Eltérő vélemények a tanügyminisztérium elképzeléséről

Novák Zoltán történész, a Román Akadémia marosvásárhelyi munkatársa, a Gheorghe Șincai kutatóintézet alkalmazotta úgy véli, nem a tananyag mennyiségével van a gond, hanem az oktatás módszerével. „Ha tovább is ezzel a narratív módszerrel tanítják a történelmet, akkor az szinte hasztalan” – mondta a történész, aki szerint gyerekbarát módszerrel kellene megszerettetni a történelmet az iskolában. Kálmán Attila, a Bolyai Farkas Gimnázium történelemtanára szerint emelni kellene a történelem tanórák számát, nem pedig csökkenteni.

A latin nyelvvel kapcsolatban nagyon megoszlanak a vélemények. A tanügyminisztérium azt kezdeményezte, hogy teljesen vegyék ki a tantervből. Novák Zoltán is úgy véli, fölösleges ezzel kínozni a gyerekeket, az egyetemes kultúra megtalálható az irodalomban, a képzőművészetben, zenében, nem kell ahhoz latinul tudni.

Henter György vártemplomi református lelkipásztor érdeklődésünkre elmondta, szerinte annak, aki a kutatásban dolgozik vagy irodalomtörténettel foglalkozik, fontos lehet a latin, de egyébként nem. Aztán hozzáteszi, hogy bár nem sokat tanult, mégis, ha egy emléktáblát lát vagy régi latin feliratú sírkövet, el tudja olvasni, megérti, mi van ráírva.

Kálmán Attila szerint az a kérdés a latin oktatással kapcsolatban, hogy abból mi haszna származik a nyolcadikos tanulónak, amennyiben tanulmányait nem humán szakon folytatja a középiskolában. Az a heti egy óra semmit nem jelent, semmi tudástöbbletet nem hoz a diák számára. Ha a humán tagozaton tanítanak latint, akkor azt legalább heti két órában kellene oktatni, úgy lenne értelme.

Az orvostudományban, a gyógyszerészetben, a növénytanban fontos a latin tudás. Ezt Pokorny László gyógyszerész, biológus, egyetemi tanár állítja, aki nem találja helyénvalónak, hogy ki akarják venni a latin nyelv oktatását a tananyagból. A latin nyelv logikus grammatikai rendszere gondolkodás formáló – állítja a növénytan tudósa.