
Medveotthonba vinnék a Tusnádfürdő utcáin kószáló nagyvadakat. Döntésre várnak
Fotó: Pinti Attila
A Tusnádfürdőre rendszeresen bejáró és garázdálkodó medvék közül többet is befogadna a magyarországi Veresegyházán működő medveotthon. Az ajánlatot a Környezetvédelmi Minisztériumnak is elküldték, engedélyezésre várnak.
2020. augusztus 09., 09:262020. augusztus 09., 09:26
Több medve tekinti saját területének Tusnádfürdőt, rendkívül megnehezítve az ott lakók mindennapi életét, kertekbe, udvarokba, lakóházakba, vendéglátóipari egységekbe is behatolva időnként.
Emiatt a fürdőváros polgármestere múlt hónapban nyílt levélben fordult az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz, illetve a szenátushoz és a képviselőházhoz is,

Az élethez és testi épséghez, illetve a tulajdonhoz való jogot veszélyeztetik a medvék Tusnádfürdőn – értékel az önkormányzati képviselő-testület nevében írt nyílt levelében Albert Tibor tusnádfürdői polgármester, aki a levelet az államelnöknek, a miniszterelnöknek, a szenátusnak és a képviselőháznak is.
Mint Albert Tibor polgármester kérdésünkre elmondta, egyelőre a képviselőháztól kaptak visszajelzést, hogy a levélről a környezetvédelmi szakbizottságban fognak tárgyalni, ő azt reméli, lesz ennek eredménye is.
– említette.
Tusnádfürdőre érkezett viszont egy felajánlás Magyarországról, ennek értelmében
A nyílt levél összesítése alapján három anyamedve összesen hat boccsal, egy hím, illetve két fiatalabb példány van jelen leginkább a lakott területen. Kérdésünkre Albert Tibor azt mondta, a felajánlást román nyelvre is lefordították, továbbítva a Környezetvédelmi Ügynökségnek, amely a szakminisztériumba küldte. A döntésnek ott kell megszületnie, most erre várnak.
A városvezető szerint most azt kellene tisztázni, hogy amennyiben az áthelyezésbe a szaktárca beleegyezik, milyen feltételek mellett lehet ezt kivitelezni. Ha ugyanis a város kell biztosítsa a nagyvadak befogását és esetleges elkülönítésben történő tartásukat akár 30 napra az elszállítás előtt, ezt ők nem tudják biztosítani – részletezte Albert Tibor.
A Romániából történő medveexport ötlete korábban már többször felmerült, de gyakorlati lépések nem történtek. 2017-ben Graţiela Gavrilescu akkori környezetvédelmi miniszter több nagyvad külföldre szállításának lehetőségéről nyilatkozott, akkor azt mondta, nagykövetségi szinten már előrehaladott tárgyalásokat folytatnak arra vonatkozóan, hogy néhány példányt más országok rezervátumaiba szállítsanak, elsősorban olyan államokba, ahol nincs medvepopuláció. A kezdeményezés viszont nem járt eredménnyel.
Nem csak medvék otthona
A Budapesttől 25 kilométerre található, öt és fél hektár területen kialakított Veresegyházi Medveotthon 1998-ban jött létre, 2009-ben állatkert minősítést kapott. Nemcsak medvék, hanem farkasok, oroszlánok otthona is, az ott élő állatok fajtája és egyedszáma folyamatosan változik, mert az ország minden részéről, de külföldről is érkeznek oda példányok, magántartásból, illetve más állatkertekből.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás