Hálapénz-törvényesítést jelentett be a kormány

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Egy friss tervezet szerint október elsejétől 25 százalékkal nő a kórházi személyzet bére, s feltételekkel törvényesítenék a hálapénzt. Az orvosok szerint azonban az intézkedés számos további kérdést és problémát vet fel.

Vass Gyopár

2015. augusztus 21., 13:582015. augusztus 21., 13:58

2015. augusztus 21., 14:012015. augusztus 21., 14:01

Vass Levente urológus főorvos, közegészségügyi és egészségügyi menedzsment szakorvos a Facebookon tette közzé Egészségügyi gondolatfejtés a béremelés kapcsán címmel az észrevételeit.  A szakember így összegzett: Románia egészségügyi költségvetéséből szűk 2 milliárd euró jut a kórházi szektor finanszírozására, melynek mintegy 70 százaléka bérköltség. Tehát a 25 százalékos béremelés az 1,4 milliárd euróból évente 350 millió euró többletkiadást jelent majd az államkassza számára, melyet a 2016-os költségvetés kialakításakor figyelembe kell venni, és amely még nem is tartalmazza a járóbeteg-rendelőkben dolgozó más szakorvosok és mintegy 11 600 háziorvos további 25 százalékos béremelési igényét, hiszen ők nem kórházi alkalmazottak.

„A 2000-es évek elején készült világbanki felmérés szerint – érdekes egybeesés –, megközelítőleg 350 millió euróra becsülték a fehér köpenyekbe csúsztatott összegek értékét. Megjegyzem, hogy egy másik tanulmány szerint a hálapénz (plată informală) értékének 80 százaléka az orvosok 20 százalékának a zsebébe megy, tehát a részletes kibontás nélkül fogadjuk el, hogy a méltánytalanság mértéke ezeknél az arányoknál jelentősebb orvos és orvos között, mint orvos és biztosított között” – olvasható a bejegyzésben.

Victor Ponta miniszterelnök szerint a béremeléseket az elektronikus egészségügyi kártyák kötelezővé tétele és a gyógyszerárak csökkentése nyomán megtakarított összegből fedeznék. Ezzel kapcsolatosan Vass Levente a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta: csak spórlásokból nem lehet fenntartani a rendszert. A miniszterelnök által emlegetett, az orvosok bérének emelésére szánt megtakarításokat a Marosvásárhelyen élő szakember szerint az egészségügy minőségi javítására kellene fordítani: több gyógyszerre, jobb kórházi felszerelésekre. Ugyanakkor úgy vélte: az országos költségvetésből kell elkülöníteni több pénzt az egészségügynek, és ebből fedezni a fizetésemeléseket. Azt is hozzátette: az igazságosság elvét szem előtt tartva nemcsak a háziorvosok, és a kórházon kívül dolgozó, a biztosítópénztárral szerződésben lévő orvosok, hanem a tanárok bérének is növekednie kellene.

Vass úgy véli, összességében az orvosok szeretnék leginkább, ha a hálapénzt egy korrekt bérezési rendszer váltaná, de szerinte a hálapénz kérdését a 25 százalékos béremelés nem fogja megoldani.

Köpeczi Judit Beáta klinikai laboratóriumi főorvos is üdvözölte a hangzatos ígéretet, de gyorsan hozzátette: elválik, hogy lesz-e majd rá pénz. „A beharangozott emelés kezdetnek jó, de még akkor sem ér a nyugati orvosok fizetésének a nyomába” – fogalmazott. Köpeczi doktornő is rámutatott a Vass Levente által emlegetett csúszópénz eloszlásának problémájára: „A háziorvosok, továbbá a paraklinikumban és az imaginisztika területein dolgozó orvosok – akiknek minimális kapcsolatuk van a beteggel –, nemigen találkoznak ezzel a jelenséggel”. Mindezek ellenére túlzásnak tartja a csúszópénz elfogadását, mint korrupciós bűncselekményt, és úgy véli, ha a beteg meg szeretne valamit köszönni, akkor annak lehetőséget kellene biztosítani. Viszont a labororvos sem tartja helyesnek azt, ha az orvos pénzbeli feltételekhez köti a gyógyítást.

Victor Ponta arra is rámutatott: az igazságügyi minisztérium az egészségügyi alkalmazottak képviselőivel közösen olyan törvénytervezeten dolgozik, amelynek alapján ismét törvényessé válik „az orvosoknak, asszisztenseknek adott hozzájárulás”, de ehhez három feltételnek kell teljesülnie: a hozzájárulást nem szabályozhatja az orvos, az összeget a vizsgálat, kezelés után lehet csak elfogadni, az alkalmazottnak pedig be kell jelentenie a honoráriumot. A Facebookon szerveződő Orvosok Szövetsége bírálja a kormány kezdeményezését. Felhívták a figyelmet arra, hogy egyetlen civilizált országban sem törvényes a hálapénz, és ahelyett hogy legalizálnák, végleg be kellene szüntetni.

A kormányfő ugyanakkor kedd este azt is bejelentette: jelenleg csak az egészségügyben dolgozók bérét tudja megemelni a kormány, ennyire van keret. Ezt arra reagálva nyilatkozta, hogy az egészségügyi alkalmazottaknak október elsejétől biztosított fizetésemelés hírére a pedagógusok és rendőrök is juttatásaik növelését kérték. Hozzátette: az orvosok sem ellenezték, amikor tavaly a kabinet a tanárok bérének emeléséről döntött.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 08., csütörtök

Eltűnt egy 14 éves fiú Marosvásárhelyen

A 14 éves fiú egy marosvásárhelyi gyerekotthonból távozott május 8-án, és még nem tért vissza. A rendőrség a lakosság segítségét kéri a fiú megtalálásban.

Eltűnt egy 14 éves fiú Marosvásárhelyen
Eltűnt egy 14 éves fiú Marosvásárhelyen
2025. május 08., csütörtök

Eltűnt egy 14 éves fiú Marosvásárhelyen

2025. május 08., csütörtök

Idén is együtt szalad a marosvásárhelyi civil közösség

Idén is lesz Civil Cross közösségi szaladás a Civil Szervezetek Vásárán Marosvásárhelyen, amellyel az egészséges életmód mellett a közösségi szellemet, a társadalmi befogadást és az aktív polgári részvételt népszerűsítik.

Idén is együtt szalad a marosvásárhelyi civil közösség
2025. május 08., csütörtök

Újra medvék sétálnak a Somostetői futópályán

Ismét lencsevégre kapták, ahogy egy anyamedve és három termetes bocsa sétál a Somostetőn. A marosvásárhelyi városháza elővigyázatosságra inti a lakókat és ígéri, hogy dolgoznak a helyzet megoldásán.

Újra medvék sétálnak a Somostetői futópályán
2025. május 07., szerda

Kétezer éves történetet mesélnek az agyagkatonák

Az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák hasonmásai láthatóak azon a tárlaton, amelyet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában nyitottak meg szerda délután. A látványos tárlaton megismerhetjük a kelta temetkezési szokásokat is.

Kétezer éves történetet mesélnek az agyagkatonák
2025. május 07., szerda

Elméletileg német tagozat, gyakorlatilag kétnyelvű

Az oktatási törvény szerint a kisebbségi oktatásban minden tantárgyat – a román nyelv és irodalom kivételével – az adott kisebbség nyelvén kell oktatni. A magyar tagozattal ellentétben azonban a német tagozatokon ez nem érvényesül.

Elméletileg német tagozat, gyakorlatilag kétnyelvű
2025. május 07., szerda

A kerítésen másztak át a rendőrök, hogy kinyissák a kaput a házkutatásra – videóval

Negyvenhat házkutatást tartottak Maros megyében a rendőrök egy folyamatban lévő, illegális erdőgazdálkodással kapcsolatos bűnügy okán szerdán reggel.

A kerítésen másztak át a rendőrök, hogy kinyissák a kaput a házkutatásra – videóval
2025. május 06., kedd

Kisebb dzsungelek alakultak ki városszerte, de dolgoznak a megoldáson

Nem győzi a marosvásárhelyi virágkertészet a városi zöldövezetek karbantartását, kevés az alkalmazott a fűnyíráshoz, a fák metszéséhez – indokolta az illetékes válaszként arra, hogy vannak olyan városrészek, ahol térdig ér a fű. Beszélt a megoldásról is.

Kisebb dzsungelek alakultak ki városszerte, de dolgoznak a megoldáson
2025. május 05., hétfő

Módosítani fogják a már felfestett sávokat a marosvásárhelyi Dózsa György utcában

A csatornafedők szintre emelésén dolgoznak Marosvásárhelyen a Dózsa György utcában, de ezzel nem érnek véget a két éve megkezdett munkálatok. Módosítani fogják a már felfestett sávokat is, a rendőrség utasítására.

Módosítani fogják a már felfestett sávokat a marosvásárhelyi Dózsa György utcában
2025. május 05., hétfő

Marosvásárhelyen is vetítik a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál néhány filmjét

Idén először Romániában, Marosvásárhelyen is látható lesz a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, Magyarország egyetlen Oscar-kvalifikáló fesztiváljának néhány filmje.

Marosvásárhelyen is vetítik a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál néhány filmjét
2025. május 05., hétfő

Nemet mondtak a tömbházépítésre Koronkán

Elsöprő többségben utasították el a helyiek a Maros megyei Koronkán a vasárnap tartott népszavazáson, hogy tömbházak épüljenek a településen. A községvezetők most már a lakosság döntésére is hivatkozva utasíthatják el a potenciális ingatlanbefektetőket.

Nemet mondtak a tömbházépítésre Koronkán