Majdnem 40 törvénymódosítás: sok minden megváltozott az egészségbiztosítási rendszerben

a cél is ez volt – mondta Karda István. A megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője öt törvénymódosítást említett meg a legfontosabbak között.

Levonják ugyanakkor az egészségbiztosítási járulékot a 3000 lejnél nagyobb nyugdíjat kapó idősek járandóságának 3000 lejt meghaladó részéből (10 százalékot), a munkanélküli segélyből, a felzárkóztatási minimáljövedelemből (korábban szociális segély), a gyermeknevelési, illetve örökbefogadási szabadságon lévő szülők havi jövedelméből, valamint még néhány más járandóságból.

Ugyanakkor a jövedelemmel nem rendelkezők – például a munkanélküliek és azok, akik semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek – már nem válnak automatikusan biztosítottá.

Kevesebb pénz jár a rövidebb betegszabadságokra

Egy másik fontos tavalyi törvénymódosítás az általános betegség miatti betegszabadság esetén járó táppénz mértékét a betegszabadság időtartamától tette függővé:

• a számítási alap 55 százalékára jogosultak a biztosítottak a legfeljebb 7 napos betegszabadságok esetében,

• a számítási alap 65 százalékára 8–14 napos betegszabadság esetén,

• legkevesebb 15 napos betegszabadság esetén pedig a számítási alap 75 százalékára.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérük 55, illetve 65 százalékát kapják meg a betegnapokra az egyhetes, valamint 8–14 napos betegszabadságon lévő munkavállalók.

Javult az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A 2025-ben bevezetett módosítások több területen javították az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést is:

• bővült az ambuláns szakellátásban finanszírozott szolgáltatások skálája,

• nagyobb hangsúlyt kaptak a megelőzést és az egészségmegőrzést célzó szolgáltatások,

• javult a krónikus betegek folyamatos ellátásának szabályozása,

• egyszerűsödtek egyes adminisztratív eljárások,

• és javult az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés.

Módosították tavaly a társadalombiztosítási egészségügyi rendszer alapvető jogszabályát, a 2006/95-ös számú törvényt is. Ezek a módosítások többek között az egészségbiztosítási rendszer finanszírozására és az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeire terjedtek ki.

Kevesebb biztosított, több bevétel

A törvénymódosítások egy részének hatása már az idei első negyedév végi adatokban látható volt.

A biztosítottak száma az idei májusi adatok szerint 8279-cel csökkent tavaly július óta, 247 307-ről 239 028-ra, főként az ingyenes társbiztosítás megszűnése miatt.

korábban írtuk

Nőtt az egészségbiztosítással nem rendelkezők száma, de a biztosító bevétele is

Több mint 50 ezer Hargita megyeinek nincs egészségbiztosítása – ez a kategória növekedett a társbiztosítás megszűnése óta, ugyanis sok érintett nem vált járulékfizetővé. Ám ezzel párhuzamosan az egészségbiztosítási pénztár bevételei mégis nőttek.

Az egészségbiztosítási pénztár egészségbiztosítási hozzájárulásokból származó bevételei viszont 23,6 millió lejjel nőttek ugyanebben az időszakban. Nőtt ugyanakkor összességében is az intézmény finanszírozása, de a bevételnövekedés pontos összetétele, tehát a részarányok még nem ismertek, nőhetett a járulékfizetési fegyelem is; ezekre a kérdésekre csak a bukaresti adatok alapján lehetne pontos választ adni – mondta el Karda István.

számos más módosítás pedig az egészségügyi szolgáltatásokhoz, különösen az országos egészségügyi programok szolgáltatásaihoz való hozzáférés könnyítését, summázta az elmúlt időszak törvénymódosításainak célját.

Több mint egymilliárd lej az egészségügyi ellátások finanszírozására

A megyei egészségbiztosítási pénztár vezetőjének tájékoztatása szerint múlt év végére az intézmény által az egészségügyi ellátásra fordított kiadások rekordértéket értek el. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár több mint 762 millió lej bevételt kezelt tavaly, míg

A rendelkezésre álló források döntő részét egészségügyi szolgáltatások, gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, országos egészségügyi programok, kórházi ellátások és táppénzek finanszírozására fordították.

Az országos egészségügyi programokra fordított összeg meghaladta a 150 millió lejt, amelyből a legnagyobb támogatás az onkológiai, a dibétesz- és dialízisprogramokra jutott. A cukorbetegeket ellátó országos programban közel 15 ezer beteg, míg az onkológiai programban több mint kétezer páciens részesült korszerű kezelésben – tájékoztatott a megyei intézmény vezetője.

A működési költségek alacsony szinten maradtak

Folytatódott ugyanakkor a hozzáférés bővítése az innovatív gyógyszerekhez, a ritka betegségek kezeléséhez, valamint a folyamatos vércukorszint-monitorozó rendszerekhez, és tovább erősödött a szolgáltatói hálózat is.

és több forrás jutott a paraklinikai szolgáltatásokra is – közölte Karda István. Azt is elmondta, az intézmény saját működési költségei továbbra is nagyon alacsony szinten maradtak, és az összes kiadás kevesebb mint egy százalékát tették ki.

Az egészségbiztosítási pénztár munkatársai tavaly 117 ellenőrzést végeztek az egészségügyi szolgáltatóknál, gyógyszertárakban és kórházakban, a közpénzek felhasználását vizsgálva, és a visszafizetésre megállapított összegeket teljes egészében sikerült behajtaniuk.