Törvénytervezetet terjesztett elő Marius Paşcan PDL-s Maros megyei szenátor arra vonatkozóan, hogy az állam támogassa a külföldön elhunyt román állampolgárok holttesteinek hazaszállítását.
2014. február 19., 13:212014. február 19., 13:21
2014. február 19., 13:342014. február 19., 13:34
A Maros megyei szenátor szerint erre a célra a kormány tartalékalapot kellene létrehozzon, ugyanis egy holttest hazahozása 2000 és 6000 euró közötti összegbe kerül, a kötelező specifikus eljárások miatt. A rendőrségi beszámolók alapján sok olyan eset van, amikor az elhunyt hozzátartozóinak, családjának nincs elég pénze a holttest hazahozására, emiatt az eljárások hónapokig elhúzódnak.
Már hat éve kérik
A politikus szerint abban az esetben, amikor a család nem tudja kifizetni a hazaszállítás költségeit, akkor annak ellenére, ha a család nem egyezik bele, a holttestet elhamvaszthatják vagy elhantolhatják abban az országban, ahol elhunyt, ezzel pedig megfosztják a hazahozás lehetőségétől. A tervezet értelmében a család választhatna, hogy hazahozza-e vagy sem a holttestet, az indokok között pedig szerepel, hogy a külföldön dolgozó román állampolgárok jelentősen hozzájárulnak Románia gazdasági-pénzügyi fejlődéséhez a családjaiknak hazaküldött pénzösszegek, valamint adók és illetékek által. A PDL szenátorai beadványukban kitértek arra, hogy – szerintük – az ország számára „csúfságot” jelent, hogy hagyja, hogy állampolgárai esetenként évekig feküdjenek külföldi halottasházakban, annak ellenére, hogy a külföldön élő románok már hat éve kérik a kormányoktól egy sürgősségi alap létrehozását a külföldön dolgozó elhunytak hazaszállítására. Egy példát is említettek: a 20 éves, háromgyerekes Emanuela Mereuţă Franciaországban dolgozott, brutálisan meggyilkolták, a holttestét egy Párizs melletti erdőben találták meg tavaly december elején, családja pedig közadakozást kezdeményezett, hogy a hazahozáshoz szükséges összeget előteremtsék.
Támogatás csak nyugdíjas esetében
Megkeresésünkre a marosvásárhelyi Alkony temetkezési vállalat vezetője, Csíki László elmondta, viszonylag ritkán, de van rá felkérés, hogy külföldről szállítsanak haza holttestet. „Mindenképpen meg kell legyenek az adott országból a szükséges papírok. Mi kilométerenként 2 lejjel számolunk, de ha nagyobb a távolság, akkor ezt csökkentjük úgy, hogy a kliensnek is megfeleljen. Ez tehát azt jelenti, hogy Magyarországról például oda-vissza megközelítőleg 2000 lej, valamint a koporsó függvényében további 500-1500 lej. A román állam az állampolgároknak biztosít 2270 lejt temetésre, de csak a nyugdíjasoknak, ez másra nem érvényes. Idehaza ebből a 2270 lejből meg lehet oldani a temetést” – tudtuk meg Csíki Lászlótól.
Konkurencia-harc
Hozzátette, aki külföldön dolgozott, dolgozik és fizette az ottani egészségbiztosítást, akkor a temetkezési költségek egy részét állja a külföldi biztosítóház, de ilyen esetben a romániai temetkezési vállalatok „labdába sem rúgnak”. „Nagyon rossz tapasztalatunk van például Olaszországban, minden akadályt az utunkba gördítenek, mert az ottani temetkezési vállalkozások ragaszkodnak, hogy ők hozzák haza, hiszen akkor ők kapják a pénzt, és mi konkurenciát jelentünk. Nehezítik a családdal való kapcsolatfelvételt is. Előfordult, hogy a család szólt, hogy az illető haldoklik, és készüljünk, de utána többet nem kerestek. Onnan hazahozni sokkal nehezebb, mint innen más országba, például Moldovába elvinni. Jó lenne, ha meg is valósulna ez a törvényjavaslat, mert nagy segítséget jelentene azoknak a családoknak, akiknek hozzátartozója tragikus körülmények között hunyt el” – fogalmazott a temetkezési vállalkozó.
Újabb próbálkozás történik Sütő András szobrának felállítására Marosvásárhelyen, 16 évvel az első döntés után. A marosvásárhelyi tanácsosok ismét szavaznak arról, hogy emléket állítanak az erdélyi magyar irodalom meghatározó alakjának.
Tabudöntögető előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és szórakoztató programokkal várja a közönséget a KULT Alternatív Kulturális Fesztivált, amelyet október 10–12. között rendeznek meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.
Őszi hálaadási istentiszteletre készül vasárnap a Pipe–Szásznádasi Unitárius Egyházközség, amely délután két órakor kezdődik a pipei templomban.
Több száz diák indult hétfőn gyalog iskolába Marosvásárhelyen és Szászrégenben a Lábbusz projekt részeként. Szászrégenben két utcát is lezártak emiatt, Vásárhelyen csak egy kicsi – amúgy sem túl forgalmas – utcát sikerült lezárni.
Háziállatokat pusztított el egy anyamedve és két bocsa a Szovátához tartozó Illyésmezőn. A vadak a villanypásztort átszakítva jutottak be a gazdaságba, ahol öt kecskét széttéptek, egy kutyát pedig megsebesítettek.
Marosvásárhely két Miyawaki-erdővel büszkélkedhet, a közterületen lévő minierdőben a fák három év alatt 3–4 méteresre nőttek. A biodiverzitást erősítő ültetvények nemcsak szebbé, hanem ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszik a városi környezetet.
Több parkoló autót is megrongált egy 30 éves marosvásárhelyi férfi, aki csütörtök este ittasan vezetett a városban.
Romániában az emberkereskedelem egyik legsúlyosabb formája a szexuális kizsákmányolás, amelyhez gyakran az online tér vezet. Most magyar nyelvű szülői útmutató segít felismerni a veszélyeket, és beszélgetni a gyerekekkel az internet csapdáiról.
Nyárádkarácson főutcáján lévő lakástűzhöz riasztották szerdán a tűzoltókat, ahol mintegy harminc négyzetméteren végeztek pusztítást a lángok. A Maros megyei rendőrség tájékoztatása szerint a házat szándékosan gyújthatták fel.
Ötven napon belül iható lesz a vezetékes víz a parajdi bányakatasztrófa nyomán vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei településeken, miután az illetékesek csütörtökön elkezdik a sótalanító berendezések beszerelését – közölte az országos vízügyi hatóság.
szóljon hozzá!