A világ marosvásárhelyi zsenijére emlékeztek

„Az ember akkor ember, ha az összes választási lehetőségei közül a legnehezebbet választja” – ennek a Bolyai Jánostól származó gondolatnak a jegyében tartották meg a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium dísztermében a nagy matematikus születésének 212. évfordulója alkalmából szervezett emlékünnepséget hétfőn délben.

A Református Kollégium tanárának, Enyedi Csaba lelkésznek az orgonajátéka után az iskola tavaly végzett diákja, Ungvári Anita elmondta, a rendezvényt immár tizenkettedik éve rendezik meg december 15-én, miután 2002-től a díszterem felvette Bolyai János nevét – akiről egyébként a Kárpát-medencében tizenhét iskolát, a Holdon krátert és egy kisbolygót is elneveztek. A színültig telt teremben Bálint István „bolyais” igazgató a magyar intellektuellt emelte ki (tizenhárom magyar származású Nobel-díjast említve), a Református Kollégium vezetője, Benedek Zsolt pedig Babits Mihály Bolyai című verséből idézett, majd elmondta: „A nemzetközi szintű lángelme, az abszolút geometria megalkotója példaképe a marosvásárhelyieknek és az erdélyi magyarságnak”.

„Bolyai János télen született és télen is halt meg, s talán nem véletlen, hogy tájainkon téli éjszakán látható a legfényesebb csillag, a Szíriusz. Bolyai János is Szíriuszként világít a magyarság egén, aki az idő végtelen hármas dimenziójában gondolkodott, 58 éves életpályája a tudományos alkotás mérvéje nemzetközi szinten is” – fogalmazott a szervező öregdiákok baráti körének elnöke, Kirsch Attila. A Bolyai Technika és Tudomány Házának vezetője, Csegzi Sándor  elmondta, a géniuszt a római katolikus sírkerttel szemben, a sarkon található házból – ahol a BTTH működik – kísérték utolsó útjára.

„Idén augusztusban először hagyta el emberi alkotás, a Voyager a Naprendszert, novemberben pedig a történelem során először szállt le üstökösre emberi eszköz, a Rosetta. Ezeknek a megvalósításoknak a kiindulópontja is a Bolyaiaknál keresendő, akik a lehető legtömörebben megfogalmazták a világot” – fogalmazott a fizikus, aki kiemelte a magyar gondolkodást, alkotói képességet, újkeresést, a feladattal való megküzdést, a céltudatosságot.

Weszely Tibor Bolyai-kutató professzor kiemelte, hogy 2002. december 15-én mínusz 10 Celsius-fokos hidegben avatták a Bolyai téren a Pszeudoszféra matematikai emlékművet, majd Bolyai Jánosnak apjával, Farkassal való viszonyáról, tanulmányairól, szórakozásáról, a bentlakásról és az iskolai nyomdáról ejtett néhány szót. „Itt nyomtatták ki a Tentament, és annak mellékletét, az Appendix néven ismert 29 oldalas művet. Ez a kiadvány idén december 5-én egy budapesti aukción 26 millió forintért (azaz 85 ezer euróért) kelt el” – tudtuk meg.

A Református Kollégium műjátszóinak összeállítása után a családi alapítványok díjait Tőkés Béla professzor adta át: Konrád Ildikónak (matematika), Madaras Álmosnak (kémia), Madaras Barnának (biológia), Kiss Melindának (sportelit) és Szabó Tamásnak (sportelit). Végül Balás András tanár a napokban elhunyt Nagy „Pocó” Gáborra, az iskola egykori tanulójára, többszörös bajnok és olimpikon vízilabdázóra emlékezett, aki 1956-tól Kaliforniában öregbítette az Alma Mater nevét.