Őrkutyának alkalmas nagytestű, őshonos kárpáti pásztorkutyákat adományoztak egy európai projekt keretében Hargita és Maros megyei esztenatulajdonosoknak, hogy segítsenek a farkastámadások elleni védekezésben.
2016. július 12., 17:422016. július 12., 17:42
Az illető esztenákon az utóbbi időben sok kárt okoztak a vadak, a fajkutyák jelenléte pedig segíthet elriasztani őket. Domokos László, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója az Agerpres hírügynökségnek elmondta, az intézmény keretében működő Wolf Life elnevezésű projekt képviselői két pár három hónapos ebet Hargita megyei esztenákra szállították, további két fajkutyát pedig Maros megyébe, az állatokat a nyájak őrzésére idomítják.
A szakemberek vélekedése szerint az őshonos juhászkutyák segítsége lehet a vadkárok elleni leghatékonyabb védekezés. A kutyák egészségi állapotát, féregtelenítését és beoltását a Wolf Life szakemberei ellenőrzik, a jövőben a kölykeiket további esztenákra szállítják. A szakemberek elmondták, az uniós támogatásoknak köszönhetően az utóbbi időben jelentősen megnövekedtek a juhállományok, a pásztorok viszont nem a megfelelő kutyákat használják az állatok őrzésére. Az esztenákon a leggyakrabban tartott pásztorebek így nem őrzik megfelelőképpen a nyájakat, maguk is kárt tesznek, és vadászni járnak az erdőkbe. A probléma megoldására a Vrancea megyei Lepşa településen tenyésztenek kárpáti pásztorebeket, hogy javítsanak a juhászkutyaállományon.
A Wolf Life projektet a Hargita, Kovászna és Vrancea megyei környezetvédelmi ügynökség működteti a Biológiai Sokféleség Megőrzéséért Ügynökséggel közösen, céljuk a farkasok természeti környezetének megőrzése, egészséges és életképes farkaspopuláció fenntartása a Kárpátokban, ugyanakkor a farkas és ember együttélésének elősegítése. A 2014-ben indított és négy évig tartó projekt a Keleti-Kárpátok középső és déli részét fedi le, Kovászna, Hargita, Vrancea, Bacău, Neamț és Maros megyei Natura 2000-es területeken működik. Költségvetésének háromnegyedét az Európai Bizottság, negyedét pedig a környezetvédelmi minisztérium biztosítja.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
Felmérhetetlen károkat okozhatott a Kis-Küküllő élővilágában a tömény sós víz – a halpusztulás csak egyike ezeknek. Pénteken hálókat rögzítenek a folyón, amivel felfogják a haltetemeket. Az illetékesek nem tudják, mikor javulhat a helyzet.
Lezárták a víz-bevezetést a Kis-Küküllőből Gyulakutánál, így a vízmű jelenleg csak belső tartalékaiból működik. A következő órákban fokozatosan leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, valamint a környező településeken.
Elpusztult halakat láttak csütörtökön kora délután a Kis-Küküllőben Parajd után, Sóvárad, illetve Szováta környékén.
Felfüggesztik a vízellátást több Maros megyei településen. A lakosságnak ugyan biztosítanak vizet, de azt javasolják, hogy tartalékoljanak lehetőségük szerint.
Hajnali öt óráig befejezték az aszfaltozást Marosvásárhelyen, a város egyik legzsúfoltabb utcájában, így a munkába, iskolába indulók nem kerültek dugóba.
Újabb medvét fogott be csütörtökre virradóan a marosvásárhelyi állatkert közelébe kihelyezett csapda. Az állatot elszállították a város közeléből.
Az éjszaka folyamán le kell állítani a gyulakutai vízüzemet, illetve csütörtökön előreláthatóan a dicsőszentmártonit is, miután a Korond-patak nagyon magas sótartalommal ömlik a Kis-Küküllőbe.
Az elvégzett mérések alapján a Kis-Küküllőből származó vezetékes víz alkalmas az állatok itatására a vészhelyzet alatt álló tizenhat településen.
szóljon hozzá!