Félvállról vett kétnyelvűség Marosvásárhelyen

A prefektúra alárendeltségébe tartozó 34 dekoncentrált intézmény vezetői közül alig tízen méltatták válaszra Nagy Zsigmond alprefektust, aki az éppen szabadságoló felettese, Vasile Liviu Oprea nevében 2014. augusztus 13-án körlevélben szólította fel az intézményvezetőket, hogy kilenc napon belül válaszoljanak öt kérdésre.

Ezek a következőképpen hangzottak: 1. Kihelyezték-e az intézmény homlokzatára a kétnyelvű táblát?, 2. Az ügyfelektől kaptak-e szóban vagy írásban magyar nyelvű kéréseket?,  3. Azoknál az ügyosztályoknál, amelyek a közönséggel való kapcsolattartással  foglalkoznak, használják-e a magyar kisebbség anyanyelvét?,  4. Abban az esetben, ha az ügyfelek magyar nyelvű beadványokkal fordultak az intézményhez, van-e lehetőség a válaszok magyar nyelven való közlésére?, 5. Van-e lehetőség arra, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatások területén, kérésre biztosítsák a magyar nyelv használatát?

A körlevélre reagáló intézményvezetők közül mindössze négyen válaszoltak igennel az összes kérdésre, ami azt jelenti, hogy mindössze a munkaerő-foglalkoztatási ügynökség, a művelődési igazgatóság, a vetőmagok és a szaporító anyagok minőségét felügyelő ügynökség, valamint a vidéki beruházásokat finanszírozó megyei iroda tartja tiszteletben a nyelvi jogokra vonatkozó törvényes előírásokat.

A további válaszokból kiderül, hogy a legtöbb hiányosság éppen azoknál a közintézményeknél mutatkozik, amelyeket a legtöbben látogatnak: az egészségügyi igazgatóságnál és a kataszteri hivatalban. Előbbinél nincs kétnyelvű tábla és a magyar nyelvű kérésekre sem szoktak magyarul válaszolni. A kataszteri hivatalban nemhogy kétnyelvű felirat nem került a helyére, és nem válaszolnak magyar nyelven, de még kérésre sem biztosítják a magyar nyelv használatát. Az intézmény vezetője viszont megjegyzi, hogy a közönségszolgálatnál, az iktatóban és a titkárságon lehet használni az anyanyelvet, de csak szóban.

Kérdésünkre, hogy a felmérés eredményeinek a birtokában, lépett-e valamit a prefektúra, Nagy Zsigmond nemmel válaszolt. „Merem remélni, hogy akik nem válaszoltak, azért nem tették meg, mert szabadságon voltak, és nem azért, mert ennyire félvállról vennék a kérdést. A beérkezett válaszok alapján még az ősz elején készítettem egy jelentést Vasile Liviu Oprea prefektusnak, de mire átrágta volna, már le is váltották. Utóda annyira elfoglalt, hogy még nem volt ideje ezzel foglalkozni. Az is lehet, hogy mire végre erről beszélnénk, engem váltanak le” – nyilatkozta portálunknak az RMDSZ által javasolt alprefektus.

Kérdésünkre, hogy azok az intézményvezetők, akik semmibe veszik a közigazgatási törvény nyelvhasználatra vonatkozó cikkelyeit, valamint a nemzetközi egyezményeket, számíthatnak-e valamiféle szankcióra, Nagy Zsigmond szkeptikusnak mutatkozott. „A kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó, a közigazgatásra érvényes kedvező jogszabályok ellenére, a törvények nem tartalmaznak hatékony kényszerítő jogi eszközöket, amelyekkel be is lehetne tartatni ezeket” – mondta el Maros megye alprefektusa. Ennek ellenére Nagy megismételte, amit korábban is elmondott szerkesztőségünknek: nem lehet ürügy a kétnyelvű táblák elkészítésének és kihelyezésének a halasztására az, hogy annak költségei nincsenek belefoglalva az éppen aktuális költségvetésbe.