A kétnyelvűség alkalmazását kéri Maros megye alprefektusa

A helyettes kormánybiztos körlevelet készül kiküldeni valamennyi igazgatónak, melyben választ kér az intézményen belüli jelenlegi helyzetről, illetve felszólítja az illetékeseket a 2001/215-ös közigazgatási törvény és a 2004/340-es, a prefektus intézményére vonatkozó törvény tiszteletben tartására. A helyzet kiértékelése után Nagy Zsigmond pontos elemzést készít felettese, Vasile Viorel Oprea prefektus részére.

„Tudatában vagyok annak, hogy a nyelvi jogok betartását számon kérő körlevelem számos intézményvezetőben ellenszenvet vált ki, de ez még nem ok a törvény tiszteletben tartására. Mint ahogy az sem, hogy egyesek azzal az ürüggyel halogatják a kétnyelvű táblák elkészítését és kihelyezését, hogy annak költségei nincsenek belefoglalva az éppen aktuális költségvetésbe” – adott hangot álláspontjának aportálunknak nyilatkozó alprefektus. Kérdésünkre, hogy mit vár egy olyan fellépéstől, amivel nem a prefektus bízta meg, és nem is jómaga mondja ki az utolsó szót, Nagy Zsigmond beismerte, hogy a jelentés elkészítése után a labda Oprea térfelén lesz, rajta múlik a törvény és az nyelvi charta betartásának megkövetelése.

A tizenegy különböző minisztérium alárendeltségébe tartozó huszonöt intézmény nagy részében, bő évtizeddel a törvény megjelenése után sem tartják tiszteletben a kisebbségi jogokat. A legtöbb úgynevezett dekoncentrált intézmény mégcsak kétnyelvű homlokzati táblával vagy weboldallal sem rendelkezik.

Az elmúlt hónapokban egy rendkívül átfogó felmérést már végeztek a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) aktivistái. A vizsgált intézmények kétnyelvűségét illetően a szervezet önkéntesei három szempontot mértek fel: a nyelvi tájképet, az ügyintézést és a szóbeli meg írásbeli munkafolyamatot.

„Valamennyi állami intézménynél számos hiányosságot tapasztaltunk. A bejárat fölötti kétnyelvű felirat imitt-amott ugyan kikerült, de bent már semmi nincs magyarra fordítva. Véletlenszerű a magyar nyelvű tájékoztatás, ami csak az esetben biztosított, ha az érdeklődő éppen egy magyar alkalmazottba botlik. Sehol nem találtunk kétnyelvű nyomtatványokat, és az anyanyelven írott beadványokra sem érkezik mindig magyar nyelvű válasz” – sorolta a gondokat a CEMO ügyvezetője, Szigeti Enikő.

A civil mozgalom aktivistái a következő időszakban a nemzetközi emberjogi szervezetek által gyakran használt élő tesztelést is elkezdik. „Beküldjük az embereinket, hogy állítólagos ügyfelekként próbálják anyanyelvükön intézni az ügyeiket, ezzel tesztelve a törvények betartását és a rendszer működését” – magyarázta Szigeti. Szúrópróba szerint a CEMO-sok eddig is teszteltek egy pár intézményt. A leginkább lesújtó helyzettel a munkaügyi hivatalnál találkoztak, ahol önkénteseik a munkanélküli segély felől próbáltak anyanyelvükön tájékozódni. Kísérleteik nem csak kudarcot vallottak, de a kizárólag csak magyarul kérdezősködő ál-munkanélkülieket az intézmény vezetői ki is tessékelték az irodából, mondván, hogy ott románul kell beszélni. A nyelvjogi aktivisták hasonló esettel évekkel ezelőtt a tanfelügyelőségen találkoztak, ahol a titkárnő elutasította a magyar nyelvű beadvány iktatását. Szigeti Enikő szerint ott már változott a helyzet, legutóbbi anyanyelven írt kérvényükre magyar és román nyelven írott választ kaptak.