Egész kultúránkat magukban hordozzák mondókáink

A Magyarországi Nemzetpolitikai Kutatóintézet elindította a külhoni magyar tannyelvű óvodák kutatás- modellezését, ennek szellemében idén februárban a Nemzetpolitikai Államtitkárság meghirdette a 2012 a külhoni magyar óvodák éve programot. A program Erdélyben történő lebonyolításával a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét bízták meg. A programhoz kapcsolódva szervezték meg szombaton Szovátán a TOK-ban az erdélyi magyar óvónők számára azt az országos konferenciát, amelyen az anyanyelvi környezet fontosságát hangsúlyozták a kisgyermekek fejlődésében.

A meseszövés kifejező eszközei

Magyarországi, illetve erdélyi óvónők és szakemberek vettek részt a konferencián, amelynek továbbképző szerepe is volt. A kisgyermekek fejlődésének kulcsa az anyanyelvi környezet című rendezvényen Marosvásárhelyt a Fecske Napköziotthon óvónője, Mátéfi Enikő, illetve a Stefánia óvoda négy óvónője képviselték. Mátéfi Enikőnek az Anyanyelvi környezet – a lelki higiénia alapja című plenáris előadását hallgathatták meg a résztvevők. A Stefánia óvoda óvónői pedig interaktív, játékos tevékenységgel bizonyították be azt, hogy a meseszövés kifejező eszköze lehet a hang, a test, a játékosság. A Stefánia óvoda több óvónője idén júliusban részt vett egy siófoki képzésen, és azért hívták meg őket az RMPSZ által szervezett konferenciára, hogy az ott tanultakat átadhassák kollégáiknak is.

Lényünk formálója is a nyelv

Lazsádi Csilla és Kertész Katalin, a marosvásárhelyi óvoda óvónői A Népmesei elemekből építkező interaktív meseszövés című foglalkozásukon bemutatták a Fábián Éva-féle meseszövés módszertanát is, amelynek lényege, hogy a meseszövésbe a gyerekek is bekapcsolódnak mondókák, táncok, énekek révén. „Először előkészítettük a mesében szereplő elemeket, az alkotófolyamat része az is, hogy először játékosan megismerjük a csapattársakat – például tükör-mozgás párban vagy játékos küzdő gyakorlatok révén. A népmesei elemek már a ráhangolódás folyamatában is szerepeltek” – mesélte el a gyerekpszichológiában is képzett óvónő, Lazsádi Csilla azt, hogy miként teremtették meg közösen a mesét. Az előadott Gyurka című mesét az óvónő egyébként saját, adatközlő dédnagyapjától hallotta.

A marosvásárhelyi óvónő úgy véli, a nyelv egész lényünk kifejező eszköze és formálója is egyben. „A nyelvi struktúrák, szimbólumok, fogalmak alakítják a lényünket, az egész magyar tudatot magában hordozza a nyelv, a mondókák, énekek pedig egész kultúránkat magukban hordozzák” – fogalmazott Lazsádi Csilla.

A Stefánia óvoda másik két óvónője, Györfy Éva és Vas-Gál Dorottya a gyermekjátékok közösségfejlesztő erejét bizonyították be foglalkozásukon.

A konferencia egyik célja a program keretében létrejött módszertani csomag népszerűsítése volt. Ugyancsak a program részeként mintegy kétezer darab módszertani csomag is szétosztásra kerül az erdélyi magyar óvodákban.