HIRDETÉS

Felélésről-túlélésről, támogatásról a Csűrszemináriumokon

Gligor Róbert László 2014. július 15., 12:25

A földhasználat és a földbirtokhoz való viszony mellett az Európai Unió támogatásának következményeiről is beszélgettek a Csíkfalvi Csűrszemináriumok előadásain.

Fotó: Gligor Róbert László

Hajdu Zoltán, a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ vezetője az ökoszisztéma-szolgáltatások változásának hatásáról tartott előadást az elmúlt hetven év távlatából. Az ökoszisztéma-szolgáltatások tulajdonképpen azt jelentik, amit a természet az embernek nyújt. Így sorra kerültek terítékre a kérdések, hogy miért nem iszunk ma forrás vagy kútvizet, hanem palackosat vásárolunk, miért nem halászunk már a patakokban, folyókban. Ha hagyjuk dolgozni, a természet remekül megtisztítja a szennyvizet, eközben ma borzasztó költséges tisztítóberendezéseket építünk. Régen a hamulúg után a ványoló kitűnő „mosógépnek” bizonyult, ma üzletekből vásárolt gépeket használunk, amelyek áramot fogyasztanak. Egykor a víz, szél erejét elegendő volt felhasználni energiatermelésre és -ellátásra, ma költséges turbinák, generátorok, telepek próbálják ellátni a takarékosságról megfeledkező lakosságot. A rendszer megsérült, de ha összeomlik, akkor katasztrófa következik be – vonta le a következtetést Hajdu, néhány számszerű adatot is közölve: 2050-ig a természeti területek 11 százalékkal is csökkenhetnek 2000-hez képest, Európában a védett élőhelyek 80 százaléka veszélyeztetett, és a mezőgazdasági területek akár 40 százaléka is átalakulhat intenzív termelésre.

Kósa István ökológus beszélt a nyárádmenti élőhelyekről és kultúrtájakról, majd Kinda István néprajzkutató Gyulakuta és környéke földhasználatára világított rá. Kiderült: az itteniek másként gazdálkodnak mint a háromszékiek, kevés a tudás és agrárvállalkozói kedv, a gazdaszellem kiveszett a volt ipari munkásokból. Szabó Á. Töhötöm néprajzkutató Bonyhát és környékét vizsgálta, elemezte, illetve a kollektív gazdaság, majd az 1990 utáni földtörvények hatásait. Itt a romák szinte egyáltalán nem gazdálkodnak, a románok és magyarok is kismértékben – az igazi nagygazdálkodás a német és olasz földtulajdonosok vagy bérlők területein folyik.

Szombaton a sapis diákok, és főleg a budapesti Corvinus Egyetem társadalomelméleti kollégiuma részéről érkezett tizennégy hallgató és tanár érdeklődött az iránt, hogy az Európai Unió miként támogatja a romániai közösségeket, illetve Csíkfalva községet. A tapasztalatokról Balogh István polgármester és Szabó Árpád gazda számoltak be a vendégeknek. Ez a téma azért is fontos az anyaországi kutatók számára, mert hatalmas ellentmondás van: a magántulajdon egy életmódot is jelent, mégis a gazdának a pénzkeresetre kell koncentrálnia, mert jelenleg ezt támogatja az EU.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS