
Fotó: Veres Nándor
Egy friss tervezet szerint október elsejétől 25 százalékkal nő a kórházi személyzet bére, s feltételekkel törvényesítenék a hálapénzt. Az orvosok szerint azonban az intézkedés számos további kérdést és problémát vet fel.
2015. augusztus 21., 13:582015. augusztus 21., 13:58
2015. augusztus 21., 14:012015. augusztus 21., 14:01
Vass Levente urológus főorvos, közegészségügyi és egészségügyi menedzsment szakorvos a Facebookon tette közzé Egészségügyi gondolatfejtés a béremelés kapcsán címmel az észrevételeit. A szakember így összegzett: Románia egészségügyi költségvetéséből szűk 2 milliárd euró jut a kórházi szektor finanszírozására, melynek mintegy 70 százaléka bérköltség. Tehát a 25 százalékos béremelés az 1,4 milliárd euróból évente 350 millió euró többletkiadást jelent majd az államkassza számára, melyet a 2016-os költségvetés kialakításakor figyelembe kell venni, és amely még nem is tartalmazza a járóbeteg-rendelőkben dolgozó más szakorvosok és mintegy 11 600 háziorvos további 25 százalékos béremelési igényét, hiszen ők nem kórházi alkalmazottak.
„A 2000-es évek elején készült világbanki felmérés szerint – érdekes egybeesés –, megközelítőleg 350 millió euróra becsülték a fehér köpenyekbe csúsztatott összegek értékét. Megjegyzem, hogy egy másik tanulmány szerint a hálapénz (plată informală) értékének 80 százaléka az orvosok 20 százalékának a zsebébe megy, tehát a részletes kibontás nélkül fogadjuk el, hogy a méltánytalanság mértéke ezeknél az arányoknál jelentősebb orvos és orvos között, mint orvos és biztosított között” – olvasható a bejegyzésben.
Victor Ponta miniszterelnök szerint a béremeléseket az elektronikus egészségügyi kártyák kötelezővé tétele és a gyógyszerárak csökkentése nyomán megtakarított összegből fedeznék. Ezzel kapcsolatosan Vass Levente a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta: csak spórlásokból nem lehet fenntartani a rendszert. A miniszterelnök által emlegetett, az orvosok bérének emelésére szánt megtakarításokat a Marosvásárhelyen élő szakember szerint az egészségügy minőségi javítására kellene fordítani: több gyógyszerre, jobb kórházi felszerelésekre. Ugyanakkor úgy vélte: az országos költségvetésből kell elkülöníteni több pénzt az egészségügynek, és ebből fedezni a fizetésemeléseket. Azt is hozzátette: az igazságosság elvét szem előtt tartva nemcsak a háziorvosok, és a kórházon kívül dolgozó, a biztosítópénztárral szerződésben lévő orvosok, hanem a tanárok bérének is növekednie kellene.
Vass úgy véli, összességében az orvosok szeretnék leginkább, ha a hálapénzt egy korrekt bérezési rendszer váltaná, de szerinte a hálapénz kérdését a 25 százalékos béremelés nem fogja megoldani.
Köpeczi Judit Beáta klinikai laboratóriumi főorvos is üdvözölte a hangzatos ígéretet, de gyorsan hozzátette: elválik, hogy lesz-e majd rá pénz. „A beharangozott emelés kezdetnek jó, de még akkor sem ér a nyugati orvosok fizetésének a nyomába” – fogalmazott. Köpeczi doktornő is rámutatott a Vass Levente által emlegetett csúszópénz eloszlásának problémájára: „A háziorvosok, továbbá a paraklinikumban és az imaginisztika területein dolgozó orvosok – akiknek minimális kapcsolatuk van a beteggel –, nemigen találkoznak ezzel a jelenséggel”. Mindezek ellenére túlzásnak tartja a csúszópénz elfogadását, mint korrupciós bűncselekményt, és úgy véli, ha a beteg meg szeretne valamit köszönni, akkor annak lehetőséget kellene biztosítani. Viszont a labororvos sem tartja helyesnek azt, ha az orvos pénzbeli feltételekhez köti a gyógyítást.
Victor Ponta arra is rámutatott: az igazságügyi minisztérium az egészségügyi alkalmazottak képviselőivel közösen olyan törvénytervezeten dolgozik, amelynek alapján ismét törvényessé válik „az orvosoknak, asszisztenseknek adott hozzájárulás”, de ehhez három feltételnek kell teljesülnie: a hozzájárulást nem szabályozhatja az orvos, az összeget a vizsgálat, kezelés után lehet csak elfogadni, az alkalmazottnak pedig be kell jelentenie a honoráriumot. A Facebookon szerveződő Orvosok Szövetsége bírálja a kormány kezdeményezését. Felhívták a figyelmet arra, hogy egyetlen civilizált országban sem törvényes a hálapénz, és ahelyett hogy legalizálnák, végleg be kellene szüntetni.
A kormányfő ugyanakkor kedd este azt is bejelentette: jelenleg csak az egészségügyben dolgozók bérét tudja megemelni a kormány, ennyire van keret. Ezt arra reagálva nyilatkozta, hogy az egészségügyi alkalmazottaknak október elsejétől biztosított fizetésemelés hírére a pedagógusok és rendőrök is juttatásaik növelését kérték. Hozzátette: az orvosok sem ellenezték, amikor tavaly a kabinet a tanárok bérének emeléséről döntött.
Melléképület gyulladt ki Dánoson pénteken délelőtt, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.
Hatalmi visszaéléssel vádolja a városi rendőrséget Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, miután a hatóságok leszereltették az illegálisan parkoló autókat elszállító vontató rendszámtábláit. A szolgáltatás leállt, az ügy a bíróságon folytatódik.
Bemutatták azt a magyar nyelven is elérhető online információs platformot, amely a Méltányos Átállási Program Maros megyei megvalósításáról nyújt áttekinthető tájékoztatást. A program célja a zöld energiára való átállás elősegítése pályázati úton.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
szóljon hozzá!