
Fotó: Boda L. Gergely
Elsősorban a szórványmagyarság esetleges áttelepítésének gondolata, valamint a székelyzászló-ügy és a március 10-i autonómiatüntetés tematizálta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülését.
2013. február 24., 14:072013. február 24., 14:07
A Marosvásárhelyen rendezett tanácskozáson Kelemen Hunor elnök elmondta, a szövetség a szülőföld megőrzéséért dolgozik, nem támogat az erdélyi magyarságot megosztó, a szülőföld feladásával számoló szórványstratégiát. Az RMDSZ elnöke arra reagált, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) múlt heti ülésén Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője a kisebb létszámú Kárpát-medencei magyar közösségek „kontrollált visszavonulásának”, „önkéntes területfeladásának” a lehetőségét vetette fel.
Kelemen rámutatott: az RMDSZ szórványkollégiumok és a szórvány–Székelyföld partnerség működtetésével segíti a kisebbségben élő magyarok identitásának megőrzését, elköltöztetésük ötletét felelőtlennek tartja. „Ha elvész a szórvány, akkor előbb-utóbb szórvány lesz a Székelyföld, a székelység is. Őket hova fogják költöztetni, a Hargitára? És amikor ott is elszórványosodnak, a medvék többen lesznek, mint a magyarok, akkor őket hova költöztetik?... Szerintem ezt megnyitni butaság, felelőtlenség” – mondta Kelemen Hunor. A székelyzászló-ügyről az RMDSZ elnöke azt mondta: a vitát a racionalitás közé kell visszaszorítani, mert a nacionalista érzelmek felkavarása szerinte az erdélyi magyarság megszerzett jogait veszélyezteti. „A szolidaritást, a segítségnyújtást, ha önzetlen, köszönjük, csak szóljanak, ha segítséget nyújtanak, hogy kapaszkodjunk meg” – tette hozzá Kelemen a magyarországi politikusok állásfoglalásaira utalva.
Borbély László szerint a szórványmagyarság kérdését illetően nem visszavonulásról kell beszélni, hanem „bevonulásról”. „Az elmúlt 23 éve alatt az RMDSZ nemcsak hogy kidolgozott, hanem gyakorlatba is ültetett egy olyan stratégiát, amely akkor is ha veszteségeink voltak támogatta és megvédte nem csak a szórványban élő hanem a tömbmagyarságot is” – fejtette ki a politikai alelnök. A Székelyföld Frakció nevében Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke elmondta: szórványvidékekre hívná azokat az embereket, akik olyan formában gondolkoznak, mint Szász Jenő. „Magyar az, aki mindennap vállalni tudja a magyarságát, még akkor is, ha hátrány éri őt. Más is gondolkodott különböző szórvány-stratégiákon, felmerült az is, amit Szász Jenő javasolt, viszont egyértelműen eldöntöttük, hogy mi a járható út, és ez a szülőföldünk megtartása” – fejtette ki Tamás Sándor.
Az SZKT-n Kelemen bejelentette, az RMDSZ nem vesz részt a március 10-i marosvásárhelyi tüntetésen. Korábban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) javasolta, legyen március 10. a Székely Szabadság Napja, és erre a napra a Székelyföldnek területi autonómiát követelő demonstrációt hirdetett Marosvásárhelyre. A kezdeményezéshez az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) is csatlakozott. Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke szombaton kijelentette: a magyar szabadság napja, március 15. a székelyeké is, és a székelyeknek is a legfontosabb a piros-fehér-zöld zászló. Kifejtette, az RMDSZ sokéves küzdelme áll amögött, hogy 1997 óta a román államfők és miniszterelnökök is köszöntik a magyar közösséget március 15-én, és hogy 2002 óta az erdélyi magyarok szabadon használhatják ünnepeiken a piros-fehér-zöld lobogót. Hozzátette, nem akarja szembeállítani ezt egy regionális közösség fontos jelképével, a székely zászlóval , de fontosabb üzenetnek tartja, hogy „egy a zászló\". Ezért azt javasolja, az RMDSZ ne vegyen részt a megmozduláson. Kelemen Hunor ezután közölte: ezt az álláspontot támogatták az RMDSZ szűkebb vezető testületei is. „Az RMDSZ nem lesz az SZNT, vagy az EMNP utánfutója. Ezt a tüntetést nem mi szervezzük, ezért nem veszünk részt” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Hozzátette, egy ilyen megmozdulás nem segíti, hanem rontja Székelyföld autonómiájának esélyeit.
Az SZKT szombaton elfogadta a Csíkszeredában május 25-én megtartandó 11. RMDSZ kongresszus előkészítésének menetrendjét.
A gyalogosok fegyelmezettlensége miatti baleseteket szeretnék elkerülni, ezért oktató jelleggel tájékoztattak, illetve szabálysértő járókelőket bírságoltak az elmúlt héten – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
Megtöltötték a marosvásárhelyi városháza nagytermét azok a lakók, akik a közlekedési bizottság döntéseihez kívántak hozzászólni. Az egyik vitatott témát a Kövesdomb lakónegyed egyes utcáinak egyirányúvá alakítása képezte.
A Mihály-fivérek története a kitartásról és az álmaikért vívott mindennapi harcról szól. A három marosvásárhelyi testvér versenysportszerűen taekwandozik, miközben édesanyjuk minden erejével támogatja őket ezen az úton, amely rengeteg áldozattal is jár.
Több jármű forgalmi engedélyét is bevonták a rendőrök a hétvégén Szászrégenben, ahol átfogó ellenőrzést végeztek. 128 személyt igazoltattak, 38 járművet állítottak meg és ellenőriztek, továbbá hat kereskedelmi egységet is vizsgáltak.
Kiosztották a 33. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál díjait Marosvásárhelyen. A fesztivál fődíját idén egy magyar rendező alkotása nyerte el.
Ismét virágkorát éli az a fajáték, amely egy madzaggal összekötött kalapácsszerű részből és egy lyukas golyóból áll. A kendama játék azonban több iskolában tiltólistára került sérülésveszélyre hivatkozva.
Idén országszerte már 150 tűzeset történt lakóépületekben, ebből 54 esetet a tisztítatlan vagy hibás kémény okozott, és két halálos áldozatot is követeltek már a lakástüzek idén Maros megyében. A megelőzésre hívták fel a figyelmet a tűzoltók.
Marosvásárhelyen december 5-én, a Mikulás érkezésének napján nyitják meg a karácsonyi vásárt a Színház téren.
Beleesett a Turbina-csatornába egy személy Marosvásárhelyen szombat délelőtt, a tűzoltóknak sikerült kimenteniük őt.
Újabb művészeti tárlatnak ad otthont a marosvásárhelyi Studium HUB kiállítóterme november 21-től: Lukács Adél Vanda képei segítséget nyújtanak az önreflexióra, a gyász feldolgozására és a belső béke keresésére.
szóljon hozzá!