A jogrenddel dacol a legtöbb harci eb gazdája

A 2002. évi 55-ös számú sürgősségi kormányrendelet értelmében 500 és 1500 lej közötti pénzbírsággal sújtható az a kutyatulajdonos, aki 48 órán belül nem véteti rendőrségi nyilvántartásba a harci kutyáját. A szigorú rendelkezés abban az esetben is érvényes, ha a tulaj lakcímet változtat. Büntethető az a személy is, aki szintén két napon belül nem jelenti a veszélyesnek nyilvánított eb elpusztulását vagy eltűnését. Csak az a személy tarthat veszélyesnek vagy agresszívnak nyilvánított kutyafajtát, aki betöltötte a 18. életévét, cselekvési képességekkel rendelkezik és nem volt bűncselekmény miatt elítélve. Az ingatlanra vagy az azt övező kerítésre a tulajnak kötelessége kifüggesztenie egy legkevesebb 15×25 centiméteres táblán a „Harapós kutya” vagy „Veszélyes kutya” figyelmeztetést.

Mindez csak elmélet, a törvényt nem csak a gazdik jelentős része nem tartja be, de a rendőrség is jobb esetben felületesen, vagy inkább nem törődéssel kezeli. A Maros megyei Ebtenyésztők Egyesületének több ezer harci kutya létéről van tudomása, de közülük az idén mindössze húsz került a szervezet, illetve a rendőrség nyilvántartásába.

Lokodi Csaba Zsolt egyesületi elnök szerint azt a húsz négylábút is jobbára csak azok után jelentették be a tulajdonosok, miután június 22-én megtörtént a székesi tragédia, melynek során három elszabadult cane corso a Tófalva és Székes közötti szekérúton halálra marcangolt egy csejdi férfit. Amint portálunkon már beszámoltunk, aznap a hajnali órákban a közeli esztenán juhászsegédként dolgozó 39 éves személyt az egyenként körülbelül félmázsás kutyák leterítették és széttépték, a segítségére rohanó másik férfit, Orbán Lehel helyi önkormányzati képviselőt pedig megsebesítettek. A környékbeli lakók szerint nem az első eset volt, hogy Cs. Gy. T. kutyái elhagyták a gazdasági épület udvarát: korábban egy helyi asszony fajnyulait pusztították el. Lokodi Csaba Zsolt elmondta, hogy a vérengző kutyák sem az ebtenyésztők, sem a hatóságok nyilvántartásában nem szerepeltek.

„Az az érzésem, hogy a gazdik egyrészt tudatlanságból nem jelentik be harci kutyájukat, másrészt meg szeretnék spórolni azt a 150 lejes kiadást, ami a nyilvántartásba vétellel jár. Pedig mi az a 150 lej ahhoz képest, hogy mennyibe kerül egy ilyen kutya tartása! Harmadrészt pedig azt lehet észrevenni, hogy az emberek bármiféle adatszolgáltatástól ódzkodnak” – vélekedett az egyesületi elnök. Lokodi hangsúlyozni kívánta, hogy az általa vezetett szervezet nem próbál senkit sem kötelezni a törvény tiszteletben tartására, a tájékoztatás szolgáltatásával ők mindössze segíteni próbálnak az ebtartóknak. Legutóbb Maros megyében az egyetlenként lépő szovátai rendőrség kérésére a fürdővárosba szálltak ki, hogy az itteni tulajoknak ne kelljen Marosvásárhelyre utaztatniuk kutyájukat, de a legnagyobb megrökönyödésükre mindössze hét veszélyesnek minősített példánnyal találkoztak.

„A gazdák fel sem fogják, hogy amennyiben kutyájuk balesetet okoz, büntetőjogi eljárás indul ellenük. De mit várjunk el, amikor még a kötelező szájkosarat sem teszik fel kutyáiknak sétáltatás közben! Még tiszta szerencse, hogy – a székesi tragédiát leszámítva – Maros megyében súlyosabb baleset nem történt az utóbbi időben. A szigorítások megjelenése után a fogadásból kezdeményezett kutyaviadalok is kimaradtak” – tette hozzá Lokodi Csaba Zsolt.

Milyen fajták?
Az európai uniós mintára és kötelezettségként született rendelkezés elsősorban a rottweilerre, a kaukázusi juhászra, a cane corsóra, a tosára, a nápolyi masztiffra, a filára, a pitbullra, az argentin dogra és az amerikai saffordshire terrierre vonatkozik.