Fiatal fogvatartottakkal találkoznak a diákok

Amint a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság megelőző és elemző szolgálatvezetőjétől értesültünk, idén immár ötödik évfolyamához érkezett a Nyitott elmével, zártság nélkül elnevezésű program, amelynek keretében a fiatalokat – iskolásokat, főiskolásokat, egyetemistákat – vonják be a bűnmegelőzési felkészítő rendezvényekbe, hogy felvilágosítsák őket arról, milyen körülmények vezetnek oda, hogy a fiatalabb korosztályhoz tartozók a bűnözés útjára lépjenek.

A felkészítés egyik bevált módszere a fiatal fogvatartottakkal való találkozások szervezése, amelyek során a börtönből kihozottak elmesélik, miként kerültek a jelenlegi helyzetükbe. A felkészítő sikere győzte meg a rendőröket arról, hogy ezt az akciót az idei tanévben is folytatni kell. Amíg az első évben csak 9 iskola igényelte a rendőrségi programot, mostanra 19 vezetősége kérte az akcióhoz való csatlakozást. Az idei év újdonság, hogy egy egyetem (a marosvásárhelyi Petru Maior) is kérte a programhoz való csatlakozást, így hetven diák és egy oktató vett részt a fiatal fogvatartott bűnözőkkel való találkozáson.

Az idei tanév folyamán eddig mintegy ezer közvetlen haszonélvezője volt a programnak. Amint a rendőrségi ügyosztály vezetőjétől, Gabriela Pîncă rendőrbiztostól értesültünk, 944 iskolás és diák, valamint 47 oktató vett részt a programban, amelynek során a marosvásárhelyi börtön fiatal lakóival találkoztak, s ezeken a találkozásokon a fiatalkori bűnözésről, s azon belül is az erőszakos cselekményekről, a fiatalkorúak jogi felelősségvállalásáról, a bűncselekmények elkövetésének fázisairól, a bűnözés és a kihágás közötti határvonalról, a fiatalok áldozattá válásának esélyeiről beszélgettek. A diákoknak és tanulóknak alkalmuk volt bepillantást nyerni a fogvatartottak életébe, értesültek arról, hogy milyen az élet a rácsok mögött, miként alakulnak át az értékek fogságban, milyen élettapasztalatok birtokába jutnak a fogvatartottak.

A találkozások végén kérdőíveket osztanak ki a részvevő tanulók és diákok között, amelyek a program hatékonyságát próbálják mérni. A válaszok két alapvető fontosságú jelenséget hoztak a felszínre. Egyik a gyerek–szülő viszony fontossága, ugyanis krízishelyzetben a fiatal első reakciója, hogy a szülőkhöz fordul segítségért. Az erre adott válasz a fiatal számára a további életét meghatározó fontosságú lehet. A másik jelenség az, hogy a fiatalokban kezd tudatosulni – az emberek megítélésében nem az egyszeri hibát, botlást kell alapul venni, hiszen a bűn és bűn nélküli élet közötti választóvonal annyira keskeny, hogy olykor észre sem lehet venni.

Konkrétan: a megkérdezett fiatalok 97,4 százaléka úgy véli, hogy ezek a találkozások nagyon hasznosak számukra, 98,2 százalékuk szerint az itt szerzett ismeretek segítséget nyújtanak nekik abban, hogy az élet útvesztőiben eligazodjanak. A folyatást illetően a megkérdezett fiatalok és oktatók 98,8 százaléka úgy ítéli meg, hogy az ilyenszerű programokat folyatni kell a jövőben is.