Maros, Hargita, Kovászna: „aberráció”

A nagyobbik kormánypárt, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) vezetősége hajlik a nyolcmegyés modellt elfogadni, amely hét megyére és Bukarestre osztaná Romániát. Maros megye a Központi megye része lenne Kovászna, Hargita, Fehér, Szeben és Brassó megyével együtt – vagyis gyakorlatilag a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiót keresztelnék át. Szakemberek és Ioan Oltean PD-L-s parlamenti képviselő szerint ebben az esetben a térség központja Gyulafehérvárról átkerülne Brassóba.

A többi megye székhelyeként a következő városokat jelölnék ki: Temesvár (Nyugat), Craiova (Dél-Nyugat Olténia), Ploieşti (Dél Munténia) Konstanca (Dél-Kelet), Jászvásár (Észak-Kelet), Kolozsvár (Észak-Nyugat) és Bukarest (Bukarest-Ilfov).

A politikai döntéshozók jelenleg azt tervezik, hogy a kormány felelősségvállalással hagyja jóvá az elképzelést a hónap végéig, decemberig pedig módosítják a törvénykezést, hogy a 2012-es választásokkor már az új adminisztratív felosztást vegyék figyelembe.

Maros megye kormánybiztosa, Marius Paşcan hétvégi sajtótájékoztatóján „aberrációnak” nevezte a Maros, Hargita és Kovászna megyékből álló új területi egységet, mivel utóbbi kettő „túlságosan” gyenge gazdaságilag. A kormánybiztos szerint Maros megyének Brassó, Szeben, Kolozs megyékhez kellene csatlakoznia, ezek ugyanis gazdaságilag fejlettebbek pénzügyi-infrastrukturális szempontból. Továbbá Székelyföld közigazgatása „nemzeti érzelmeket” tüzelne fel, és konfliktusokat generálna.

Néhány tény a nyolcmegyés elképzeléssel kapcsolatban a Székelyhon.ro észrevételezésében:

– a jelenleg a 7-es számú (központi) fejlesztési régióként emlegetett térség egyik kiemelkedő kezdeményezése a Maros megyeiek által koordinált sürgősségi felszerelési projekt, amely majdnem éppen Brassó megye miatt akadt fenn, hiszen a brassóiak nem voltak hajlandók előzőleg kifizetni az önrészt, amelyet utólag úgyis visszakaptak – helyettük a több megyének kellett „lepergetni a pénzt”

– a 2012-es választások során a Központi megye élére kellene valakit választani, viszont kevésbé ismerjük egymás politikusait (csak interneten keresgélve tudjuk meg, hogy például Brassó megye tanácsának elnöke Aristotel Căncescu), a székelyföldi megyékben viszont egyaránt ismert Borboly Csaba, Tamás Sándor és Lokodi Edit Emőke neve – emiatt tehát nagy valószínűséggel etnikai alapú választás lenne, ami a románságnak kedvezne

– a tervezett új megyében két létező és egy épülő harmadik repülőtér lenne, ez pedig mindenképpen sok egyetlen megyének (Székelyföld megyében csak a marosvásárhelyi lenne)

– a Központi megyében a románság lenne többségben, tehát Romániában egyetlen olyan közigazgatási egység sem létezne, amelyben bármely kisebbség alkotná a többséget (jelenleg kettő van: Hargita és Kovászna), és csupán egyetlen új megamegye, amelyben bármely kisebbség aránya elérné a 20%-ot