A cigizésről kérdezték a diákokat

Kétségbeejtő eredményeket szült az a közvélemény-kutatás, melyet az egyesült államokbeli Wake Forest University és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szakemberei végeztek Marosvásárhely valamennyi középiskolájában. A két felsőfokú intézmény közötti együttműködés keretében zajló dohányzáskutatási projekt során az illetékesek kérdőívet juttattak el Marosvásárhely szinte összes kilencedik osztályos tanulójának. A közegészségtannal foglalkozó orvosok arra voltak kíváncsiak, hogy a 14. évüket betöltött fiatalok miként viszonyulnak a dohányzáshoz. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek mintegy fele már elszívta élete első cigijét, egynegyede pedig az utóbbi harminc napban legalább egyszer rágyújtott. A válaszadók öt százaléka naponta cigizik, ami egy fejlődésben lévő szervezet esetében rendkívül súlyos következményekkel jár. Kistie L. Foley rákmegelőzéssel foglalkozó amerikai professzor szerint Románia legnagyobb gondját a dohányzásról való leszoktató programok hiánya jelenti, így az ország nem véletlenül sereghajtó ezen a területen az európai államok között. Elsősorban mentalitásváltásra lenne szükség – hangsúlyozta az USA-ból érkezett kutatásvezető.

A program keretében a szakemberek nem csak egyszerű felvilágosító kampányokat szerveztek a középiskolákban. Az alanyok felét egy interaktív számítógépes játékba is bevonták, különböző, tanulságos és rendkívül megrázó filmecskéket mutatva be a dohányzás káros hatásairól. Amikor hónapokkal később megismételték a felmérést, kiderült, hogy a videoklipeket megtekintő diákok közül többen mondtak le a cigizésről, mint azok, akiket vizuális felhívások nélkül próbáltak meggyőzni. „Nem könnyű a mai fiatalokat pozitív irányba befolyásolni, ezért is lenne oly fontos az egészségnevelési órák kötelezővé tétele” – vélekedett Valentin Nădăşan, a MOGYE oktatója. A vásárhelyi tanár azonban bízik a szülők és a tanerők meggyőző erejében. Kérdésünkre, hogy mennyire lehet olyan felnőttekre alapozni, akik számos esetben rossz példával szolgálnak, Nădăşan szerint a dohányzók is szolgálhatnak jó tanácsokkal. „Sok olyan szülőről tudok, aki cigizik, de arra inti a gyermekét, hogy ne kövesse az ő példáját” – fejtette ki lapunknak a kutató. Ábrám Zoltán programvezető szerint is a kutatás nem a dohányzók ellen irányul. Mint kifejtette, senki nem akarja őket kiszorítani a társadalomból, csupán szembesíteni azokkal a kockázatokkal, amelyeket a cigizés által vállalnak, és a mellettük lévő passzív dohányosoknak okoznak.

A szerteágazó kutatás egyébként hét témakörben zajlik, amely az iskolások mellett kiterjed a szociális intézményben élő fiatalok, várandós anyák, orvostanhallgatók dohányzási szokásainak a követésére, különböző megelőzési és leszokási tevékenységek megszervezésére, az alkalmazott módszerek hatékonyságának a vizsgálatára, gazdasági hatástanulmány végzésére, de még a cigarettafüst okozta levegőszennyezés monitorizálására is.  Bukaresti szakemberek bevonásával egy romániai országjelentés készül 2016 novemberéig.