Nem pályázhatnak uniós, vissza nem térítendő pénzalapokra a bátosi, kölpényi, szászrégeni és apoldi alma- és cseresznyefarmok tulajdonosai, mert hiányoznak a szakminisztériumban összeállított elsőbbségi jegyzékről – hívta fel a közvélemény és az érintettek figyelmét Dorin Florea polgármester, aki a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumhoz is átiratot küldött, kérve, hogy javítsák ki ezt a „égbe kiáltó hibát”.
2015. február 17., 17:532015. február 17., 17:53
2015. február 17., 17:542015. február 17., 17:54
Marosvásárhely polgármestere elmondta: a napokban jelent meg a szakminisztérium honlapján az a jegyzék, amely tartalmazza azokat a településeket, amelyek a 2014–2020-as időszakban uniós pénzalapokat hívhatnak le gyümölcsfarmok létesítése, illetve a már meglevők frissítése, korszerűsítése céljából. Ezt fanemesítéssel és talajvizsgálattal foglalkozó szakemberek, meteorológusok és minisztériumi alkalmazottak állították össze.
„Ismét bebizonyosodott, hogy a bukaresti távolból elkészített jelentések mennyire nem felelnek meg a valóságnak. Nem kapott olyan besorolást, hogy pályázhasson sem Szászrégen, sem Bátos, sem Mezőkölpény, sem Apold, holott itt most is több száz hektáros gyümölcsfaültetvények vannak. Felkerült a jegyzékre Marosvécs, Magyaró, Vécke, ahol nincs hagyománya az almatermesztésnek. Arról nem beszélve, hogy szinte nevetséges, hogy gyümölcsfaültetvények létrehozására pályázhat Parajd, Székelyudvarhely, s olyan hegyvidéki települések is, ahol nincs ennek hagyománya” – mondta Dorin Florea, aki hivatalos átiratban kérte, hogy vizsgálják felül a jegyzéket, és adjanak sikeres besorolást biztosító pontszámot a nagy hagyományokkal rendelkező Maros megyei gyümölcstermesztő vidékeknek is.
Szerettük volna kikérni a 400 hektárnyi gyümölcsössel rendelkező bátosi Pomicola cég képviselőjének véleményét is a kérdésben, de Emil Faragoval többszöri próbálkozás után sem sikerült beszélnünk.
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
szóljon hozzá!