Fotó: Haáz Vince
A tíz magyar marosvásárhelyi önkormányzati képviselőből csupán hárman tartották fontosnak, hogy beszámoljanak tavalyi tevékenységükről. Pedig még legalább négyen aktívan részt szoktak venni az üléseken, javaslatokat is megfogalmaznak. A román kollégáik közül csupán egy tett eleget a törvény által előírt kötelezettségnek.
2016. február 25., 13:552016. február 25., 13:55
A 2001. évi 215-ös számú törvény értelmében az önkormányzati képviselőknek legalább évente számot kell adniuk tevékenységükről a választóknak. A jogszabály azonban nem határoz meg erre határidőt. Tavalyra a legtöbben még elmulasztottak eleget tenni ennek a kötelezettségüknek.
A városháza honlapja szerint Benedek István, Karácsony Erdei Etel, Józsa Tibor és Peti András rendszeresen készít és nyilvánosságra hoz tevékenységi beszámolót, de előbbi kettő tavalyra szóló beszámolója egyelőre hiányzik.
Utoljára 2012-ben számolt be választott képviselői munkájáról Bakos Levente. Érdeklődésünkre elmondta, hogy egy ideig rendszeresen, alaposan elkészítette beszámolóit, de úgy tűnt neki, hogy nincs érdeklődés iránta, senki nem olvassa. „A tanácsban a hangulat is olyan volt, hogy úgy éreztem, nem érdemes a tevékenységi beszámolóra időt és energiát szentelni. Az is igaz, hogy a törvény kötelez a megírására, de semmi büntetést nem helyez kilátásba, ha ezt elmulasztjuk megtenni. De minden felszólalásom és javaslatomat nyilvántartom, mert szeretem nyomon követni, hogy mikor mivel foglalkoztam, s ebből tanulok is. Mivel önkormányzati képviselői tevékenységem dokumentálva van, napok kérdése és a városháza honlapján olvasható lesz a tevékenységi beszámoló” – ígérte Bakos Levente.
Haller Béla is legutóbb 2012-ben készítette el a számadást. Megpróbáltuk, két nap egymás után telefonon megkérdezni, hogy az elmúlt évekbeli aktivitásáról miért nem készített jegyzéket, de nem jártunk sikerrel.
Az elmúlt négy évben egyszer sem fárasztotta magát, hogy számot vessen s beszámoljon önkormányzati munkájáról a törvényben előírt módón Gombos Géza és Soós Zoltán. A frakcióvezető érdeklődésünkre elmondta: minden évben elkészítette a beszámolót saját magának, de mivel nem kérték, nem nyújtotta be. „A vagyon- és az érdeknyilatkozatot minden évben kérik, és felteszik a városháza honlapjára, de a tevékenységi beszámolóra úgy tűnt, senki nem kíváncsi. Megvannak, így napokon belül elküldöm, hogy legyenek nyilvánosak” – mondta Soós Zoltán.
Az RMDSZ tanácsosi jegyzékén szerepel két nemrég beiktatott képviselő, Makkai Gergely és Hints Zoltán. Ez utóbbi novemberben tette le az esküt, mégis fontosnak tartotta, hogy két nyelven eleget tegyen a törvényes kötelezettségeinek, s magyarul és románul számoljon be két hónapos tapasztalatairól.
Konkrétumok és általánosságok
Peti András komolyan veszi ezt a kötelezettséget, tavalyi tevékenységi beszámolója 33 oldalasra sikeredett. Inkább alpolgármesteri beszámolónak minősül, hiszen leginkább azokat a sikereket emeli ki, amelyeket a polgármesteri hivatal elért a tavaly. Felsorolja többek között hónapokra leosztva az útjavítási munkálatokat, a kulturális tevékenységet, az iskolajavításokat, a környezetvédelem terén kifejetett munkát, a kulturális örökség és a város vagyonának megőrzésére tett kísérleteket. Kicsit visszás, hogy az aprólékos beszámolóban a hivatal teljes tavalyi munkája fel van sorolva, így Peti András beszámolójában többek között ilyen mondatokat olvashatunk: „felújítottuk és korszerűsítettük az állatkertet” vagy „elkészítettük Marosvásárhely zajtérképét”, „hatástalanítottuk a vegyipari kombinát meddőhányóját”. Talán elég lett volna azokra a tevékenységekre szorítkozni, amelyet valóban tanácsosként és frakcióvezetőként kezdeményezett és szavaztatott meg vagy alpolgármesterként ért el, hiszen ezekből is van legalább két-három oldalra való. Gondolunk itt többek között az Európa Kulturális fővárosa cím elnyerése érdekében tett javaslatokra, az önkéntesség népszerűsítésére, a római katolikus gimnázium körül kialakult problémák intézésére, vagy a Nagydisznód utcai robbanásügyben tett határozattervezetekre.
Józsa Tibor beszámolójában felsorolja, hogy mely szakbizottságok és iskolaszékek tagja, s végig többes számban beszél, mintha tanácsosi kollégáit is képviselné. A választókhoz írt levélhez hasonlító beszámolóban megemlíti, hogy mindent, amit sikerül elérni, azt a csapat tagjaként sikerült, s említést a tesz a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vizsgálódásáról is, de felsorolja azokat a kulturális, szabadidős rendezvényeket, amelyeket a tanácsi határozatok alapján fogadtak el.
A román tanácsosok közül egyedül Octavian Moldovan nyújtott be tevékenységi beszámolót, ő tavaly novemberben tette le a tanácsosi esküt.
Egy ideig figyelt a CEMO
A Civil Elkötelezettségi Mozgalom (CEMO) munkatársai 2014-ben és 2015 első felében is rendszeresen részt vettek a városi és megyei önkormányzati üléseken, és számadást készítettek arról, hogy ki vett részt az üléseken, ki milyen nyelven szólalt fel, s születtek-e magyar közösséget is érintő pozitív döntések. Érdeklődésünkre az ezért felelős, de azóta a CEMO-tól elköszönt munkatárs, Vajda Kinga elmondta, hogy míg 2014-ben a civilek visszajelzései és tiltakozása hatására majdnem minden magyar tanácsos két nyelven szólalt fel, s egy ideig fordító is volt az üléseken, addig ez 2015-re már nem volt jellemző. A szervezet kimutatásai szerint januárban a költségvetés elfogadásakor voltak magyar vonatkozású tervek is jóváhagyva, mint például Sütő András szobra, Bodor Péter kútja, februárban a műemlékekre kihelyezendő kétnyelvű táblákról szóló határozat volt ilyen. Emberhiány miatt azonban a CEMO nem tudta egész évben követni a marosvásárhelyi tanácsosok tevékenységét.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
Felmérhetetlen károkat okozhatott a Kis-Küküllő élővilágában a tömény sós víz – a halpusztulás csak egyike ezeknek. Pénteken hálókat rögzítenek a folyón, amivel felfogják a haltetemeket. Az illetékesek nem tudják, mikor javulhat a helyzet.
Lezárták a víz-bevezetést a Kis-Küküllőből Gyulakutánál, így a vízmű jelenleg csak belső tartalékaiból működik. A következő órákban fokozatosan leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, valamint a környező településeken.
Elpusztult halakat láttak csütörtökön kora délután a Kis-Küküllőben Parajd után, Sóvárad, illetve Szováta környékén.
Felfüggesztik a vízellátást több Maros megyei településen. A lakosságnak ugyan biztosítanak vizet, de azt javasolják, hogy tartalékoljanak lehetőségük szerint.
Hajnali öt óráig befejezték az aszfaltozást Marosvásárhelyen, a város egyik legzsúfoltabb utcájában, így a munkába, iskolába indulók nem kerültek dugóba.
Újabb medvét fogott be csütörtökre virradóan a marosvásárhelyi állatkert közelébe kihelyezett csapda. Az állatot elszállították a város közeléből.
Az éjszaka folyamán le kell állítani a gyulakutai vízüzemet, illetve csütörtökön előreláthatóan a dicsőszentmártonit is, miután a Korond-patak nagyon magas sótartalommal ömlik a Kis-Küküllőbe.
szóljon hozzá!