A '89-es forradalomra emlékeztek Marosvásárhelyen

Volt forradalmárok tiltakoztak a Guşă szobor állítása ellen Marosvásárhelyen a forradalom huszadik évfordulója alkalmából szervezett emlékünnepélyen. Egy szervezet megtagadta a koszorúzást is, ők arra hivatkozva tették ezt, hogy az emlékmű nem méltó a forradalomban elesettek emlékéhez.

Fancsali Attila

2009. december 21., 16:162009. december 21., 16:16

2009. december 21., 18:422009. december 21., 18:42

Marosvásárhelyen december 21-én a Győzelem téri forradalmi emlékműnél emlékeztek a \'89-es eseményekre. Az emlékünnepségen a hivatalosságokon és a katonákon kívül csak néhány idősebb városlakó volt kíváncsi, és persze a forradalmárok. Egyik volt forradalmár, Hamar Alpár Benjámin az esemény teljes időtartama alatt egy „Guşă gyilkos/gen. Guşă este criminal” feliratú táblát tartott a kezében, tiltakozva az ellen, hogy az önkormányzat a temesvári forradalom ideje alatt a tömegbe lövető főtisztnek szobrot akar állítani. „Nem féltem a forradalom idején sem, most sem félek. Nem engedem meg, hogy egy olyan embernek állítsanak szobrot, aki miatt a vérünk folyt. Mert a temesvári forradalmárok is ugyanolyanok voltak, mint mi, az ő vérük is úgy folyt, ahogy a mienk” – magyarázta a forradalmár.

A megemlékezés közben a Hamar Alpár Benjáminhoz csatlakozott a Pro Európa Liga társelnöke, Smaranda Enache is. „Több forradalmárt megfenyegettek a hatóságok, hogy letartóztatják őket, visszavonják a különböző engedélyeiket. Így akarjuk a városvezetés tudomására hozni, hogy a forradalom eszméi még nem haltak meg Marosvásárhelyen” – nyilatkozta Smaradna Enache, aki azt is kilátásba helyezte, hogy polgári tiltakozást szerveznek, ha másképpen nem tudják meggyőzni az önkormányzatot arról, hogy tegyenek le a szoborállításról.

Az 1989. december 21. egyesület megtagadta, hogy koszorút helyezzen el az emlékműnél, mivel szerintük az nem méltó a forradalom áldozataihoz. A városháza illetékese szerint 4 évvel ezelőtt tervben volt egy újabb emlékmű felállítása. Akkor a forradalmár szervezetekkel közösen kiválasztottak egy tervet. Magát a műemléket a forradalmárok kellett volna fizessék, míg a talapzat elkészítésének költségeit a marosvásárhelyi önkormányzat fedezte volna. Időközben azonban néhány szervezet meggondolta magát a kiválasztott tervvel kapcsolatban, és akkor elakadt az új emlékmű felállításának a folyamata.