Helyreállították a beszakadt útszakaszt Nyárádmagyarósnál

Mint arról már korábban beszámoltunk, a tavasz folyamán beszakadt a tavaly átadott, a Bekecset átszelő Marosvásárhely-Szováta közötti új megyei út. Az úttest mellett a talaj több szakaszban és több tíz méteren rongálódott meg, majd mozdult el a mellette folyó Kis-Nyárád irányába, a repedések után pedig az úttest is megszakadt és megsüppedt, ezért a nyáron egysávosra korlátozták a forgalmat Nyárádmagyarós határában. A két évvel ezelőtt elkezdett nagyméretű beruházás, a Bekecsen átvezető út újjáépítése során ebben az övezetben kellett a legnagyobb beavatkozást végezni, több mint másfélszáz betoncölöpöt helyeztek a talajba, hogy a hegyoldal csúszásának elejét vegyék. A veszélyesnek minősített helyen támfal épült, de közvetlen mellette a tavasz folyamán megmozdult a talaj.

A néhány napja befejezett munkálat során huszonkét méter hosszúságban a megrepedt és megsüppedt padkát és patakmedret több méter mélységig eltávolították, helyébe sziklatömböket helyeztek, ezt zúzott kőréteggel takarták be, majd tömítették. Ezután megoldották az adott szakasz talajvíz-elvezetését, ugyanakkor az úttest túloldaláról is levezették a talajvizet, ugyanis ennek átszivárgása okozta a talaj elmozdulását. Ezután ismét egy-egy rend sziklát és zúzott követ terítettek le, tömítés után pedig betonnal zárták le a területet, majd visszarendezték a patakmedret az eredeti állapotba – tudtuk meg a részleteket Kacsó Antal nyárádmagyarósi polgármestertől, aki azt is elmondta: a munkálatot Maros Megye Tanácsa rendelte meg, és az utat építő cég végezte el a javítást. A megyei önkormányzat szakemberei szerint nem volt szükség támfal építésére, az alkalmazott megoldás pedig hosszabb távon is megállítja a talaj elmozdulását. A nyáron bevezetett forgalmi korlátozást feloldották, az úttest mindkét sávja használhatóvá vált.

Kacsó Antal azonban a beavatkozás lezárulta után is fenntartja azon véleményét, hogy az út melletti patak, a Kis-Nyárád ezen szakaszán mintegy három kilométeren kis gátakat kellene építeni, amely megakadályozná a patakmeder mélyülését és a talaj elmozdulását. Ezt a véleményt fogalmazta meg mások mellett Jakab Sámuel marosvásárhelyi geológus is, ugyanis az utóbbi időben a magyarósi iskola előtt már egy métert süllyedt a meder. A problémát jelezték a megyei vízgazdálkodási vállalatnál, annak szakemberei többször is kiszálltak a faluba, de még mindig a tanulmányok szintjén áll a kérdés.

A nemrég elkészült Maros megyei kockázati térképen Nyárádmagyarós község is szerepel, mint lehetséges földcsuszamlásos övezet. Erre rákérdezve a polgármester elmondta: a nyárádselyei földcsuszamlások miatt szerepelnek ebben a dokumentumban. Itt már régen mozog és megszakad a falu nyugati oldalán levő domboldal, a talaj pedig a falun átfolyó Súgó-patak felé mozdul el. Erdély egyik legjobb volt geológusa is megvizsgálta a helyzetet és a falutörténetet (amely egyébként feljegyzi, hogy a reformátusok például háromszor kellett újjáépítsék templomukat – szerző megjegyzése), és arra a következtetésre jutott, hogy egy több évszázados folyamatról van szó, amely akkor ér véget, amikor a szakadások elérik a dombtetőt is. A geológusok szerint a talaj és az alatta levő palaréteg egy sórétegen fekszik, amelynek felszínét a beszivárgó víz feloldja, és ennek tudható be a palaréteg elmozdulása. Kacsó Antal elmondta: amióta néhány éve a Súgó-patakon több kisebb gátat építettek, a domboldal csúszása megszűnt – legalábbis ideiglenesen.