Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:26

A magyar nemzet szövetbe hímzett története – felvatták a Nemzeti Színház díszfüggönyét

21:23

A Marosvásárhelyi VSK bírta jobban az idegek csatáját a Sepsi-SIC ellen

21:00

Tető alatt az adományokból épülő ház, de még elkel a segítség

20:30

Norvégia a vb trónjára is felült

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

A tanügyi rendszer gyenge pontja: patthelyzet alakult ki egy marosvásárhelyi iskolában egy negyedikes fiú miatt

Gyimesfelsőlok gyöngyszeme – ünnepélyesen átadták az új SkiGyimes Hotelt

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

A sóhullámok nyomán rovarok és más gerinctelenek tetemei hevernek a vízben

Kis ágacskán fennakadt kevéssertéjű gyűrűsféreg

Fotó: Máthé István

A parajdi sóhullám nyomán gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett Kis-Küküllőben – áll a szakemberek által küldött beszámolóban.

2025. június 20., 20:362025. június 20., 20:36

Dr. Máthé István – mikrobiológus (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem), dr. Zsigmond Andrea-Rebeka, kémikus (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) és dr. Málnás Kristóf, rovarász (Horizont Természtvédelmi és Tudományos Egyesület ) a Székelyhonhoz eljuttatott levelében számolt be arról, hogy mit tapasztalt a Kis Küküllőben az elmúlt héten végzett terepszemle és mérések során.

Korond pataka a Kis-Küküllőbe való beömlése fölött

Fotó: Máthé István

Méréseket is végeztek

A szakemberek június 19-én, csütörtökön végeztek méréseket a Korond-patakánál és a Kis-Küküllő Parajd alatti illetve Sóvárad fölötti részén, ugyanazokon a pontokon, ahol egy héttel korábban is vizsgálódtak. Azt tapasztalták, hogy rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. A levélben ez olvasható:

Alsósófalva bejáratánál a hídnál, a Korond-patak vize ezúttal kristálytiszta volt, vezetőképessége kissé magasabb (1,0 mS/cm), mint az egy héttel ezelőtt mért érték (0,6 mS/cm).

A parajdi Sószoros alatt, a Kis-Küküllővel való összefolyás előtt, a Korond-patak vizében 95 mS/cm vezetőképességet mértünk, ami kicsivel alacsonyabb, mint az egy héttel korábbi érték (114 mS/cm). Az utolsó vizsgálati pontunk a Kis-Küküllő Sóvárad fölötti részén volt, a Szováta-patak beömlésétől kb. 1,5 kilométerrel lentebb. Itt a vezetőképességmérő 17 mS/cm értéket mutatott, amely érték kicsit kisebb, mint egy héttel korábban (21,5 mS/cm).”

Elpusztult rovarok a Kis-Küküllő partmenti zónájában, Sóvárad felett

Fotó: Máthé István

A makrogerinctelen fauna kipusztulása

A helyszíni terepszemle során

a szakemberek a part menti átlátszóbb vízben több száz rovar (így például kérészék, tegzesek, álkérészek) és más gerinctelen állat (pl. bolharákok, csigák, kevéssertéjű férgek) tetemeit látták.

Mindezek alapján kijelentik: gyakorlatilag a teljes makroszkopikus vízi gerinctelen fauna elpusztult a magasabb sótartalom által érintett Kis-Küküllő Sóvárad feletti részén.

A levél írói megállapítják, hogy mivel nem volt pontos kimutatás, leltár a Kis-Küküllő makrogerinctelen faunájára nézve így pontosan nem tudni, hogy milyen közösség pusztult el.

A szövőtegzesek nemzetségéhez (Hydropsyche sp.) tartozó lárvatetem

Fotó: Zsigmond Andrea-Rebeka

Mit hoz a jövő?

A szakemberek szerint korai találgatni, hogy mikor fog a vízi makrogerinctelen közösség részlegesen vagy teljes mértékben regenerálódni. Úgy értékelik, hogy amint a helyzet normalizálódik, a betelepedés sodródással illetve a röpképes fajok esetében berepüléssel, egyre sikeresebb lehet. Alvízi irányból is meg fog kezdődni a migráció.

„A fentieket figyelembe véve néhány éven belül is akár látványos javulás várható, ugyanakkor

néhány tucat makrogerinctelen faj visszatelepülése még nem jelenti feltétlenül a sikert, hiszen nemcsak fajok, hanem egymással interakcióban lévő fajok életközössége, azaz teljes táplálékláncok tűntek el.

Így például a vízi makrogerinctelenek a halak és sok más gerinces állat fontos táplálékbázisát jelentik. Egy ragadozó állat nem lesz képes visszatelepedni a folyóba a táplálékfaunája nélkül, még ha azt a víz minősége lehetővé is tenné. Várhatóan a teljes regenerálódás csak lépcsőzetesen, éveken, akár évtizedeken keresztül fog megtörténni” – összegeznek.

Marosszék