Hazahívta őket szülővárosuk: vásárhelyiek világtalálkozója

Fotó: Boda L. Gergely

Vásárhely, szeretett Vásárhely, soha nem felejtünk el – ezzel az Autostop MS és Keresztes Ildikó által játszott dallal kezdődött meg a második Marosvásárhelyi Világtalálkozó gálaműsora szombat délután. S ennek a gondolatnak a jegyében zajlott az egész világtalálkozó is: hogy vásárhelyinek lenni különös érzés, amely még a távolba szakadt honfitársak életét is meghatározza

Szász Cs. Emese

2014. augusztus 31., 16:532014. augusztus 31., 16:53

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A másodjára megszervezett világtalálkozó ismét hazahívott számtalan távolba szakadt marosvásárhelyit, legmesszebbről Amerikából érkeztek haza találkozni, de Izraelből, az Egyesült Arab Emirátusokból, valamint Európa számos országából jöttek haza a szülőváros hívására. Legtöbben természetesen az anyaországból. A hazaérkezők s a találkozni vágyó marosvásárhelyiek meg is töltötték a patinás Kultúrpalotát a találkozó szombat délutáni gálaműsorán.

A világtalálkozó ötletgazdája és főszervezője, Kirsch Attila elmondta, a találkozó sokak egykori iskolájának udvarán, a Bolyai Farkas Gimnáziumban kezdődött, ahol interaktív beszélgetések zajlottak. Többek közt ott hangzott el az is, hogy mindannyian kicsit a múltban élünk, de a találkozásokban erő volt, erő van.

A gálaműsoron Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa nevében Csige Sándor vezető konzul beszélt, megfogalmazta, mi mindennel ajándékozta meg Marosvásárhely az itt élőket. „Csak a vásárhelyiek tudják, mit jelent a Somi, vagy az, hogy a lapokhoz jártak fürödni, de csak ők tudják azt is, hogy melyik utca a bulevárd a vártemplom mellett. Ezek a kifejezések azonban nem csak szavak, hanem történetek, s aki valaha itt élt, tudja, mit jelent családhoz tartozni” – fogalmazta meg a vezető konzul.

A szombat délutáni gálaműsor a találkozás mellett a szórakozást is kívánta nyújtani a vásárhelyieknek. A műsorvezetést Nagy István és Fodor Piroska színművészek vállalták, akik poénkodva, időnként élcelődve vezették az egymást követő vásárhelyibbnél vásárhelyibb műsorszámokat. A Sebestyén Aba rendezte előadásban helyet kapott a néptánc, a klasszikus zene, muzsikált fuvós négyes, volt vers tánccal, de elhangzottak közkedvelt sanzonok, kuplék is, valamint az előadás részeként Sebestyén Spielmann Mihály a vásárhelyiségről beszélt, ugyanis – a műsorvezetők szerint – ha Marosvásárhelynek lenne kabalája, s az élő ember lehetne, Sebestyén Spielmann Mihály lenne az.