Fotó: Veres Nándor
Egy friss tervezet szerint október elsejétől 25 százalékkal nő a kórházi személyzet bére, s feltételekkel törvényesítenék a hálapénzt. Az orvosok szerint azonban az intézkedés számos további kérdést és problémát vet fel.
2015. augusztus 21., 13:582015. augusztus 21., 13:58
2015. augusztus 21., 14:012015. augusztus 21., 14:01
Vass Levente urológus főorvos, közegészségügyi és egészségügyi menedzsment szakorvos a Facebookon tette közzé Egészségügyi gondolatfejtés a béremelés kapcsán címmel az észrevételeit. A szakember így összegzett: Románia egészségügyi költségvetéséből szűk 2 milliárd euró jut a kórházi szektor finanszírozására, melynek mintegy 70 százaléka bérköltség. Tehát a 25 százalékos béremelés az 1,4 milliárd euróból évente 350 millió euró többletkiadást jelent majd az államkassza számára, melyet a 2016-os költségvetés kialakításakor figyelembe kell venni, és amely még nem is tartalmazza a járóbeteg-rendelőkben dolgozó más szakorvosok és mintegy 11 600 háziorvos további 25 százalékos béremelési igényét, hiszen ők nem kórházi alkalmazottak.
„A 2000-es évek elején készült világbanki felmérés szerint – érdekes egybeesés –, megközelítőleg 350 millió euróra becsülték a fehér köpenyekbe csúsztatott összegek értékét. Megjegyzem, hogy egy másik tanulmány szerint a hálapénz (plată informală) értékének 80 százaléka az orvosok 20 százalékának a zsebébe megy, tehát a részletes kibontás nélkül fogadjuk el, hogy a méltánytalanság mértéke ezeknél az arányoknál jelentősebb orvos és orvos között, mint orvos és biztosított között” – olvasható a bejegyzésben.
Victor Ponta miniszterelnök szerint a béremeléseket az elektronikus egészségügyi kártyák kötelezővé tétele és a gyógyszerárak csökkentése nyomán megtakarított összegből fedeznék. Ezzel kapcsolatosan Vass Levente a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta: csak spórlásokból nem lehet fenntartani a rendszert. A miniszterelnök által emlegetett, az orvosok bérének emelésére szánt megtakarításokat a Marosvásárhelyen élő szakember szerint az egészségügy minőségi javítására kellene fordítani: több gyógyszerre, jobb kórházi felszerelésekre. Ugyanakkor úgy vélte: az országos költségvetésből kell elkülöníteni több pénzt az egészségügynek, és ebből fedezni a fizetésemeléseket. Azt is hozzátette: az igazságosság elvét szem előtt tartva nemcsak a háziorvosok, és a kórházon kívül dolgozó, a biztosítópénztárral szerződésben lévő orvosok, hanem a tanárok bérének is növekednie kellene.
Vass úgy véli, összességében az orvosok szeretnék leginkább, ha a hálapénzt egy korrekt bérezési rendszer váltaná, de szerinte a hálapénz kérdését a 25 százalékos béremelés nem fogja megoldani.
Köpeczi Judit Beáta klinikai laboratóriumi főorvos is üdvözölte a hangzatos ígéretet, de gyorsan hozzátette: elválik, hogy lesz-e majd rá pénz. „A beharangozott emelés kezdetnek jó, de még akkor sem ér a nyugati orvosok fizetésének a nyomába” – fogalmazott. Köpeczi doktornő is rámutatott a Vass Levente által emlegetett csúszópénz eloszlásának problémájára: „A háziorvosok, továbbá a paraklinikumban és az imaginisztika területein dolgozó orvosok – akiknek minimális kapcsolatuk van a beteggel –, nemigen találkoznak ezzel a jelenséggel”. Mindezek ellenére túlzásnak tartja a csúszópénz elfogadását, mint korrupciós bűncselekményt, és úgy véli, ha a beteg meg szeretne valamit köszönni, akkor annak lehetőséget kellene biztosítani. Viszont a labororvos sem tartja helyesnek azt, ha az orvos pénzbeli feltételekhez köti a gyógyítást.
Victor Ponta arra is rámutatott: az igazságügyi minisztérium az egészségügyi alkalmazottak képviselőivel közösen olyan törvénytervezeten dolgozik, amelynek alapján ismét törvényessé válik „az orvosoknak, asszisztenseknek adott hozzájárulás”, de ehhez három feltételnek kell teljesülnie: a hozzájárulást nem szabályozhatja az orvos, az összeget a vizsgálat, kezelés után lehet csak elfogadni, az alkalmazottnak pedig be kell jelentenie a honoráriumot. A Facebookon szerveződő Orvosok Szövetsége bírálja a kormány kezdeményezését. Felhívták a figyelmet arra, hogy egyetlen civilizált országban sem törvényes a hálapénz, és ahelyett hogy legalizálnák, végleg be kellene szüntetni.
A kormányfő ugyanakkor kedd este azt is bejelentette: jelenleg csak az egészségügyben dolgozók bérét tudja megemelni a kormány, ennyire van keret. Ezt arra reagálva nyilatkozta, hogy az egészségügyi alkalmazottaknak október elsejétől biztosított fizetésemelés hírére a pedagógusok és rendőrök is juttatásaik növelését kérték. Hozzátette: az orvosok sem ellenezték, amikor tavaly a kabinet a tanárok bérének emeléséről döntött.
Medve tévedt be Dicsőszentmárton egyik utcájába a hétvégén, egy autós pedig követte és levideózta.
Ismét megtartják a DeepDive innovatív kulturális-tudományos minifesztivált a marosvásárhelyi Studium Hubban szeptember 27-én. Az esemény célja, hogy összehozza Erdély társadalmának intellektuális fejlődés iránt elkötelezett rétegeit.
Olyan fiatalokat és kiskorúakat azonosított a Maros megyei rendőrség, akik az elmúlt hetekben többször is felfeszítették egy szórakozóhely teraszán lévő hűtők zárjait, ahonnan alkoholos és üdítőitalokat vittek el.
Medve támadott rá egy emberre szombat délben Erdődubiste településen, Hodák községben. Az áldozatot súlyos sérülésekkel, kritikus állapotban szállították kórházba.
Újra Breakfast 4 Bikers kampány indul Marosvásárhelyen jövő héten, amelynek lényege, hogy egy héten keresztül kávét és friss péksüteményt adnak a kijelölt pontok felé biciklizőknek.
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia önkénteseket toboroz a 2025–2026-os évadra. Tizennégy év feletti diákokat vagy egyetemi hallgatókat keresnek, feltétel, hogy beszéljenek magyarul és románul, egy idegen nyelv ismerete előnyt jelent.
Változik a beteglátogatási rend a marosvásárhelyi sürgősségi kórházban hétfőtől.
Segesváron felújításra szorul a Szűcsök, a Cipészek és a Szabók bástyája közötti falrész és a városháza keresi a pályázati lehetőségeket, hogy pénzt szerezzen a munkálatokra.
Az Aquaserv aláírta a szerződést az ivóvíztisztítási folyamat korszerűsítésére a gyulakutai és a küküllőszéplaki vízműveknél – jelentette be a vízszolgáltató vállalat.
A Lábbusz program szervezett, biztonságos és környezetbarát módon ösztönzi a gyalogos iskolába járást. Most Szászrégenben is beindul és Marosvásárhelyen is újraindul, bár az iskolautcák mindössze 25 perces lezárása is gondot okoz a megyeközpontban.
szóljon hozzá!