
Fotó: Boda L. Gergely
A székelyek elleni 1764-es madéfalvi vérengzés 252. évfordulója előestéjén tartott megemlékezést a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerda este a marosvásárhelyi kultúrpalotában.
2016. január 07., 10:302016. január 07., 10:30
2016. január 07., 10:312016. január 07., 10:31
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a székely közgondolkozás átalakításának a szükségességét hangsúlyozta beszédében. Hibának tartotta, hogy a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséből, majd egyes táblák – hatósági megfélemlítés következtében történt – eltávolítása ügyéből a köztudat nem a bátrak helytállását, hanem a megfélemlítettek hátrálását jegyezte meg.
„A közgondolkodásnak kell átalakulnia oly értelemben, hogy megértse mindenki, ezer bátor ember kevesebb veszélynek van kitéve, mint száz, tízezer pedig maga a biztos siker” – jelentette ki Izsák Balázs. Úgy vélte, „a múlt tanulságainak összegzése a jövő számára, maga a cselekvő gondolat (...) mely képes irányt szabni a történelemnek”. Hangsúlyozta: a székelység számára Székelyföld területi autonómiája a közös szabadságeszmény.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke beszédében, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke pedig írásban elküldött üzenetében egyaránt arra emlékeztetett, hogy a madéfalvi vérengzést a székelyek tömeges elvándorlása követte. Mindketten megemlítették, hogy 1990 után is elindult a székelyek kivándorlása, melynek megállításához jogok kellenek a közösségnek.
„Nem akarunk a világ migránsai lenni, idehaza keressük jogainkat” – fogalmazott Tőkés László. Biró Zsolt kijelentette: a székelység csak annyi jogot kér, amennyit az Európai Unió más közösségei, például az olaszországi Dél-Tirol osztrák lakosai élveznek. A két közösség közötti hasonlóság jeléül megemlítette: Dél-Tirol fővárosában, Bozenben a német ajkú lakosság, Székelyföld fővárosában, Marosvásárhelyen pedig a székelység került kisebbségbe.
Bemutatták azt a magyar nyelven is elérhető online információs platformot, amely a Méltányos Átállási Program Maros megyei megvalósításáról nyújt áttekinthető tájékoztatást. A program célja a zöld energiára való átállás elősegítése pályázati úton.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
szóljon hozzá!