Közel száz nótakedvelő részvételével tartottak sikeres nótaestet pénteken Marossárpatakon. A közös mulatozás egy előre kidolgozott forgatókönyv szerint zajlott le: volt közös daltanulás, egyéni és csoportos nótázás, egy rövidebb műsor keretében énekelt a jelenlévőknek két ismert nótaénekes: Miklós Szilvia és Szilágyi Sándor.
2014. február 09., 19:152014. február 09., 19:15
A résztvevők véleménye szerint az eddigiek közül a legjobban sikerült nótaest volt az idei, amelyet elsősorban kiváló hangulat jellemzett. A szervező Marossárpataki Egyesület meghívására közel száz nótakedvelő gyűlt össze, közöttük számos nótafa: Köblös Mihály, Boczog Sándor, Marton István, Kozma Ferenc, Mátyás László (Koronkából) és mások. A nótázok közül többen meghaladták már a 80 évet, de ez nem akadályozta meg őket, hogy eljöjjenek a közös együttlétre. A szervezők kérésének megfelelően a férfiak borral, az asszonyok szárazsüteménnyel és zsíros kenyérrel érkeztek a helyszínre.
A nótának közösségmegtartó ereje van
A megjelenteket Berekméri Edmond helyi pedagógus, szervező köszöntötte, aki a nótázással kapcsolatos személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal, hangsúlyozva a magyar nóta ápolásának és továbbadásának fontosságát. „A magyar nóta nemzetünk egyik legdrágább kincse, amely a legőszintébb hangon szól a magyar ember öröméről, bánatáról, a szerelemről és az elmúlásról. A nótázás a legmélyebb emberi érzéseket szabadítja fel bennünk. A dalnak mindenkori közösségmegtartó ereje volt és van ma is. Ha elhanyagoljuk, egész kultúránk veszélybe kerülhet, de ha felkaroljuk és ápoljuk, akkor a magyar nótával, dallal formálhatjuk a magyar emberek ízlését” – fogalmazott a szervező. A bevezetőt követően kivetítő segítségével, a nótakedvelők az előző nótaestek hangulatába nyerhettek bepillantást. Az első két nótaestre a kultúrotthon konyhájában került sor, ahol alkalmanként 30-35 személy énekelt együtt, de azóta a résztvevők száma folyamatosan nőtt. Idén a korszerű információs és dokumentációs központban megtartott rendezvényen a legfiatalabb résztvevők Kali Zsófia és Gálfi Tamás voltak, a legidősebb nótázók pedig Köblös Mihály (82 éves) és Boczog Sándor (81). Sajnos, a falu legjobb női énekese, Nagy Zsuzsika (Fátyol) néni egészségi okok miatt nem tudott eljönni a nótaestre.
Sikeres előadás, közös daltanulás
A nosztalgiázás sokak szemébe csalt könnyeket, hiszen a helyi népi zenekar egykori prímása, a település nagy köztiszteletnek örvendő polgára, Kozma András sofőroktató 2012 márciusában eltávozott az élők sorából. A jelenlévők egy percnyi csenddel adóztak Kozma András oktató és Kristóf István tanító emlékének. Kristóf István tanító volt a marossárpataki nótaestek úttörője, aki a nyolcvanas években szervezett sikeres dalos esteket, amelyekről értékes hangfelvételek készültek. A Marossárpataki Egyesület érdeme, hogy újraélesztette a közös nótázás hagyományát a településen, és 2008-tól folyamatosan, évente megszervezi a téli nótaestet. A közös daltanuláson, Rend Tamás zenetanár segítségével az Elmegyek, elmegyek jó messzire című mezőmadarasi nótát tanulták meg a jelenlévők, majd Miklós Szilvia és Szilágyi Sándor ismert nótaénekesek léptek nagy sikerrel közönség elé. Előadásukat elismerés és taps fogadta, a nóták egy részét a hallgatóság együtt énekelte a művészekkel. Miklós Szilvia érdeklődésünkre elmondta, hogy nagy örömmel tettek eleget a meghívásnak, s kiválóan érezték magukat a nótaesten. „Szeretettel és tisztelettel fogadtak, nagyszerű volt a hangulat, csodálatos a közös nótázás. Meggyőződtünk, hogy Marossárpatakon szeretik és ápolják a magyar nótát, jó volt együtt énekelni a helyi zenészkollégákkal Rend Tamással és Mózes Sándorral. A nótaesten új nótákat is tanultunk, dalcímeket írtunk le, csupa szem és fül voltunk Sándorral, s a közeljövőben visszatérünk, hogy megkeresve 2-3 nótafát, lejegyezzük a dalok szövegét” – nyilatkozta Miklós Szilvia.
Négytagú népi zenekar kísérte a nótázókat
A Hajlik a rózsafa társulat két tagjának nótacsokrát, az idősebb nótakedvelők egyéni dalolása követte. Nagy sikerrel énekelt, többek között Boczog Sándor, Marton István, Vajda János (petrics), Köblös Mihály, Buksa Jolán, illetve Mátyás László hagyományőrző huszár, aki Koronkából érkezett. De énekeltek fiatalabbak is: a fentebb említett első osztályos Kali Zsófia, illetve Berekméri Réka, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum ötödikes tanulója. A közös nótázáson jó ideig az előzőleg összeállított forgatókönyv alapján válogatták az énekeket. Először marossárpataki népdalok csendültek fel (Kiöntött a Maros vize, Sárpataki keskeny palló, Életemnek a legszebbik korában, Októberben mikor megy a legény katonának stb.), majd csoportosított katonadalok következtek (kuruc nóták, 1848-as dalok, I. és II. világháborús énekek). A szerelmes dalokhoz érve aztán „felbomlott a rend”, körbeállt a férfiak egy része, s kezdetét vette az igazi mulatás. Először Marton István irányította a nótázást, aztán egy fiatalabb nótafa, Kozma Ferenc vette át a kezdeményezést. Persze bárki javasolhatott, kezdhetett dalt. Énekeltek hallgatókat, cigánydalokat, kuplékat, de legnagyobb sikere a háborús nótáknak volt. S bár éjjel 1 óra körül felbomlott a népesebb társaság, egy 8-10 tagú csoport a hajnali órákig énekelt. A kulturális rendezvény megszervezését a Marossárpatakért Egyesület 500 lejjel, a marosvásárhelyi Kozma Ferenc 10 liter kölpényi borral támogatta.
Újabb próbálkozás történik Sütő András szobrának felállítására Marosvásárhelyen, 16 évvel az első döntés után. A marosvásárhelyi tanácsosok ismét szavaznak arról, hogy emléket állítanak az erdélyi magyar irodalom meghatározó alakjának.
Tabudöntögető előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és szórakoztató programokkal várja a közönséget a KULT Alternatív Kulturális Fesztivált, amelyet október 10–12. között rendeznek meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.
Őszi hálaadási istentiszteletre készül vasárnap a Pipe–Szásznádasi Unitárius Egyházközség, amely délután két órakor kezdődik a pipei templomban.
Több száz diák indult hétfőn gyalog iskolába Marosvásárhelyen és Szászrégenben a Lábbusz projekt részeként. Szászrégenben két utcát is lezártak emiatt, Vásárhelyen csak egy kicsi – amúgy sem túl forgalmas – utcát sikerült lezárni.
Háziállatokat pusztított el egy anyamedve és két bocsa a Szovátához tartozó Illyésmezőn. A vadak a villanypásztort átszakítva jutottak be a gazdaságba, ahol öt kecskét széttéptek, egy kutyát pedig megsebesítettek.
Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.
Több parkoló autót is megrongált egy 30 éves marosvásárhelyi férfi, aki csütörtök este ittasan vezetett a városban.
Romániában az emberkereskedelem egyik legsúlyosabb formája a szexuális kizsákmányolás, amelyhez gyakran az online tér vezet. Most magyar nyelvű szülői útmutató segít felismerni a veszélyeket, és beszélgetni a gyerekekkel az internet csapdáiról.
Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották szerdán a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végeztek pusztítást a lángok. A Maros megyei rendőrség tájékoztatása szerint a házat szándékosan gyújthatták fel.
Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, miután az illetékesek csütörtökön elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését – közölte az országos vízügyi hatóság.
szóljon hozzá!