Szombat este és vasárnap délelőtt a nyárádmenti Csíkfalva községben folytatódtak a Don-kanyari csaták áldozataira való emlékezések. A hetven évvel ezelőtti tragédia kitörülhetetlen nyomokatt hagyott a magyar nemzet emlékezetében.
2013. január 14., 17:362013. január 14., 17:36
2013. január 14., 17:562013. január 14., 17:56
Szombat este érkeztek a csíkfalvi községháza elé azok a lovasok és gyalogosok, akik részt vettek az emléktúrán. Céljuk az emlékezés mellett, hogy a gyaloglással felidézzék a résztvevőkben, milyen lehetett egykor a rettenetes hidegben a hómezőkön való visszavonulás – mondta el dr. Ábrám Zoltán szervező, az EMKE Maros megyei elnöke, aki köszönetét fejezte ki s csíkfalviaknak, amiért helyet adtak az idei emléktúrának. A nyárádmenti községbe érkezőket a marosvásárhelyi 23. határvadász zászlóalj hagyományőrző csoportjának öt tagja vezette: Benkő József kapitány (Marosvásárhely), Botha Zoltán (Székelyudvarhey), Szász Csaba (Jobbágyfalva), Benkő Zsolt (Gürgényüvegcsűr), Borcsa Csaba (Ákosfalva). És érkeztek a marosvásárhelyi 9. honvéd huszárezredtől, a torboszlói lófő kopjásoktól, a marossárpataki és havadi 15. Mátyás huszárezredtől, de a Magyar Gárda és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egy-egy képviselője is velük tartott.
Figyelmeztető megemlékezés
A vendégeket a jobbágyfalvi férfikórus bordalokkal köszöntötte, majd vacsora után Berekméri Róbert történész tartott előadást a 2. magyar hadsereg felállításáról, az 1942–43. évi Don-kanyari csatákról és az emberáldozatok ezreit követelő visszavonulásról, amikor a rettenetes fagyhalál tizedelte a kimerült, legyőzött, magára hagyott hadsereg maradványát. „Azért emlékezünk, hogy ez sohase ismétlődhesen meg” – zárta előadását a történész. A hallgatóságot a kórus Kossuth-nótákkal derítette jobb kedvre, majd a szervezők okleveleket és emléklapokat adtak át a csíkfalvi szervezőknek és az emléktúra résztvevőinek, de Magyarország bukaresti nagykövetének, Füzesi Oszkárnak is juttattak oklevelet. A legidősebb túrázó egy 70 éves férfi volt, de akadt egy magyarországi résztvevő is, és egy olyan gyergyói huszár is, aki gyalog érkezett (az egyik éleseszű nyárádmeti viccesen meg is kérdezte tőle, hogy a lovát a hátán hozta-e).
Vasárnap délelőtt a katonák, lovas huszárok és túrázok körüljárták a községet és néhány percre megálltak a jobbágyfalvi unitárius parókiánál, ahol a lélekharangnál felsorakozottak előtt Sándor Szilárd lelkész mondott áldást és kérte, hogy hagyományőrzésükkel a szabadság tudatát erősítsék mindenkiben.
„A Don-kanyar felől a fagyhalál söpör”
A csíkfalvi református templomban ünnepi megemlékezésre került sor. A helyi ifjak közül Szabó Zsófia, Kerekes Ágnes és Kiss Nikoletta énekelt és szavalt, majd Kerekes József lelkész beszélt arról, hogy népünk életében is volt egy halálkanyar. Nincs szükségünk az ilyenre, de ha már itt van, akkor valamit kezdeni kell ezzel: a mélységekből lépésenként föl kell emlkedni, mert van élet és jövő ezután is.
Az ünneplésen jelen volt a budapesti Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős államtitkársága képviseletében Nagy Bercel, aki a magyar kormány üzenetét tolmácsolta. Felszólalt dr. Ábrám Zoltán, majd Miholcsa József marossárpataki huszárkapitány hangsúlyozta: a múltunkra való emlékezés a létünkért, megmaradásunkért folytatott küzdelem szerves része. Benkő Rozália és Magyari Réka szavalatai után Ábrám Noémi és a résztvevők együtt énekelték: „Ott, ahol zúg az a négy folyó..”
A tömeg a helyi világháborús hősök emlékművéhez vonult, ahol Kerekes József lelkész mondott imát azokért, akik családjukért, közösségükért, nemzetükért is áldozatot tudtak hozni. A főhajtás rendjén koszorút helyezett el az EMKE Maros megyei szervezete, a 23. határvadász zászlóalj és a csíkfalvi önkormányzat.
Amint körvonalazódott, a következő évben az emlékezők Nyárádszeredát veszik „célba”.
Magyarországi és helyi hivatalosságok is elkísérték utolsó útjára Marosvásárhelyen Kincses Előd jogászt, közírót. A család kérésére a temetés, amelyen részt vett Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is, nem volt sajtónyilvános.
Szászrégenben idén nem szervezik meg a városnapokat, inkább a fejlesztések befejezésére fordítják a pénzt.
Kilencedik alkalommal szervez családi napot az Erdélyi Református Nőszövetség a Maros megyei Bonyhán, a Bethlen-kastély parkjában július 5-én, szombaton.
Több mint egy hónapja nincs csapvíz a Kis-Küküllő menti településeken, és a helyzet kritikus: az ügyeletes tűzoltók kimerültek, a vizet szállító autók pedig meghibásodnak. A gondok megoldásához szükséges pénz még mindig várat magára Bukarestből.
Kisebb városhoz hasonlít a Marosvásárhely és Marosszentgyörgy határánál felépített Vibe fesztivál, ahová már beköltöztek a koncertezők, szórakozni vágyók. A szervezők mellett a kisboltosok, vendéglősök, taxisok is örvendenek a népszerű rendezvénynek.
Segesváron eladják az Országos Lakásügynökség (ANL) által fiataloknak épített lakásokat, Marosvásárhelyen azonban egyelőre tartózkodó állásponton van a városvezetés. A bérlők évek óta szeretnének tulajdonosok lenni, mindhiába.
Az önkéntes tűzoltók is segítettek a marosvásárhelyi és mezőbándi hivatásos tűzoltóknak szerda délután, hogy megfékezzék a 11 hektáron pusztító tarlótüzet a mezőbándi községhez tartozó Hidegvölgyben.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
Meglepetés fogadta a Maros megyei hegyimentőket a Tiha-nyeregben: mire kiérkeztek, hogy kicseréljék a menedékház betört ablakát, valaki már elvégezte helyettük a munkát.
Biztonságosabbak a körülmények a Maros megyei kórházban, miután uniós pénzalapokból jelentős beruházásokat eszközöltek, különösen az oxigénterápia biztosításában és a tűzvédelem terén – mondta Ovidiu Gîrbovan igazgató kedden.