Bernády-ügy: kié a tér Marosvásárhelyen?

Kissé ironikus, hogy a Bernády György nevéért küzdő akciócsoport egyéves születésnapját „ünnepelte” csütörtökön, ami azt jelenti, hogy egy év sem volt elegendő ahhoz Marosvásárhelyen – abban az erdélyi városban, ahol egyetlen egy magyar általános iskolát sem neveztek még el magyar személyiségről –, hogy a 2-es Számú Általános Iskola felvehesse a városépítő polgármester nevét.

Politikusokkal tárgyaltak

Az évforduló kapcsán kerekasztal-megbeszélést szerveztek a szülők és az ügyüket támogató Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) képviselői, amelyre meghívták az RMDSZ politikusait is: Borbély László képviselőt, Frunda György szenátort, Kerekes Károly képviselőt és Benedek Istvánt, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökét, aki az iskola vezetőtanácsának tagja is. A beszélgetés célja az volt, hogy politikusok és civilek közösen áttekintsék az eddig történteket, valamint felvázolják azokat a teendőket, civil és politikai kötelezettségvállalásokat, szerepeket, amelyek szükségszerűek ahhoz, hogy az iskola felvehesse a Bernády György nevet. A civil kezdeményezők arra a kérdésre keresték a választ, hogy meddig tart a civilek szerepe, és hol kezdődik a politikusok szerepe a névadás ügyében.

Többségben a magyarok, mégsem sikerül?

„Mint ismeretes, született egy tanácsi határozat, amely azonban nem a névadásról szól, hanem a névadási folyamat elindításáról, de még ezt is megtámadta egy állítólagos emberjogi szervezet” – vázolta a helyzetet Szigeti Enikő, a CEMO vezetője, aki úgy véli, ha az életminőségen nem is változtat az, hogy Bernády György nevét viseli az iskola vagy sem, de mindenképpen fontos, hogy kié a nyilvános tér Marosvásárhelyen.

Onnan kell kiindulni, hogy az iskola vezetőtanácsától függ a névadás, ugyanis a törvény kimondja, hogy előbb ez a testület kell megszavazza a folyamat elindítását – tette hozzá a CEMO képviselője, akitől azt is megtudtuk, hogy a 2-es Számú Általános Iskolában 57 magyar gyerekkel több van, mint román, ennek ellenére tízzel több román ajkú tanár van, mint magyar. Az iskola vezetőtanácsában mégis sikerült kivívni a többséget, azaz a kilenctagú iskolaszékben öt magyar, illetve négy román ajkú tag van. A gond ott kezdődik, hogy a román ajkú igazgató, akinek a feladata lenne összehívni a tanácsot, nem akarja ezt megtenni, hogy a kérdésről dönthessenek – vázolták a helyzetet a szülők.

Először az iskolaszék kell szavazzon

Borbély László képviselő azt tanácsolta a kezdeményezőknek, hogy a vezetőtanács öt magyar tagja levélben kérje az igazgatót és a főtanfelügyelőséget a testület összehívására, hiszen kötelességük összeülni. Amennyiben ez nem valósul meg a levélben foglalt kérések alapján, el lehet indítani a kivizsgálást bírósági szinten, ugyanis a politikum kérheti a tanfelügyelőségtől, hogy kötelezze az igazgatót, hogy hívja össze az iskolaszéket. „Az első lépés mindenképpen az kell legyen, hogy az iskolaszék megszavazza a névadást, mert ezt írja elő a törvény, ezután léphet közbe a politikum” – mondta Borbély László, aki egy Şcoala Gimnazială Bernády György Általános Iskola feliratú táblát mutatott a szülőknek, amelyet majd a vezetőségnek nyújtanak át.

Frunda György szenátor kifejtette: a megyei és helyi koalíció nem függ a december kilencedikei választások eredményeitől, a névadás alkalmazásában pedig mindenképpen támogatást nyújt a helyi politikum, amint az iskolaszék megszavazta azt, majd kijelentette: ingyen vállalja az ügy képviseletét.

Szigeti Enikő szerint a törvények létezése önmagában nem jelent garanciát az alkalmazásra. Kerekes Károly képviselő úgy véli, a tanügyben dolgozó magyarok is felelősek a törvény alkalmazásáért. Példának okáért említette Nyárádszeredát, ahol az egyik magyar iskola magyar igazgatójára a politikum kellett rászóljon, hogy tegyen ki kétnyelvű táblákat.