A Napba öltözött asszony

•  Fotó: Bakó Zoltán

Fotó: Bakó Zoltán

Nagyboldogasszony napján hagyomány elzarándokolni az erzsébetvárosi magyar-örmények főtemplomában tartott szentmisére, majd az azt követő körmenetre. Így történt ez pénteken is, amikor sok százan érkeztek az ország legkülönbözőbb részeiből.

Bakó Zoltán

2014. augusztus 17., 13:112014. augusztus 17., 13:11

2014. augusztus 18., 10:352014. augusztus 18., 10:35

Augusztus 15-én tartják a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepét, Nagyboldogasszony, azaz Szűz Mária mennybevételének (Assumptio beatae Mariae) napját, amely egyben Magyarország patrónájának is ünnepe.

Erzsébetváros, az utolsó tényleges erdélyi fejedelem, I. Apaffi Mihály városa, amelynek lakossága nem éri el a tízezret, megmaradt búcsújáró helynek, ahova az ország minden részéből valósággal özönlenek a katolikusok – és nem csak – Nagyboldogasszony napján. Marosvásárhelyhez ez a legközelebbi hely, ahol ezen a napon körmenetet is tartanak. Tekintettel arra, hogy megyénkben sokan vannak, akiknek felmenői ebből a városból származnak, érthető, hogy ilyenkor sok is a tőlünk oda ellátogató személy. Így volt ez az idén is.

Az örmény főtemplom máig őrzi az Apaffi iránti hűségük emlékét, aki 1684-ben befogadta az akkori Ebesfalvára (Erzsébetváros akkori neve) az örmény menekülteket, bizonyítván ezzel, hogy Ebesfalva a vendégszeretet otthona. Magyarokká váltak az ide letelepedett örmények, honfiúsították is őket, de közben úgy voltak magyarok, hogy nem feledkeztek meg gyökereikről, eleikről. A forradalom és szabadságharc alatt gondolkodás nélkül állottak a magyar ügy szolgálatába, pénzt is adtak Bemnek, ezt aztán meg is szenvedte a város, az osztrák hadvezetés szabad rablást engedélyezett itt a császári csapatok számára. Bem tábornok Petőfivel három napot töltött Erzsébetvárosban. Két magyar-örmény vértanú-tábornoka is volt a forradalomnak – Kiss Ernő és Lázár Vilmos – meg egy harmadik – Czetz János –, aki Argentínában alapított katonai akadémiát.

És lett örmény főtemplom

1766 és 1783 között a főtéren, az Apaffi kastély mellé építették az örmények hatalmas templomukat, de már 1725-ben is épült egy kőtemplomuk a városban. Hogy a lakosság felét kitevő örmények mennyire fejlett realitásérzékkel és szociális érzékenységgel rendelkeztek, bizonyítja, hogy 1789-ben gyógyszertárat alapítottak a városban, 1792-ben már az egész Erdélyt ellátó viaszgyertyagyártó manúfaktúra működött itt. 1843-ban Raphael Gharamian madraszi eredetű lovag örmény-katolikus gimnáziumot alapított, amelyben magyar nyelven folyt az oktatás.

A Napba öltözött asszony

Egész Erdélyben, de azon túl is híressé vált az erzsébetvárosi magyar-örmény búcsú, Boldogasszony ünnepe. A néphit szerint ezen a napon a napfelkeltében meg lehet látni a „Napba öltözött asszonyt”, akiről az Újszövetség a Jelenések könyvének 12. fejezetében tudósít. Nos, a főtemplomban augusztus 15-én – egyébként egész évben is – ott a napba öltözött asszony. Szűz Mária a kis Jézussal a karján ott áll a szentélyben, az oltár előtt.

Az idén Magyarországról, Konstancáról, Târgu Ocnárol, Bákóból, Gyergyószentmiklósról, Somogyomból, Kolozsvárról, Csíkszeredából, Szamosújvárról, Marosvásárhelyről érkeztek zarándokok buszokkal, kiskocsikkal a szentmisére, s hogy részt vegyenek a körmeneten is. A szamosújváriak és medgyesiek magukkal hozták egyházi kórusaikat is, amelyek a szentmisén szolgáltak.

Jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, a Romániai Örmény Katolikus Ordinariátus apostoli kormányzója, Szakács Endre örmény katolikus általános helynök, segesvári, medgyesi katolikus lelkészek. De az országos, megyei, városi hivatalosságok is ott voltak az ünnepen – Varujan Vosganian szenátor, Georgeta Irimie erzsébetvárosi polgármester, Szeben megyei tanácsosok. A vendégek között volt a budapesti székhelyű Erdélyi Örmény Gyökerek Egyesület elnöke, az erzsébetvárosi felmenőkkel rendelkező Issekutz Sarolta.

A szentmise magyar nyelven folyt, majd a celebránsok román nyelven is elmondták a szöveget. A liturgia alatt a két kórus fehérbe öltözött tagjai egyházi énekeket adtak elő. A csaknem háromszáz éves falak között felemelő érzés volt hallgatni az ünnepi liturgiát.

A szentmise után a Boldogasszony anyánk, a katolikus magyarság néphimnusza éneklése közben fiatal lányok csoportja emelte fel a szobrot és indult vele a tér felé. Őket követte a papság, a két kórus, majd a hívek sok száz fős sora. A templom előtti téren a körmenet jobbra, a városháza irányába haladt, majd megkerülve a központi parkot elvonult az egykori takarékpénztár, kaszinó, Mechitarista zárda, gyermekmenhely előtt, majd a parkon keresztül, az egykori árucsarnok helyén álló épület előtt tért vissza a főtemplomba, ahol visszahelyezték talapzatára a szobrot. Az út mentén helybéliek százai álltak sorfalat.

 

Délután a főtemplomban különösen szép műsorra került sor. A helyi örmények egyesülete szervezésében régi-zene előadást hallgathatott a templomot csaknem zsúfoltságig megtöltő közönség. A kolozsvári Flauto Dolce együttes (Majo Zoltán, Szabó Mária, Miklós Noémi hangszeres zenészek és Mihaela Maxim szopránénekesnő) középkori zeneművekkel lépett fel. A Kájoni Kódexből adtak elő részleteket, valamint Marco Uccellini, Claudio Monteverdi, Joseph Bengraf, Johann Sartorius, William Williams, Johann Sebastian Bach műveiből, valamint régi örmény zenéből álló műsort mutattak be.

 

A nap folyamán a város főterén felállított sátrak kínáltak enni- és innivalót a zarándokoknak, a város és környék virágárusai pedig óriási felhozatallal várták a zarándokokat, s a gyönyörű virágok jó része a főtemplom oltárára, mellékoltáraira, a szentek szobrai, képei alatt álló vázákba került.

Hangok a tömegből

A körmenet után a főtéren felállított sátrak melletti asztaloknál találkoztam két vásárhelyi fiatallal. A Barabás testvérek elmondták: nagyapjuk ebben a városban született, édesapjuk gyakran jött el ide amíg élt, sokat mesélt nekik a városról, a főtemplomról, az örményekről, így aztán már akkor, látatlanban is megszerették ezt a helyet, amikor csak tehetik ellátogatnak Erzsébetvárosba. Első alkalom, hogy a hivatalos szabadnap okán a Mária-napi búcsúra el tudtak jönni, de annyira tetszett, hogy ezután, ha idejük engedi, minden alkalommal jönnek.

Egy másik vásárhelyi, Felicia M.: „Nagyapám, Szentpéteri Antal itt született, itt is élt sokáig, csak későn lett belőle vásárhelyi lakos. Úgyhogy valamennyire én is örmény eredetűnek számítok. Csoda hát, hogy ide vonz a szívem?” – meséli nevetve, de aztán komolyan hozzáteszi – tetszik neki az ünnepi mise, a körmenet, azért jön.

Egy tengerpartról érkezett házaspár a miccsezés közben áradozik: „Már évek óta jövünk, amolyan kirándulásként is felfoghatjuk ezt, útközben megnézünk minden megnézhetőt, felüdülés nekünk hegyek, dombok között utazni. De a búcsura mindig ideérünk. Szeretjük, hogy nincsenek nyelvi korlátok, hogy itt mindenki keresztény, egy nyelvet, a hit nyelvét beszéli. Nézze csak, amott van Vosganian szenátor, ő oltyán, mégis itt van, s jól érzi magát.”

A Marion szálló teraszán szamosújvári csoport, mellettük csíkszépvíziek, gyergyóiak, alfaluiak. Az újváriak egyike mondta: „Kutya kötelességünk itt lenni, hiszen amolyan rokonok vagyunk az erzsébetiekkel. Párszáz éve az összes magyar-örmény városok közül csak nekik, meg nekünk volt pallosjogunk. Amióta újranyílt ez a szálló, mindig ide jövünk. Királyi hely. Már csak azért is, mert 241 éve, 1773-ban itt szállt meg II. József osztrák császár, csak akkor még Erzsébet vendéglőnek hívták”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 11., vasárnap

Lopás és sírgyalázás gyanújával vettek őrizetbe két fiatalt Mezőbándon

Három házkutatást hajtottak végre a rendőrök vasárnap a Maros megyei Mezőbánd községben, egy lopási ügyben folytatott nyomozás részeként. A rendőrök négy gyanúsítottat állítottak elő.

Lopás és sírgyalázás gyanújával vettek őrizetbe két fiatalt Mezőbándon
2025. május 10., szombat

Két medvét fogtak be a marosvásárhelyi állatkert területén

Két medvét fogtak be péntekről szombatra virradó éjszaka Marosvásárhelyen, és további beavatkozásokra is készülnek.

Két medvét fogtak be a marosvásárhelyi állatkert területén
2025. május 09., péntek

Meghallgatták a városlakók kérését: újra lesznek Szovátai Napok

Többéves kihagyás után hétvégén újra megrendezik a Szovátai Napokat. Május 10–11-én kézművesvásárral, gulyásfőző versennyel, koncertekkel és néptáncelőadásokkal várják az érdeklődőket.

Meghallgatták a városlakók kérését: újra lesznek Szovátai Napok
2025. május 08., csütörtök

Eltűnt egy 14 éves fiú Marosvásárhelyen

A 14 éves fiú egy marosvásárhelyi gyerekotthonból távozott május 8-án, és még nem tért vissza. A rendőrség a lakosság segítségét kéri a fiú megtalálásban.

Eltűnt egy 14 éves fiú Marosvásárhelyen
Eltűnt egy 14 éves fiú Marosvásárhelyen
2025. május 08., csütörtök

Eltűnt egy 14 éves fiú Marosvásárhelyen

2025. május 08., csütörtök

Idén is együtt szalad a marosvásárhelyi civil közösség

Idén is lesz Civil Cross közösségi szaladás a Civil Szervezetek Vásárán Marosvásárhelyen, amellyel az egészséges életmód mellett a közösségi szellemet, a társadalmi befogadást és az aktív polgári részvételt népszerűsítik.

Idén is együtt szalad a marosvásárhelyi civil közösség
2025. május 08., csütörtök

Újra medvék sétálnak a Somostetői futópályán

Ismét lencsevégre kapták, ahogy egy anyamedve és három termetes bocsa sétál a Somostetőn. A marosvásárhelyi városháza elővigyázatosságra inti a lakókat és ígéri, hogy dolgoznak a helyzet megoldásán.

Újra medvék sétálnak a Somostetői futópályán
2025. május 07., szerda

Kétezer éves történetet mesélnek az agyagkatonák

Az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák hasonmásai láthatóak azon a tárlaton, amelyet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában nyitottak meg szerda délután. A látványos tárlaton megismerhetjük a kelta temetkezési szokásokat is.

Kétezer éves történetet mesélnek az agyagkatonák
2025. május 07., szerda

Elméletileg német tagozat, gyakorlatilag kétnyelvű

Az oktatási törvény szerint a kisebbségi oktatásban minden tantárgyat – a román nyelv és irodalom kivételével – az adott kisebbség nyelvén kell oktatni. A magyar tagozattal ellentétben azonban a német tagozatokon ez nem érvényesül.

Elméletileg német tagozat, gyakorlatilag kétnyelvű
2025. május 07., szerda

A kerítésen másztak át a rendőrök, hogy kinyissák a kaput a házkutatásra – videóval

Negyvenhat házkutatást tartottak Maros megyében a rendőrök egy folyamatban lévő, illegális erdőgazdálkodással kapcsolatos bűnügy okán szerdán reggel.

A kerítésen másztak át a rendőrök, hogy kinyissák a kaput a házkutatásra – videóval
2025. május 06., kedd

Kisebb dzsungelek alakultak ki városszerte, de dolgoznak a megoldáson

Nem győzi a marosvásárhelyi virágkertészet a városi zöldövezetek karbantartását, kevés az alkalmazott a fűnyíráshoz, a fák metszéséhez – indokolta az illetékes válaszként arra, hogy vannak olyan városrészek, ahol térdig ér a fű. Beszélt a megoldásról is.

Kisebb dzsungelek alakultak ki városszerte, de dolgoznak a megoldáson