető és 200 négyzetméternyi plafon vált a lángok martalékává. A tüzet a száraz fű meggyújtása után az épületre a szél által sodort parázs okozta, azt azonban nem tudták megmondani, ki gyújtotta meg a füvet.

Érdekes fintora a sorsnak, hogy pontosan 210 évvel ezelőtt, 1802-ben egy tiszttartó rossz puskalövése felgyújtotta a zsindelytetőt.

Üszkös gerendák

A kastély körül a felperzselt fű látványa fogad. Hogy nem lehetett nagy tűz a talaj szintjén, igazolja, hogy épen maradtak a fák és bokrok is. A falak mellett ott hevernek a részben elszenesedett gerendák, amelyeket a tűzoltók bontottak le a födémrészről, meg a csatornázat egy része is, amit ugyancsak a tűzoltók dobtak le. A két bástya felső emeletéről most már az eget látni, ugyanis a födémrész teljesen beszakadt. Az őr elmondta – kollégája teljesített szolgálatot a lángok fellobbanásakor, s amint az elmondta, olyan gyorsan lángolni kezdett a száraz zsindely, hogy mondhatni percek alatt elégett a két bástyatető. A tűzoltóknak már csak a födémszerkezet oltása maradt.

Gondok a tulajdonjog körül

A kár eszmei és anyagi értékét még nem becsülték fel, de alighanem nincs is ki követeljen. Hétfőn délelőtt beszéltünk a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogtanácsosi irodájának ügyvédjével, Komáromi Attilával, aki elmondta – a visszaszolgáltatás még nem történt meg, bár az érsekség már nagyon régen leadta a visszaigénylésre vonatkozó dossziét. Két per van folyamatban, ugyanis a kastély kertjének hátsó felében vannak melléképületek, amelyeket a korábbi használó eladott, s most azok miatt folynak a perek. Ezért, vagy ezért sem lépett eddig a restitúciós bizottság. 1887-ben az erdélyi katolikus státus vásárolta meg a kastélyt, ezért a katolikus egyháznak kellene visszaszolgáltatni, de az ügy már tíz éve akadozik.

„Pontosan azért, hogy az épület állaga ne romoljon tovább azáltal, hogy a környékbeli cigányok fosztogatják, s legyen mit visszavenni, ha életbe lép a restitúciós határozat, az egyház – miután az iskola kiköltözött az épületből –, annak ellenére, hogy még nem tulajdonos, szerződést kötött egy őrző-védő céggel az objektum őrzésére” –  tájékoztatott Komáromi ügyvéd. Jelenleg is ez az őrző-védő szolgálat vigyázza az épületet, hogy az eddigi károk mellett újabbak ne keletkezzenek.

15 országgyűlés helyszíne

A kastélyt 1545-ben Bogáthy Gáspár építette reneszánsz stílusban. 1575-ben Báthory István fejedelem a kerelőszentpáli csata után kivégeztette Bogáthy Gáspárt, s Radnótot elkobozta az erdélyi kincstár számára. 1587-ben Báthory Zsigmond Kendi Ferencnek ajándékozta, majd két évvel később őt is kivégezték. Az új tulajdonost, Kornis Boldizsárt is kivégezték 1610-ben, de az épület a Kornis-család kezében maradt. 1649-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelem vásárolta meg. A török elleni vesztes szászfenesi csata után II. Apafi Mihály, majd annak özvegye, Bethlen Kata örökölte. 15 alkalommal tartottak itt országgyűlést. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc itt szállt meg Marosvásárhely felé menet, ahol Erdély fejedelmévé koronázták. 1758-ban a kincstár tulajdonába került. 1764-ben a kincstártól gróf Bethlen Miklós kancellár vásárolta meg. 1802-ben egy tiszttartó rossz puskalövése felgyújtotta a zsindelytetőt, akkor egy alacsonyabb egyszerű tetővel állították helyre. 1885-ben Bethlen Márk, egy kártyajáték tétjeként elveszítette. 1887-ben az erdélyi katolikus státus vette meg s valamennyire helyreállíttatta. 1948-ban államosították, azután az 1990-es években mezőgazdasági iskola, továbbképző majd kutatóállomás lett.