A rendőrség zárhatja be az engedély nélküli óvodát

Maros megyében jelenleg 19 olyan oktatási intézmény működik, amelyek fenntartója és üzemeltetője nem az állam. A végéhez közeledő 2015–2016-os tanévben megyeszerte 7 magánóvodában, 2 magángimnáziumban (óvoda vagy bölcsőde, elemi és középfokú oktatás), 2 magán középiskolában (amelyek közül a mezőcsávási Doctor Lind Gimnáziumban az óvodától érettségiig az összes szinten oktatják a diákokat) és nyolc érettségi utáni felnőttképző intézményben (posztlíceum) tevékenykedtek engedéllyel, a törvényeknek megfelelően – tájékoztattak a Maros Megyei Főtanfelügyelőség vezetői, Ștefan Someșan főtanfelügyelő és Ioan Macarie, a megyei magán oktatási intézményekért felelős szakfelügyelő. Megtudtuk, kilenc intézmény működési engedély, tíz pedig (három óvoda, egy iskola, két középiskola, négy posztlíceum) akkreditáció alapján üzemelhet. A beiskolázási számokat tekintve a nem állami óvodákat és bölcsődéket 294 gyerek látogatja, magán elemi oktatásban 194 gyerek részesül, magániskolában 96 diák, magán középiskolában 90 diák tanul, a magán felnőttképzést pedig 1316-an választották, ez Maros megyében összesen 1990 gyereket és fiatalt jelent.

A szakemberek beszámoltak a segesvári Sophie’s Kindergarten óvoda esetéről is, amely nem szerepel a március 31-étől a tanfelügyelőség honlapján is elérhető jegyzékben, ugyanis nem rendelkezik a törvényeknek megfelelő engedélyekkel.

A német és angol nyelvű magánóvoda a saját honlapján közzétett adatok szerint 1999-ben alakult, és az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium 2004. augusztus 18-ai 207-es számú rendelete alapján működik, bizalmi engedéllyel. A tanfelügyelőség szakemberei szerint az akkreditációs folyamat lépéseit előíró 2005. évi 75-ös számú sürgősségi kormányrendelet alapján a magánóvodának kötelessége lett volna kérni a közoktatás minőségének biztosítását felügyelő hatóságtól (ARACIP) az akkreditációs folyamat elindítását.

„Mi 2004-ben erről tájékoztattuk, és kértük, hogy tegyen eleget a törvényes előírásoknak, de 2012-ig semmit nem tettek. 2012-ben az oktatási minisztérium a július 31-ei 4951-es rendelettel utasított a magánintézmények felmérésére, minek következtében nem kapta meg az akkreditációt, ezért a Sophie’s Kindergarten vezetőinek kötelessége lett volna 30 napon belül újabb kiértékelési procedúra elindítását kérni, erről mi ismét tájékoztattuk őket. 2016. április elsején az ARACIP közzétette a működési engedéllyel és akkreditációval rendelkező magán oktatási intézmények jegyzékét, amelyben a szóban forgó óvoda nem szerepel, tehát gyakorlatilag illegálisan működik” – fogalmazott Ioan Macarie, hozzátéve, hogy a tanfelügyelőség 2004-től napjainkig az összes érintett hatóságot értesítette az óvoda engedély nélküli működéséről.

„A tanfelügyelőség ennél többet nem tud tenni az ügyben, mert nincs rá jogkörünk, nincsenek eszközeink. A napokban értesítjük ismét a rendőrséget, és ők kell bezárassák” – mondta Ștefan Someșan. A főtanfelügyelő szerint szükség van az intézményre, 54 gyerek jár oda, német nyelvű oktatás is zajlik, és tanítás utáni tevékenységet is szerveznek, de bezárás esetén nem maradnak óvoda nélkül ezek a gyerekek, van megoldás az áthelyezésükre, magánintézménybe is. A szakember elmondta, az óvónők és a vezetőség nem rendelkezik a szükséges okiratokkal, ez pedig kizáró feltétel. A Sophie’s Kindergartent működtető hölgy ugyanis libanoni származású, az ottani óvónői végzettségét pedig nem ismerték el a romániai hatóságok, ez volt a kizárás oka 2012-ben (amikor 3000 lej volt az akkreditációs díj, most pedig már 7000 lej).

Az óvodánál speciális engedélyekre várnak

Lapunk megkeresésére a román nyelven tökéletesen beszélő Sophie Ilie elmondta, 2004-ben a bizalmi engedélyt egy másik helyszínre kapták meg, azóta elköltözött az intézmény: nulláról építettek háromemeletes ingatlant, ahol a gyerekekkel foglalkoznak. „Az új óvoda a legkorszerűbb Maros megyében, megfelel a legújabb uniós elvárásoknak. Sajnos Romániában élünk, ahol a bürokrácia malmai lassan őrölnek, csak ülök, és várom a jóváhagyásokat. Engedély kell mindenre, ezekre pedig hónapokat vagy éveket kell várni. Ráadásul Segesvár történelmi műemléki státusa is nehezíti a helyzetet, és az is, hogy új építésű ingatlanról van szó. Kétszer több engedély kell nekem, mint más hasonló intézménynek: kell például a vészhelyzeti felügyelőségtől, mentőlétrára tűz esetén. Várom az engedélyeket, és amikor mindeniket megkapom, akkor beadom az akkreditáció-igénylési dossziét, mert ezek hiányában nem akarok kidobni az ablakon 7000 lejt. A szakhatóságnál ismerik a helyzetemet, voltak kint ellenőrzésen is, de a határidőkről vagy a lépésekről nem tájékoztattak” – fogalmazott lapunk megkeresésére Sophie Ilie.