„Féllábú” szelektív hulladékgyűjtés

A 2010-ben Petru Filip szenátor által benyújtott törvénytervezetet döntő szervként fogadta el a képviselőház, amely szerint külön kell gyűjteni, elszállítani, és tárolni a műanyagot, az üveget, a fémet és a papírt. A stratégiáról az önkormányzatoknak kell dönteniük, a hulladék szállítását pedig csak olyan engedélyezett vállalkozás végezheti, amelynek szerződése van a helyhatósággal. Továbbá minden önkormányzat a közigazgatási területén található tárolókban felhalmozott hulladék jogi tulajdonosa, a licensszel rendelkező cégeken kívül más általi elsajátításuk pedig lopásnak minősül, és a törvény szerint büntetik. A szerződésben álló szolgáltató cégeknek kötelességük nyilvántartást végezniük és havonta jelenteniük a típusonként a begyűjtött és átadott hulladékmennyiséget. A cégeknek kötelességük összeszedniük az eldobott szemetet is, és amennyiben ismeretlen annak forrása, akkor a költségeket az önkormányzatnak kell állnia, továbbá a lakók rendelkezésre kell bocsájtaniuk a szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas konténereket, zacskókat.

Egyénenkénti, és nem mennyiségi

A törvényt az RMDSZ nem szavazta meg, Cseke Attila képviselő szerint azért, mert nem engedélyezi a hulladékok mennyiség-alapú díjszabását, csupán a személy szerinti árszabást teszi lehetővé. Továbbá kifogásolta, hogy a szolgáltató cégeknek össze kell szedniük az eldobott szemetet is, ez pedig arra „ösztönzi” a lakosságot, hogy szemeteljen. „Amennyiben az állampolgárok mennyiség alapján fizetnének a hulladékért, akkor saját érdekük lenne, hogy szelektíven, környezettudatosan gyűjtsenek, hiszen az újrahasznosítható hulladék után kisebb összeget kellene fizetniük” – magyarázta a Székelyhonnak a Bihar megyei politikus. A PDL azért ellenezte a jogszabályt, mert úgy vélték, csupán újabb felelősséggel terhelik az önkormányzatokat. Romániában a begyűjtött szemétnek csak az egy százalékát teszi ki a szelektíven begyűjtött hulladék, az Európai Unió tagállamaiban viszont átlagosan 24 százalék ez az arány.

Nyárádszeredában „okoskodniuk” kell

A Székelyhon.ro megkeresésére Nyárádszereda polgármestere, Tóth Sándor elmondta, a kisvárosban már 2009-től megoldott a szelektív hulladékgyűjtés kérdése. „Egyik héten a szétválogatott szemetet, másik héten a háztartási hulladékot szállítják el. A lakosságot folyamatosan tájékoztatjuk, mivel ez nem úgy működik, hogy egyszer elmondjuk a szétválogatás lényegét, és többet nem szükséges, hanem folyamatosan fel kell hívni erre a figyelmet” – ismertette az elöljáró. Hozzátette, a Maros megyei önkormányzat által nyert uniós nagyberuházás anyagilag érinti Nyárádszeredát is. „Az önkormányzatnak nincs engedélye erre a tevékenységre, ezért szerződést kell kötnünk egy céggel, amely elszállítja a szemetet valahova, a tárolásért viszont neki is fizetnie kell, és ezt az összeget is az önkormányzaton hajtja be. Eddig évi 8 500 lejt fizettünk havonta a szemét elszállításáért, most viszont lakosonként 4,34 lej az ár, ez 5 ezer személlyel szorozva 21.700 lej. A szemétdíj havi 2 lej magánszemélyeknek, ez 5 ezer lakossal számolva 10 ezer lej, igaz, hogy a jogi személyeknek havi 4 lej alkalmazottanként, de nem dolgoznak itt annyian, hogy a 11.700 lejes különbség kijöjjön. Gondolkodom, hogy mit csináljak, megoldást kell keresnünk, mert nem szeretnénk a lakosságot terhelni, ezért valamit ki kell eszelnünk” – mondta az elöljáró.

Marosvásárhely környékén kivárnak

Koronka polgármestere, Takács Olga szerint a községben két helyen kihelyeztek szelektív konténereket, a megyei önkormányzattól kapottakat azonban még nem. Azt is megtudtuk, hogy van szerződésük szállításra, a szelektív gyűjtés ingyenes, a szemétdíj pedig nagyon alacsony. A megyei önkormányzat által elnyert uniós projekt keretében kiosztott konténereket Nagyernyében sem helyezték még ki – tájékoztatott Jánosi Ferenc polgármester –, mert még nem működik a válogató, komposztáló és tároló állomás Kakasdon. „2016-ig szóló szerződésünk van a hagyományos elszállításra, a szemétdíj nevetségesen alacsony. Várjuk, hogy beinduljon a megyei hulladékgazdálkodási projekt, s akkor meglátjuk, hogyan tovább” – ismertette lapunkkal a községvezető.

A megyei projekt

A Maros Megyei Tanács az Európai Uniótól nyert 45 millió euró értékű támogatást a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésére, amelynek keretében beszerezték és a településeknek kiosztották a szelektív gyűjtéshez szükséges óriáskonténereket, a rendszert pedig idéntől alkalmazzák. Ezután a megyei önkormányzat írja ki a versenytárgyalást a szemétbegyűjtésért felelős szolgáltató kiválasztására is, a legtöbb településnek azonban a jelenlegi szerződése 2016-ban jár le.

Kerelőszentpálon megépítették az új hulladéktárolót, amely a tervek szerint húsz évre megoldja a megye szemétgondjait. Székelykakasdon válogató, átrakó és komposztáló telepet építettek, amelyet egyelőre konzerválnak, mert a közüzemesítés hiánya miatt nem tudják üzembe helyezni. A kétnyelvű tájékoztató kampányt során tavaly felkeresték a megye összes települését. A projektben meghatározott ár – 2014-ben városon 8,28 lej fejenként évente, vidéken pedig 3,65 lej – a teljes szolgáltatásra (szállítás, válogatás, feldolgozás, tárolás, újrahasznosítás) vonatkozik, és ahol érvényben maradnak a jelenlegi szerződések, ott gyakorlatilag mindkét illetéket ki kell fizesse a lakosság.