A mese, mint a félelmek megszelídítésének eszköze

– Jelen kötete miben más, mint az eddig megjelentek?

– A meséim műfaja sajátos, énmesének, önéletrajzi mesének, történetnek nevezzük a saját életünkből származó történeteket. Az önelbeszéleseket a gyermek személyes tapasztalatai alapján építi fel, azáltal, hogy elmondja, megfogalmazza élményeit. Ahhoz, hogy önmagunkat és a többieket megértsük, sorba rendezett, összefüggő történetekkel kell rendelkeznünk, amelyek által kapcsolatot létesíthetünk a különböző életeseményeink között.

– Ki Lilla és kicsoda Tündérbogyó?

– Lilla tulajdonképpen én vagyok. Meséimben a saját gyermekkori érzéseimet jelenítettem meg elsősorban. Sokáig féltem attól, hogy éjszakánként a boszorkány megcsiklandozza a lábam, nagyon rosszul esett, amikor édesanyám eldobta a kis döglött egeret, amit hazavittem, hittem, hogy csak engem követ a hold, dühített, hogy miért kell megennem azokat az ételeket, amelyeket nem szeretek, miért kell különböző szabályokhoz alkalmazkodnom. Már akkor is éjjelibagoly-palánta voltam. Igen, én is féltékeny voltam a testvéremre, amikor megszületett, úgy éreztem, rá több figyelmet fordítanak, mint rám. Nem szerettem várakozni.

Tündérbogyó figurája Lilla problémababája, érzelembabája. A problémababák (angolul: worry dolls, spanyolul: muñecas quitapenas) eredete Guatemalához köthető, és szerepük abban az indián hagyományban gyökerezik, hogy ha valaki nem tud aludni gondjai miatt, akkor ezt elmondhatja problémababájának, amit este a párnája alá helyez. A baba átveszi a problémákat, és reggel úgy ébredhetünk fel, hogy elvitte ezeket. Tündérbogyó Lilla képzeletbeli barátja. A képzeletbeli barát a fantáziálás és a fantáziajáték egyik megnyilvánulási formája.

– Az első húsz mese korábbi köteteiben is megtalálható, az új mesék folytatásai ennek? Milyen ívet követnek?

– Az új mesék folytatásai a korábbi kötetekben megjelenteknek, amelyekben szó van a családi történetekről, családfáról,  ünnepekről. A kötet fedőlapján a Szívemben születtél című mese illusztrációja látható, amit kislányom, Lilla Maja születésnapjára írtam. Mindenkinek van egy meséje. Jó lenne, ha ezt sokszor mesélnék el nekünk a szüleink! Mikor gondoltak ránk először, hogyan választottak nekünk nevet, hogyan vártak ránk, milyen volt, amikor megszülettünk, milyenek voltunk gyerekként, óvodásként, kisiskolásként. Neki két születésnapja van: egyszer megszületett az anyukája hasában és utána a mi szívünkben. Szeretettem volna, hogyha lenne egy olyan meséje, ami végigkíséri az életútján és ami a mese szimbolikus nyelvén mondja el az ő sajátos történetét. Sok minden születhet a szívünkben: vágyak, álmok, kívánságok, amelyek nem mindig akkor és nem mindig pont abban a formában teljesülnek, ahogy szeretnénk. De van olyan is, amikor még szebbet, jobbat kapunk, mint amit akartunk. Van, amikor megtörténik a csoda.

– Milyen az érzelmileg intelligens ember?

– Az érzelmileg intelligens személy meg tudja fogalmazni önmagának, hogy milyen érzelmet élt át adott helyzetben, ezt ki tudja fejezni szavakkal is, és nem várja el környezetétől, hogy ők találják ki, mi zajlik benne éppen. Ahhoz, hogy lelkileg egészséges felnőttek legyünk, jó kapcsolatokat alakítsunk ki, képesek legyünk együttműködni másokkal, önmagunkat érvényesíteni, kezelni a konfliktusainkat és jó döntéseket hozni, tárgyi tudásunk mellett kétségtelenül szükségünk van érzelmi ügyességre, saját és mások érzelmeinek felismerésére, kezelésére és hatékony szabályozására.

– Természetes módon nem fejlődhet a gyermekek érzelmi intelligenciája?

– Ha a gyerek megtapasztalja azt, hogy szülei érzelmileg hozzáférhetők, érzékenyek a szükségleteire, kifejezheti nekik a negatív érzelmeit is, és elvárhatja, hogy ezeket csillapítsák, akkor belsővé teszi ezt a mintát, és elsajátítja az érzelmi szabályozás képességét. Ha azonban születésétől fogva azt tanulta meg, hogy kéréseire a környezete nem reagál, kisebb valószínűséggel fog támogatást kérni, amikor szüksége van erre. Amennyiben nem bagatellizáljuk gyermekünk negatív érzelmeit, szavakba öntjük azt, hogy mit él meg adott pillanatban (például: meglepődés, félelem, harag, düh, szomorúság, csalódottság), és segítünk neki abban, hogy tudatosítsa érzelmeit, akkor jó úton haladunk. Az is fontos, hogy szülőként mi magunk is hitelesen, kongruensen  fejezzük ki érzelmeinket, vagyis az, amit kifelé mutatunk, azonos legyen azzal, amit megélünk és tudatosítunk. Így lényegesen kevesebb belső feszültséget kell átélnünk, másrészt amennyiben önazonosak vagyunk, akkor tudunk személyiségünkön keresztül a legerősebben hatni másokra. Aki gyermekkorában nem tanulta meg érzelmi állapotai kifejezését, érzelmei kezelését, később nehezebben enged közel magához másokat, kerüli az érzelmileg szoros kapcsolatokat, hajlamos felszínes viszonyokat létesíteni, vagy elszigetelődik másoktól, nehezére esik az empátia, és a konfliktusos helyzetekben leblokkol. Felnőttkorban a baráti és partnerkapcsolatunkban lehetőségünk van ezt a mintát felülírni.

– Mi a legfontosabb, amit a gyermekek megtanulhatnak ezekből a mesékből?

– Tündérbogyó segít Lilla és a mesét hallgató gyermek számára is az érzéseket kifejezni, megérteni és elfogadni. Nem oktat ki, nem mondja meg, mit kell tenni, csupán ott van Lillával örömében, bánatában, magányában, együtt érez vele, ha szomorú, és soha nem kéri tőle azt, hogy ne sírjon. Elismeri csalódottságát, megérti és visszatükrözi érzéseit, törődik a szükségleteivel, és támogatja őt döntéseiben. Lilla kifejezheti előtte dühét és félelmeit is, nem kell félnie attól, hogy barátja kineveti, vagy megkérdőjelezi érzéseit. És Tündérbogyó képes elengedni Lilla kezét, amikor a kislány már egyedül is megáll a lábán. Egy babát hagy maga helyett, és beköltözik Lilla szívébe, oda, ahol azok a személyek laknak, akik fontosak számára. Tündérbogyó, bárhogy is nevezzük őt, képzeletbeli szereplőnek, átmeneti tárgynak, belső hangnak, a feltétel nélküli elfogadást jelenti Lilla számára, a nyitott kézzel szeretés művészetét. Tündérbogyó megtanítja Lillának, hogy joga van a haragja kifejezésére, hogy a düh is természetes dolog, példát mutat arra, hogyan lehet a gyászélményt, testvér-féltékenységet kezelni, a negatív élményeket feldolgozni, a félelmeket kezelni. Elmagyarázza, hogy miért is fontos a pizsamanap, miközben ő is belekukkint Lilla mindennapjaiba, rítusaikba, szertartásaikba.  Beszélgetnek a szeretetnyelvekről, a családi történetekről, családfáról, a meseolvasásról, az álmok, vágyak megvalósulásáról és a massage elfogadásáról is. A mesét hallgató gyereknek a Lillával és Tündérbogyóval való azonosulás lehetőséget ad saját érzései megfogalmazására, kifejezésére és hasonló önéletrajzi emlékek felelevenítésére.

– Hogyan tapasztalja, azok a gyermekek, akik egészen kiskoruktól fogva számítógépes játékokat játszhatnak, számos rajz- és tévéfilmet néznek számukra is van visszaút a mesék világába?

– Mindig van visszaút. Fontos is, hogy legyen, mert a gyermek mesehallgatás közben nagyon intenzív belső munkát végez, elképzeli, amit hall, belső illusztrációban megrajzolja saját történetét. Ez segíti őt félelmeinek a megszelídítésében, amelyeket nem tudott vagy még nem mert megfogalmazni. A mesélővel való személyes kapcsolata segíti abban, hogy érzelmi biztonságban érezze magát, ellazuljon, átadja magát a lebegő tudatállapotnak, amelyben a belső képvilágát megelevenítheti, és létrehozhatja a belső mozit. Az álmodás és minden olyan cselekvés, amely fantáziatevékenységet indít be, belső képalkotással jár együtt, így a játék, a mese, a merengés, az álmodozás és később az olvasás is. A belső képkészítés folyamatát elaborációnak nevezzük, emlékezetünkben vagy tudat alatt tárolt információk, érzelmi feszültségek egészséges és eredményes feldolgozása ez. A belső képalkotásnak a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. Az elaborációs képesség gyermekkorban alakul ki. A gyermek a látott, hallott és érzékelt dolgokat rögzíti, majd ezeket pozitív vagy negatív érzelmi színezettel látja el. A belső képek erős érzelmi töltettel rendelkeznek, összekötik a gondolatokat az érzelemmel. A mese képekre és szimbólumokra fordítja le a világ jelenségeit, ezáltal lehetővé teszi a tudattalan feszültségek levezetését. A gyermek a belső képek teremtése által lehetőséget kap a mese cselekményén keresztül a szorongások feldolgozására is. Ez a képessége felnőttként is segíteni fogja a problémák feloldásában.

– Most min dolgozik? Mit tervez a jövőre?

– Jövőre egy módszertani könyvünk fog megjelenni, amit szerzőtársammal, Kerekes Valériával közösen írunk. A harminc mesémre alapozva kidolgoztunk egy érzelmi intelligencia fejlesztő gyakolatgyűjteményt. A könyvben szülők, pedagógusok találhatnak hasznos, gyakorlati tanácsokat a gyermekük EQ-jának fejlesztéséhez.