Fotó: Gligor Róbert László
A földhasználat és a földbirtokhoz való viszony mellett az Európai Unió támogatásának következményeiről is beszélgettek a Csíkfalvi Csűrszemináriumok előadásain.
2014. július 15., 12:252014. július 15., 12:25
Hajdu Zoltán, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ vezetője az ökoszisztéma-szolgáltatások változásának hatásáról tartott előadást az elmúlt hetven év távlatából. Az ökoszisztéma-szolgáltatások tulajdonképpen azt jelentik, amit a természet az embernek nyújt. Így sorra kerültek terítékre a kérdések, hogy miért nem iszunk ma forrás vagy kútvizet, hanem palackosat vásárolunk, miért nem halászunk már a patakokban, folyókban. Ha hagyjuk dolgozni, a természet remekül megtisztítja a szennyvizet, eközben ma borzasztó költséges tisztítóberendezéseket építünk. Régen a hamulúg után a ványoló kitűnő „mosógépnek” bizonyult, ma üzletekből vásárolt gépeket használunk, amelyek áramot fogyasztanak. Egykor a víz, szél erejét elegendő volt felhasználni energiatermelésre és -ellátásra, ma költséges turbinák, generátorok, telepek próbálják ellátni a takarékosságról megfeledkező lakosságot. A rendszer megsérült, de ha összeomlik, akkor katasztrófa következik be – vonta le a következtetést Hajdu, néhány számszerű adatot is közölve: 2050-ig a természeti területek 11 százalékkal is csökkenhetnek 2000-hez képest, Európában a védett élőhelyek 80 százaléka veszélyeztetett, és a mezőgazdasági területek akár 40 százaléka is átalakulhat intenzív termelésre.
Kósa István ökológus beszélt a nyárádmenti élőhelyekről és kultúrtájakról, majd Kinda István néprajzkutató Gyulakuta és környéke földhasználatára világított rá. Kiderült: az itteniek másként gazdálkodnak mint a háromszékiek, kevés a tudás és agrárvállalkozói kedv, a gazdaszellem kiveszett a volt ipari munkásokból. Szabó Á. Töhötöm néprajzkutató Bonyhát és környékét vizsgálta, elemezte, illetve a kollektív gazdaság, majd az 1990 utáni földtörvények hatásait. Itt a romák szinte egyáltalán nem gazdálkodnak, a románok és magyarok is kismértékben – az igazi nagygazdálkodás a német és olasz földtulajdonosok vagy bérlők területein folyik.
Szombaton a sapis diákok, és főleg a budapesti Corvinus Egyetem társadalomelméleti kollégiuma részéről érkezett tizennégy hallgató és tanár érdeklődött az iránt, hogy az Európai Unió miként támogatja a romániai közösségeket, illetve Csíkfalva községet. A tapasztalatokról Balogh István polgármester és Szabó Árpád gazda számoltak be a vendégeknek. Ez a téma azért is fontos az anyaországi kutatók számára, mert hatalmas ellentmondás van: a magántulajdon egy életmódot is jelent, mégis a gazdának a pénzkeresetre kell koncentrálnia, mert jelenleg ezt támogatja az EU.
Magyarországi és helyi hivatalosságok is elkísérték utolsó útjára Marosvásárhelyen Kincses Előd jogászt, közírót. A család kérésére a temetés, amelyen részt vett Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is, nem volt sajtónyilvános.
Szászrégenben idén nem szervezik meg a városnapokat, inkább a fejlesztések befejezésére fordítják a pénzt.
Kilencedik alkalommal szervez családi napot az Erdélyi Református Nőszövetség a Maros megyei Bonyhán, a Bethlen-kastély parkjában július 5-én, szombaton.
Több mint egy hónapja nincs csapvíz a Kis-Küküllő menti településeken, és a helyzet kritikus: az ügyeletes tűzoltók kimerültek, a vizet szállító autók pedig meghibásodnak. A gondok megoldásához szükséges pénz még mindig várat magára Bukarestből.
Kisebb városhoz hasonlít a Marosvásárhely és Marosszentgyörgy határánál felépített Vibe fesztivál, ahová már beköltöztek a koncertezők, szórakozni vágyók. A szervezők mellett a kisboltosok, vendéglősök, taxisok is örvendenek a népszerű rendezvénynek.
Segesváron eladják az Országos Lakásügynökség (ANL) által fiataloknak épített lakásokat, Marosvásárhelyen azonban egyelőre tartózkodó állásponton van a városvezetés. A bérlők évek óta szeretnének tulajdonosok lenni, mindhiába.
Az önkéntes tűzoltók is segítettek a marosvásárhelyi és mezőbándi hivatásos tűzoltóknak szerda délután, hogy megfékezzék a 11 hektáron pusztító tarlótüzet a mezőbándi községhez tartozó Hidegvölgyben.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
Meglepetés fogadta a Maros megyei hegyimentőket a Tiha-nyeregben: mire kiérkeztek, hogy kicseréljék a menedékház betört ablakát, valaki már elvégezte helyettük a munkát.
Biztonságosabbak a körülmények a Maros megyei kórházban, miután uniós pénzalapokból jelentős beruházásokat eszközöltek, különösen az oxigénterápia biztosításában és a tűzvédelem terén – mondta Ovidiu Gîrbovan igazgató kedden.
szóljon hozzá!