A nyárádszentlászlói Takács Agrozoot 1993-ban indult családi vállalkozásként, 2001-ben megvásárolták a volt állami gazdaság állattenyésztő telepét, ekkor álltak át romántarka fajta szarvasmarha tenyésztésére tejtermelés céljából. Az EU-csatlakozás küszöbén felgyorsult a nemesítés és az állományszaporítás, 2005-ben „jól álltak” a tejpiacon, napi 820 liter tejet szállítottak – idézte fel a kezdeteket az állatorvos teleptulajdonos, Takács Benjámin. A vemhes állatokat elkülönítik ellés előtt, különleges takarmányozással megtisztítják a szervezetüket és felhizlalják őket.

A telep „szülészetéről” a borjak a „nevelőbe” kerülnek, a 200 kilogrammot meghaladók Szent György napján pedig a legelőre, szabadtartásba. A farm 450 állattal rendelkezik, ebből 200 fejős, 40 vemhes üsző, 25 bikaborjú, a többi növendék. Naponta kétszer fejnek a fejőházban, a tej hűtőtankba kerül. Naponta 3600 literrel termelnek. Olyan egyedük is van, amely egy laktációs ciklusban tízezer liter fölött adott le tejet.

Takács fia, József tavaly takarmánykeverő mikroüzemet indított be a farm mellett. A gabonát maguk termesztik, a fehérjejavítót vásárolják, a liszt vagy granulátum formájú terméket helyben csomagolják eladásra. Saját recept szerint dolgoznak, a terméket gazdaságos ár és jó minőség jellemzi.

A következő állomás Nagy Péter Tamás – volt mezőgazdasági államtitkár – Cserefalván berendezett farmja volt. Hét éve indította meg a szarvasmarha tenyészetet, s mert a tejből már túltermelés volt, ő a húsállatok tenyésztése felé irányult. Cserefalván piros Angust tenyészt, egy másik farmra a jobb genetikai állománnyal rendelkező fekete Angust telepítette, egy harmadikon növendékállatokat tartanak. Összesen 500 állattal 480 hektáron gazdálkodnak, a gabonát vásárolják, csak a silókukoricát és a lucernát termesztik meg. A cserefalvi farmon 280 állat van, ebből 150 anya. Ezek az állatok nem istállóigényesek, az idén télen is -24 Celsius-fokos hidegben ellettek, az újszülött borjak fél óra múlva már lábra álltak. Fél évig a legelőn, fél évig a telepen vannak, keverőautó osztja a takarmányt, csupán öt személy dolgozik itt. Nagy Tamás szerint a húsmarha iránti kereslet növekszik, de a piacra jutás egyik feltétele a minőség. Nem csak a súlygyarapodásra, hanem a hús összetételére is figyelnek, hisz ez meghatározó tényezője az árnak. A piac másik fontos követelménye a mennyiség, ezért a gazdáknak szövetkezésben kell gondolkodniuk, egységesen kell megszervezniük az eladást, hogy kedvezőbb árat tudjanak kialkudni. A jelenlegi árak viszont alig fedezik a fenntartási költségeket, ezért csupán a területek és állatok utáni támogatásokat tudják fejlesztésekre fordítani.

A farmlátogatások után a résztvevők a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Maros megyei szakembereivel is találkoztak. A kötetlen beszélgetésen Ovidiu Săvâșca igazgató, Bordi Zsolt igazgatóhelyettes és Makkai Ibolya mérnök adtak tanácsokat és válaszokat a felvetett kérdésekre. Szó esett az új gazdaságok által lehívható támogatások feltételeiről, tejellenőrzésről, állatnemesítésről.

Az Agrárakadémiát fiatalok indították útnak tavaly, mert úgy látták a statisztikákból, hogy a támogatásban részesülő gazdák alig egyötöde negyven év alatti, s úgy gondolták, a jó példák felmutatásával, információk átadásával hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fiatalok is megkedveljék a mezőgazdaságot. Ez a negyedik találkozó egy év leforgása alatt, s mostanra a százat is elérte a résztvevők száma, akik nemcsak Maros, hanem Hargita, Szilágy és Kovászna megyékből is érkeztek – részletezte Joó Andrea Erika szervező.

Nagy Tamás is szívesen támogatja az olyan rendezvényeket, ahol a gazdák asztal mellett találkoznak, ismerkednek, véleményt cserélnek és szeretné, ha a fiatalok folytatnák ezeknek a találkozóknak a szervezését. A Takács család is jónak találja a kezdeményezést, ezért ő is támogatja, sőt meglepő számukra ez a nagy érdeklődés, hogy a fiatalok ennyi gazdát meg tudtak szólítani – mondta el Takács Benjámin.

A somosdi Bartha Vilmos tucatnyi szarvasmarhával és 40 hektár földdel rendelkezik, ebben az ágazatban szeretne maradni, számára minden információ, jó példa hasznos lehet. A csíkdánfalvi Albert Jenőék nyolcvan pirostarkával termelik a tejet, de mivel ennek ára ingadozó, Nagy Tamástól tucatnyi húsállatot vásároltak, azokat szaporítják most. Kíváncsiak voltak mintagazdaságára, ezért jöttek ide. A nyárádmagyarósi Demeter Zoltán bikákat és sertéseket tenyészt, őt az itt szerezhet információk vonzották – mondta el az Agrárvilágnak.