Közvita a természetvédelmi területek kezelési tervéről

Több mint 300 oldalas dokumentum készült az elmúlt időszakban arról, hogy a felmérések alapján hogyan kellene kezelni ezeket a védett területeket, mire kellene odafigyelni, és kikkel együttműködve lehet ezt kivitelezni. A Natura 2000 területekre megfogalmazott jövőkép szerint „a Nyárád és Küküllő menti emberek büszkék erdeikre, vizeikre, a tájra, és gyermekeik folytatni szeretnék szüleik tevékenységét a természeti erőforrások felelős használatával.” Ebben a szellemben bocsátották közvitára a kezelési tervet, a találkozóra az érintett önkormányzatokat és civil szervezeteket hívták meg, az állami hatóságokkal (vízügy, erdészet, környezetvédelmi ügynökség) a jövő héten találkoznak. Megnyitó beszédében Csibi Attila, a város polgármestere elismerte: az önkormányzatok, kistérségek felismerték a Natura 2000 fontosságát, igyekeznek partnerek lenni a gondnokság munkájában.

A természetvédelmi törvény értelmében minden gondnokság el kell készítse az adott terület kezelési tervét. A Nyárád és Küküllő mentét kezelők most jutottak el oda, hogy tervük első változatát be tudják mutatni, közvitára bocsátják és várják a javaslatokat, észrevételeket, amelyeket még be tudnak építeni a tervbe. A végleges dokumentumot elküldik a környezetvédelmi minisztériumnak, amely remélhetőleg idén jóváhagyja, így az életbe léphet. A benne foglalt intézkedéseket a gondnokság gyakorlatba kell ültesse, persze nem egyedül, hanem önkormányzatok, a civil szféra segítségével. A terv tíz évre szól és ötévente lehet rajta módosítani, ha szükséges.

Több intézkedéscsomagot foglal magába, a legfőbb a biodiverzitás megőrzése, a védett fajok védelme. Egy másik csomag a környezeti tudatosítás és nevelés: iskolákkal, civil szervezetekkel együtt próbálnak programokat szervezni, tanösvényeket létesíteni, turisztikai tájékoztatást végezni, illetve kidolgozni egy helyi márkát, amely a Natura 2000-re épül, mert az ilyen területről származó terméket jobban el lehet adni. Az intézkedéseket és az élőhelyek, fajok állapotát állandóan figyelni kell, hogy kiderüljön, hol kell még javítani. Átláthatóvá szeretnék tenni a gondnokság munkáját, állandó kapcsolatot tartanak majd a gazdákkal, tájékoztatják őket a különböző támogatási lehetőségekről és a törvénykezésről – részletezte a kezelési terv lényegét és tartalmát a gondnokság igazgatója, Kovrig Zoltán.

A terv összeállításában a gondnokságot segítő brassói ProPark egyesület munkatársa, Stanciu Erika hozzátette: ezt nemcsak azért mutatják be, hogy mindenki láthassa, milyen jövője lehet a két folyó mentének, hanem hogy a javaslatok, észrevételek függvényében javítsák, újrafogalmazzák a dokumentum egyes elemeit, irányelveit. A szakember eredményesnek tartja a mostani találkozót, és más vidékekkel összehasonlítva megállapította: az itteni embereket igenis érdeklik ezek a kérdések. Talán az hiányzik még egyesekből, hogy merjenek cselekvően részt venni a gondnokság tervének megvalósításában és kivitelezésében.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy az érdekelt felek milyennek találták a bemutatott tervet, milyen hiányosságot észleltek. Kacsó Antal, Nyárádmagyarós polgármestere szerint a kezelési terv jó, de ha nincs kormányzati elképzelés, és egyik intézmény a másikat akadályozza, csupán kivitelezhetetlen álom marad. Dósa Sándor, Kibéd polgármestere, a Kis-Küküllő Térségi Társulás elnöke azt kifogásolja, hogy bár a magántulajdon szent és sérthetetlen, az emberekkel a hatóságok bizonyos tevékenységi korlátozásokat, feltételeket akarnak elfogadtatni. Az illető gazda egy adott nagyságú területen kell termeljen, termékét értékesítse, azután adózzon és magát is fenntartsa, ezért semmilyen károsodás őt nem érheti. Ha tehát bizonyos feltételeket támasztanak vele szemben a természet védelme érdekében, akkor a gazdát anyagilag is kárpótolni kell. Azonban hogy ezt elérjék, kormányzati és európai szinten is oda kell figyelni a gazdák érdekeire.

Hajdu Zoltán, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ elnöke úgy látja, a tervben egyelőre több az elméleti és kívánalmi rész, mint a konkrétum. Amikor letisztul a dokumentum, kiderül, hogy a civil szervezetek hogyan tudnak majd bekapcsolódni, mit tudnak ebből közösen megvalósítani. Ezen a terven is csiszolni kell még, hogy a szép elképzelések megvalósíthatóvá váljanak – véli a környezetvédelmi szakember.