Az elhelyezkedés nehézségeire panaszkodnak a fiatal álláskeresők

A legtöbb Vásárhelyen munkát kereső fiatalnak van már tapasztalata az állásinterjúk terén. Volt olyan, akit a magánéletéről faggattak, és annak alapján vontak le bizonyos következtetéseket róla, míg a mérnöki végzettséggel rendelkező Kovács Pétert legutóbb az öltözködéséért bírálták. „Munkából mentem egyenesen az interjúra, nem volt időm átöltözni. Természetesen nem melegítőben járok dolgozni, az interjún mégis azt kifogásolták, hogy miért nem öltönyben vagyok. Ez meg is teremtette a hangulatát az egész beszélgetésnek. Olyan tapasztalatom is volt, hogy egy csapatba harmadik személyt kerestek, s mivel már eleve két lány volt, úgy döntöttek, lányt vesznek fel, hogy jól egyezzenek” – mesélte a fiatalember.

Randevú vagy interjú?

Jogász végzettséggel sem könnyű állást találni, főleg azért, mert akit még nem vettek fel az ügyvédi kamarába, a törvény értelmében nem alkalmazhatják  ügyvédi irodába. Demeter Hanna jogot végzett, mesteri diplomával rendelkezik, jogi tanácsadóként keresett állást Vásárhelyen. Jelentkezett titkárnői és egyéb irodai munkára is, az itt szerzett tapasztalatiról mesélt.

„Egyes interjúkon normális beszélgetés volt két fél között, máshol pedig úgy éreztem magam, mintha vizsgán lennék. Természetesen utánanéztem a cégnek, dokumentálódtam, de az interjún a cég korábbi projektjeiről kérdezgettek, amiről nyilván nem tudtam semmit. Ha felvesznek, egyértelmű, hogy megtanulok minden szükséges adatot, de egy interjúra szerintem ez túlzott elvárás. Nagyon zavaró az, ha a megbeszélésen nem esik szó a fizetésről. Nem konkrét összegre volnék kíváncsi, de azért a miheztartás végett jó lenne tudni valamit. Voltam olyan interjún is, ahol a személyes életemről kellett beszélnem. Itt például azt, hogy más városban végeztem a mesterit bizonytalanságként könyvelték el. Arra is rákérdeztek, hogy van-e komoly párkapcsolatom. Úgy érzem, van egy olyan elképzelésük a munkáltatóknak, hogy kisvárosban nincs annyi lehetőség szakmában dolgozni, ezért a jelentkezők kevés pénzért, kedvezőtlen feltételek mellett is elvállalják a munkát” – fejtette ki a pályakezdő jogász.

Felkészülni és nem személyeskedni

Kíváncsiak voltunk az asztal másik oldalán ülők szemszögére is. Kovács Annamária humán-erőforrás menedzsertől érdeklődtünk, hogyan jelennek meg a jelöltek az állásinterjún. Elmondása szerint találkozott már mindenféle jelentkezővel. „Van, aki azzal sincs tisztában, amit a cég kért az álláshirdetésben. Ez az első számú elvárás, továbbá tudnia kell bizonyos dolgokat a cégről, ahol dolgozni akar. Ezek olyan alapinformációk, amelyek megtalálhatók a vállalat weboldalán vagy egy prospektusban, amit a jelentkezéskor adnak. A dokumentálódás után felmerülhetnek kérdések, ezért jó, ha a jelölt felteszi ezeket, ez fokozott érdeklődését bizonyítja. A fizetés megbeszélése cégpolitikától függ, de úgy gondolom, a jelölt elvárásairól, és legalább egy juttatási csomagról beszélni kell már az első interjún. Meg lehet említeni, hogy kötött vagy teljesítmény alapú fizetést biztosít a cég, vannak-e esetleg ételjegyek. Ha erről nem esik szó, a jelentkező nyugodtan rákérdezhet, a fizetés konkrét tárgyalása azonban a második beszélgetésnél történik, amikor már kiválasztották a jelöltet. Ami a személyes kérdéseket illeti, ezeknek nincs helye az interjún. A törvény tiltja például azt, hogy a munkáltató megkérdezze, az illető várandós-e. Amennyiben a munkáltató kifizet egy drága továbbképzőt, elvárhatja, hogy az alkalmazott a cégénél kamatoztassa az ott szerzett tudását, ezeket azonban szerződésbe kell foglalni. A szóbeli elkötelezettségnek nincs jogi alapja, ebben az esetben a törvény az alkalmazottat védi, aki bármikor felmondhat. A munkáltatónak nehezebb kirúgni az alkalmazottat, előtte háromszor írásban kell figyelmeztetnie” – magyarázta a szakember.