Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:05

Több aranyérmet gyűjtöttek a magyarországi versenyen a gyergyói ökölvívók

15:57

Hagyományos zsindelyfödést kap öt buszmegálló Székelyvarságon

14:53

Több mint kétszáz gyorshajtót bírságoltak meg négy óra alatt a 15-ös országúton

14:49

Sorra buktak le a szabályszegő sofőrök Hargita megyében

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Többen is a Transalpinán meghalt magyarországi motoros segítségére siettek

Már ki is vizsgálta az ügyészség, hogy milyen drónt lőtt le pénteken Buzău megyében a román vadászpilóta

Négyes ikreket segítettek a világra Csíkszeredában – először a kórház történetében

A nap, amikor Orbán Viktor 16 év után ellenzéki pártvezetőként mond beszédet Tusványoson

Röviden reagált Magyar Péter Orbán Viktor tusványosi beszédére

Orbán Viktor: ellenzéki politika helyett ellenállási politika következik

Tarr Zoltán Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról

Megújult a fehéregyházi Petőfi-emlékhely – először látogatott hivatalosan Erdélybe az új magyar miniszter

Egy hamburger ára már egy teljes ebédével vetekszik: megnéztük, mennyibe kerül enni-inni Tusványoson

Tarr Zoltán Erdélyben: van egyfajta várakozás, hogy merre és hogyan haladunk tovább

Már nyáron elkezdődhet a parajdi árvízvédelmi rendszer kiépítése

Fotó: László Ildikó

Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.

Fülöp-Székely Botond

2026. február 27., 21:292026. február 27., 21:29

2026. február 27., 22:062026. február 27., 22:06

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A többlépcsős árvízvédelmi rendszer kiépítésének lényege, hogy biztonságban legyenek a lakók, továbbá, hogy

a későbbiekben elkerülhető legyen a Korond-patak sótartalmának jelentős megnövekedése

– fejtette ki a parajdi kultúrotthonban tartott lakossági fórumon Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

Mint mondta, a 332 millió lej értékűre becsült építménynek két fontos eleme van:

egy zárható gát, amellyel fel lehet fogni a nagyobb vízmennyiséget és azt majd kontrollált módon kiengedhetik,
valamint egy földalatti részekkel is rendelkező elterelő csatorna.

Utóbbival szükség esetén teljesen kivezethetik a Só-szorosból a vizet, majd valamivel lennebb visszaengedhetik azt a patakmederbe.

Fotó: László Ildikó

Az árvízvédelmi rendszer kiépítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a későbbiekben munkálatokat lehessen végezni a bányánál.

A projekthez szorosan kapcsolódik az a Só-szorosban kiépítendő betonmeder is, amely 50 m³/s vízmennyiséget tud elvezetni. Ennek a megvalósítása egyébként az Országos Sóipari Társaság (Salrom) feladata,

a munkát a tározó megépítésével párhuzamosan kell elvégezni.

Fotó: László Ildikó

Három éven belül

A tájékoztatón jelen volt az árvízvédelmi rendszer megtervező szakember is, aki a műszaki részletekbe avatott be. Az ő szavait fordította magyarra a jelenlévőknek Pásztor Sándor vízügyi szakértő. Kiderült, hogy

6 millió köbméter víz befogadására alkalmas tározót hoznak létre a Só-szoros, valamint Felső- és Alsósófalva között.

A helyszínt úgy választották ki, hogy a Korond-patak befolyásainak vizét is tudják befogni. A tervek elkészítésekor 207 m³/s maximális vízhozammal számoltak.

Fotó: László Ildikó

Összességében 12 méter magas völgyzáró gátat fognak építeni,

a terület bal oldalán lesz egy több mint két kilométer hosszú töltés, ami az alsósófalvi háztartásokat védi meg,
valamint egy másik, ami az Alsó- és Felsősófalva közötti út biztonságát szolgálja.

Normál esetbe a patak a tározó közepén fog folyni a 20 m³/s vízhozamot elbíró, megerősített medrében. Ezt figyelembe véve egy utat fognak kiépíteni, amelyen a gazdák megközelíthetik a tározó belső részén lévő mezőgazdasági területeiket.

Fotó: László Ildikó

Elhangzott az is, hogy minden engedélyt sikerült beszerezni a megvalósításhoz, már csak kivitelezőt kell találni és ezt követően – ideális esetben – nyáron elkezdődhet az építkezés.

Először maga a víztározó fog megépülni – vélhetően jövőre be is fejeződik –, majd az elvezető csatorna.

A teljes munkálat megvalósításához nagyjából három évre lesz szükség.

Fotó: László Ildikó

Mit sajátítanak ki?

A gazdák gyakorlatilag használhatják a tározó területén belül lévő területeiket, így azokra nem kapnak kártérítést – hangzott el.

Csak azon területeket sajátítja ki az állam, amelyre építkezni fognak. Ezen telkekért négyzetméterenként átlagosan négy eurót kapnak a tulajdonosok.

Fontos tudni, hogy csak tisztázott jogviszonyú területekre lehet igényelni a kártérítést.

Fotó: László Ildikó

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának az elnöke közölte, hogy elengedhetetlen az árvízvédelmi gát kiépítése, hiszen

csak a megvalósulást követően szüntethetik meg a környéken érvényben lévő veszélyállapotot.

Akkor szűnik meg a veszélyzóna, ha megépül az árvízvédelmi rendszer

Fotó: László Ildikó

Utóbbi nagyon fontos lenne a vendéglátók számára, hiszen a turisták nem köthetnek egészségügyi biztosítást, ha például a veszélyzónában van a szállásuk.

Az eseményen jelen voltak az Országos Vízügyi Igazgatóság munkatársai is, akik a lakók kérdéseire is válaszoltak.