Fotó: Boda L. Gergely
A marosvásárhelyi 2-es számú általános iskola igazgatónője, Codruţa Băciuţ férje a magyarbarátsággal nem vádolható román költő, Nicolae Băciuţ.
2012. február 16., 13:162012. február 16., 13:16
2012. február 16., 13:522012. február 16., 13:52
Nicolae Băciuţról a marosvásárhelyiek tudják, hogy a cseppet sem magyarbarát és toleráns Cuvântul Liber napilapot és korábban a szintén magyarellenes Román Nemzeti Egység Pártja (Partidul Unităţii Naţionale Române – PUNR) vezető Lazăr Lădariu jó barátja, helyi és országos „kultúrkörökben” körbedíjazták és körbekitüntették egymást irodalmi munkásságukért. Az interneten fellelt adatok szerint Nicolae Băciuţ 1956. december 10-én született a Beszterce-Naszód megyei Kentelneken (Chintelnic) és román költőként van feltüntetve. Szakmai életrajzában szerepel, hogy a Cuvântul Liber napilapnál a kulturális rovat szerkesztője volt, 2001. februárjától a Maros megyei művelődési, egyházügyi és nemzeti kulturális vagyon igazgatóságának vezetője, 1997-2001 között a gyulafehérvári ortodox püspökségi gyülekezetben póttag, majd ugyanott 1998-tól képviselő, 2002-től pedig az Országos Egyházi Gyülekezetben képviselő.
Felesége, Codruţa Băciuţ (fotó) 1956. március 4-én született romántanárnő, aki 2011. márciusában került a 2-es számú általános iskola igazgatói székébe, az intézményben pedig azóta feszültség keletkezett a román és a magyar szülők, osztályok, tanárok között. Szintén azóta hangzott el a Szociáldemokrata Párt egyik képviselője részéről, hogy az iskolát ne dr. Bernády Györgyről, hanem Nicolae Ceauşescu udvari költőjéről, Adrian Păunescuról nevezzék el. A marosvásárhelyiek jól emlékeznek, hogy a PUNR megszűnése után Lazăr Lădariu a Szociáldemokrata Párt színeiben töltött be megyei tanácsosi tisztséget.
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
szóljon hozzá!