Borról és ételről, objektíven

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Nemrég Marosvásárhelyen járt Gál Helga, a magyar Külügyminisztérium bor- és gasztronómiai tanácsadója, hogy a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet, valamint a Vásárhelyi Borklub meghívására bemutassa azokat a borokat, amelyek a magyar borkultúrát képviselik a külügyminisztérium idei rendezvényein. Vele beszélgettünk hivatásról, az olasz „szerelemről”, magyar ízekről.

Gáspár Botond

2014. február 13., 10:422014. február 13., 10:42

2014. február 13., 11:452014. február 13., 11:45

– Miben merül ki a tevékenysége?

– A kollégáim szerint az enyém a legjobb állás a Külügyminisztériumban, mindenek előtt azért, mert én munkaidőben is fogyaszthatok alkoholtartalmú italokat. De a viccet félretéve, a magyar külképviseletekkel tartom a kapcsolatot és az a fő feladatom, hogy tulajdonképpen egy fazont, egy irányt szabjak annak, hogy ott milyen gasztronómiai koncepció jelenik meg, és hogy milyen borokat kínálunk. Minden évben van egy kiválasztás a következő évre, ami a kiemelt képviseletekhez eljut. Ezzel szeretnénk hangsúlyosan meghatározni és irányvonalat adni az összes többi nagykövetségnek is, hogy nagyjából mi az a minőségi küszöb, amit a borászoknak meg kell ugraniuk. Továbbá közvetlen kapcsolatban állok 10-15 nagykövetséggel, ahol a szakács napi feladata az, hogy a nagykövetnek a különböző ültetett, a nagykövetségen vagy a rezidencián szervezett ebédjeit, vacsoráit koordinálja. Egy hivatalos vacsora lehet, hogy kívülről úgy néz ki, mintha ott csak jól éreznék magukat a diplomaták, persze fontos, hogy jól érezzék magukat, de emögött nagyon komoly előkészítő brigád áll.

Ha már azt hirdetjük magunkról, hogy mi a bor és a gasztronómia országa vagyunk, illetve hogy érdemes azért Magyarországra jönni, hogy jó ételeket egyen és jó borokat igyon az ember, akkor ilyen kiemelten fontos helyeken, mint a külképviseletek vagy a nagykövetségek, értelemszerűen nem kelthetünk rossz benyomást magunkról azzal, hogy hát bocsánat, de éppen nem lehet mangalicahúst kapni. Nagyon fontos, hogy ott abból az alapanyagból, amit éppen kapni lehet az adott országban, mégis egy kicsit arra törekedjünk, hogy magyar ízvilágot kínáljunk a vendégeinknek. Egyébként ez nagyon sok összetevős feladat, és úgy érzem, hogy kicsit az én kezemben is futnak össze a szálak. Egyre inkább azt látom, hogy ennek komoly szerepe van. A borokra visszatérve, büszkék lehetünk arra, hogy évek óta nagyon szép szelekciót tudunk összeállítani a külügyminisztériumnak, sok budapesti külföldi nagykövetség is referencia-válogatásnak tartja és többször kikérik a véleményemet, hogy ha mondjuk érkezik az ő nagykövetségüket meglátogató, az adott országból származó csoport, akkor hova vigyék őket, milyen étkeztetőkhöz, milyen borvidékre.

– Mit kellett ehhez végezni?

– Borász családba születtem. Amikor 13 évesen a nagypapámmal vitatkoztam, mert kapálni kellett a szőlőt, nem gondoltam, hogy valamikor ebből fogok élni. Egerben tanárképző főiskolát végeztem, de a biológián kívül ennek semmi köze nem volt a borhoz. Aztán a bátyám, a néhai Gál Tibor családjával együtt Olaszországba költözött. Amikor a ’90-es évek elején meglátogattam őket, akkor nagyon megszerettem Toscanát. Ott fedeztem fel magamnak a helyi konyhát, a helyi borokat, mindazt, ami a bor és gasztronómia kultúrkörébe tartozik, én ott kezdtem el igazán tanulni borokról.

A bátyám az Antinori családnak dolgozott, ők egy borászati hatalom Olaszországban, akikről teret is elneveztek Firenzében, és 500 éve ugyanabban a házban lakik a család. Eljutottam híres borászati kiállításokra, Bordeaux-ba, Veronába a Vinitaly-ra, majd Veronában éltem. 1995-ben kerültem haza Magyarországra, amikor a bátyám borait már forgalmazták, többek között a híres Gundel étteremben is, ahol éppen sommelier-t kerestek, aki ért a borokhoz és nyelveket is beszél. Ez történt ’95-’96-ban, amikor az egész országban alig volt 5-6 sommelier, én voltam az első nő. Innen indult az én bormarketingben megfogalmazódott tevékenységem, merthogy ez nem borászat, tehát én a borok készítéséhez keveset értek. Később elvégeztem egy marketing és PR szakot, valamint az akkoriban elérhető sommelier-kurzusokat. A Gundel étterem után az Antinori cég magyarországi befektetésénél lettem export-menedzser. Rengeteg külföldi kiállításra jártam, a magas minőségű, kis családi pincészeteket tömörítő Pannon Bormíves Céh borászatai közül is sokat képviseltem. Ezután fél évig Tokióban, majd két évig egy amerikai tengerjáró hajon dolgoztam sommelier-ként. 2010-ben jöttem haza, és kaptam a felkérést a külügyminisztériumtól: 2011-ben, amikor az EU soros elnöke Magyarország volt, akkor én határoztam meg a bor- és a gasztronómiai koncepciót. Ezután kerültem a külügyminisztériumhoz bor és gasztronómiai tanácsadónak.

– Mi alapján ajánl valamit?

– Nemcsak a külképviseletekkel tartom a kapcsolatot, hanem ha a miniszter úr Budapesten fogad külföldi vendéget, akkor először én látom a menüket a különböző cateringes cégektől.

– Tehát a cégek ajánlanak?

– Igen. Nem én választom ki, hanem a miniszteri titkárság, de leginkább a miniszter úr saját maga, de én vagyok az első szűrő, tehát én húzom ki például a lazacot, a polipot, a rákot. Az nem baj, ha kicsit modernizált ételek kerülnek a külföldi vendégek elé, de az általános koncepció szerint csak olyan maradhat benne, amelyet magyar alapanyagokból készítettek. És természetesen ennek harmóniában kell lennie a borral. A minisztériumnak a borválasztásáért én csak szervezésben vagyok főnök, tehát nem én választom ki a borokat, hanem ezért a külügyminisztérium megfizet egy szakértői csapatot. Ők teljesen vakon kóstolnak, én csak a szervezésben veszek részt, és nem is vagyok ott a kóstoláskor, pontosan azért, mert jó viszonyban vagyok minden borásszal.

– Milyen ételt kínál, ha valaki Önhöz érkezik?

– Attól függ, hogy az illető férfi-e vagy nő, szereti-e a bort vagy nem, és még sok más szempont van, mint az évszak, a napszak. Kedvenc borom sincs, pontosabban nagyon sok kedvenc borom van, túl sokat ismerek ahhoz, hogy ezeket meg tudjam nevezni vagy rangsorolni. Nem is lehetek elkötelezett, minden borvidéket, a borászok választékát ugyanúgy kell ismernem. Ez egy nagyon szubjektív dolog, és pont arra törekszem, hogy a szubjektivitást próbáljam kizárni.

– Magyarországon felkarolták a régi alapanyagok előállítását, állatfajok tenyésztését.

– Pontosan ez a cél, hogy megtaláljuk, újra felfedezzük a magyar ízeket, a régi magyar recepteket beemeljük a modern gasztronómiába. Már néhány éve több borásznak volt saját állattenyészete, mangalica, racka juh, szürke marha, mert rájöttek, hogy nem mindegy, hogy a borokhoz milyen ételt kínálunk. Szerintem a bor minősége Magyarországon 5-6 évvel megelőzte a gasztronómiát, a bor minőségi ugrása generálta a gasztronómiai változást, korszakváltást.

szóljon hozzá! Hozzászólások

A rovat további cikkei

2025. szeptember 23., kedd

Hisszük, ha látjuk: szobra lesz Sütő Andrásnak Marosvásárhelyen

Újabb próbálkozás történik Sütő András szobrának felállítására Marosvásárhelyen, 16 évvel az első döntés után. A marosvásárhelyi tanácsosok ismét szavaznak arról, hogy emléket állítanak az erdélyi magyar irodalom meghatározó alakjának.

Hisszük, ha látjuk: szobra lesz Sütő Andrásnak Marosvásárhelyen
Hirdetés
2025. szeptember 23., kedd

Ismét jön a KULT-feszt tabudöntögetéssel és őszintén

Tabudöntögető előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és szórakoztató programokkal várja a közönséget a KULT Alternatív Kulturális Fesztivált, amelyet október 10–12. között rendeznek meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.

Ismét jön a KULT-feszt tabudöntögetéssel és őszintén
2025. szeptember 22., hétfő

Őszi hálaadási ünnepre készülnek Szásznádas egyik falujában

Őszi hálaadási istentiszteletre készül vasárnap a Pipe–Szásznádasi Unitárius Egyházközség, amely délután két órakor kezdődik a pipei templomban.

Őszi hálaadási ünnepre készülnek Szásznádas egyik falujában
2025. szeptember 22., hétfő

Iskolautcák és gyalogos járatok: így indult a Lábbusz Maros megyében

Több száz diák indult hétfőn gyalog iskolába Marosvásárhelyen és Szászrégenben a Lábbusz projekt részeként. Szászrégenben két utcát is lezártak emiatt, Vásárhelyen csak egy kicsi – amúgy sem túl forgalmas – utcát sikerült lezárni.

Iskolautcák és gyalogos járatok: így indult a Lábbusz Maros megyében
Hirdetés
2025. szeptember 21., vasárnap

Öt kecskét marcangolt szét a medve egy éjszaka alatt

Háziállatokat pusztított el egy anyamedve és két bocsa a Szovátához tartozó Illyésmezőn. A vadak a villanypásztort átszakítva jutottak be a gazdaságba, ahol öt kecskét széttéptek, egy kutyát pedig megsebesítettek.

Öt kecskét marcangolt szét a medve egy éjszaka alatt
2025. szeptember 20., szombat

Marosvásárhely új tüdeje: miért jók a Miyawaki-erdők a városban?

Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.

Marosvásárhely új tüdeje: miért jók a Miyawaki-erdők a városban?
2025. szeptember 19., péntek

Ittasan rongált meg több autót egy sofőr Marosvásárhelyen

Több parkoló autót is megrongált egy 30 éves marosvásárhelyi férfi, aki csütörtök este ittasan vezetett a városban.

Ittasan rongált meg több autót egy sofőr Marosvásárhelyen
Hirdetés
2025. szeptember 18., csütörtök

Emberkereskedelem és online csapdák: ingyenes kiadvány segíti most a szülőket ezek felismerésében

Romániában az emberkereskedelem egyik legsúlyosabb formája a szexuális kizsákmányolás, amelyhez gyakran az online tér vezet. Most magyar nyelvű szülői útmutató segít felismerni a veszélyeket, és beszélgetni a gyerekekkel az internet csapdáiról.

Emberkereskedelem és online csapdák: ingyenes kiadvány segíti most a szülőket ezek felismerésében
2025. szeptember 18., csütörtök

Szándékos gyújtogatás okozhatta a nyárádkarácsoni lakástüzet

Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották szerdán a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végeztek pusztítást a lángok. A Maros megyei rendőrség tájékoztatása szerint a házat szándékosan gyújthatták fel.

Szándékos gyújtogatás okozhatta a nyárádkarácsoni lakástüzet
2025. szeptember 18., csütörtök

Elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését a Kis-Küküllő mentén

Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, miután az illetékesek csütörtökön elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését – közölte az országos vízügyi hatóság.

Elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését a Kis-Küküllő mentén
Hirdetés