A madéfalvi veszedelemre emlékeztek a 252. évforduló előestéjén

Fotó: Boda L. Gergely

A székelyek elleni 1764-es madéfalvi vérengzés 252. évfordulója előestéjén tartott megemlékezést a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerda este a marosvásárhelyi kultúrpalotában.

MTI

2016. január 07., 10:302016. január 07., 10:30

2016. január 07., 10:312016. január 07., 10:31

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a székely közgondolkozás átalakításának a szükségességét hangsúlyozta beszédében. Hibának tartotta, hogy a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséből, majd egyes táblák – hatósági megfélemlítés következtében történt – eltávolítása ügyéből a köztudat nem a bátrak helytállását, hanem a megfélemlítettek hátrálását jegyezte meg.

„A közgondolkodásnak kell átalakulnia oly értelemben, hogy megértse mindenki, ezer bátor ember kevesebb veszélynek van kitéve, mint száz, tízezer pedig maga a biztos siker” – jelentette ki Izsák Balázs. Úgy vélte, „a múlt tanulságainak összegzése a jövő számára, maga a cselekvő gondolat (...) mely képes irányt szabni a történelemnek”. Hangsúlyozta: a székelység számára Székelyföld területi autonómiája a közös szabadságeszmény.

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke beszédében, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke pedig írásban elküldött üzenetében egyaránt arra emlékeztetett, hogy a madéfalvi vérengzést a székelyek tömeges elvándorlása követte. Mindketten megemlítették, hogy 1990 után is elindult a székelyek kivándorlása, melynek megállításához jogok kellenek a közösségnek.

„Nem akarunk a világ migránsai lenni, idehaza keressük jogainkat” – fogalmazott Tőkés László. Biró Zsolt kijelentette: a székelység csak annyi jogot kér, amennyit az Európai Unió más közösségei, például az olaszországi Dél-Tirol osztrák lakosai élveznek. A két közösség közötti hasonlóság jeléül megemlítette: Dél-Tirol fővárosában, Bozenben a német ajkú lakosság, Székelyföld fővárosában, Marosvásárhelyen pedig a székelység került kisebbségbe.