Nem igazán van amit törjön, így jeget is „csinálhat” a néphagyomány szerint Mátyás. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nincs jó hírünk a korai tavaszban reménykedők számára, ugyanis a közismert időjárási regula szerint Mátyás jeget tör, ha talál; ha nem talál, csinál – mára viszont szinte majd mindenhol fagypont fölötti hőmérsékletet ígérnek a meteorológusok. Legfennebb a szeles időben bízhatunk, ami a jó tojásszaporulat előjele. Régen azt tanácsolták, ezen a napon kell elvetni a sárgarépát, borsót, petrezselymet, mert ezt a magot nem eszi meg a féreg, a horgászok pedig föltétlenül próbálják ki a szerencséjüket, mert ha ma horogra akad valami, az egész évre jó fogást ígér.
2023. február 24., 12:042023. február 24., 12:04
Jézus kereszthalála után Júdás felakasztotta magát, így az apostolok tizenegyen maradtak. A helyét nem sokkal pünkösd előtt pótolták a tanítványok szűkebb köréből,
márciusban aztán jön Gergely és Benedek. Mátyás apostol vértanúságának eszköze a szekerce volt, ikonográfiái jele is ez, és a jeget is ezzel töri, ha talál.
Kárpát-medencei kultuszának az Árpád-korból még nem lehet nyomát felfedezni, igazából Mátyás királynak köszönhetjük a népszerűségét, aki éppen február 24-e előestéjén született. A régi naptárakban kedves anekdoták járták „jégtörő Mátyásról”; Tamási Áron hasonló című regénye a „jégtörés” jelképes értelmére épül.
Hajdanán a gazdák úgy tartották,
„Vadasdon azt tartják: ha nem kap jeget Mátyás, rakj tűzifát a kemence mellé, mert szükség lesz rá. A Mátyás-napi lágy időnek nem örülnek, mert még kemény, fagyos időre változhat. A környéken azt tartják, hogy Mátyás napján meg kell rakni a melegágyat, s az izék, kórészálak eltevése – enyhe idő esetén – érvényes erre a napra is” – írja a helyi szokásokat feldolgozó Székely Ferenc.
A régi háromszéki asszonyok ezen a napon nem ültettek libát, máshol viszont a Mátyás-napi lúdtojást megjelölték, mert abból jó szaporító gúnár kel ki. A gazdák örültek a hidegnek, hiszen az gazdag termést vetített előre. Itt is ismerték a regulát, miszerint „Jégtörő Mátyás ha nem kap jeget, akkor hagy, ha jég van, akkor töri”. Dálnokon ezt még rímbe is szedték:
Székely László jegyezte le a múlt század közepén Ünneplő székelyek című dolgozatában: Csíkszentmártonban az a hiedelem járta, hogyha ezen a napon nem indul meg a jégzajlás, a jégtörő szent csákányát éleztetni adta két hétre. Ajnádon azt tartották, ha Mátyás előtt enyhe az időjárás, az apostol napjára kemény, fagyos idő lesz – a jelekből ítélve azonban idén kivételerősítő szabálynak lehetünk tanúi. Székelyvarságon egyesek azt is tudni vélték, hogy
Az időjárásban azonban nemcsak manapság, hanem évszázadokkal ezelőtt sem lehetett bízni. Főként a „globális felmelegedés” okán rettegők megnyugtatása végett jegyezzük meg, hogy 1473 februárjában a mezők annyira kizöldültek, a fák úgy virágoztak mifelénk, mint máskor májusban. 1696-ban az egész februárban derűs, száraz maradt az idő, említésre méltó fagy nélkül. Kis jégkorszak ide, kis jégkorszak oda, de
Székelykeresztúron régen nagy állatvásárt tartották ezen a napon, „annyi volt a marha a piacon, a szem nem lepte bé” (Simó István: Visszasütő napsugár). Ekkor adták el a kihízott ökröket, tinókat, helyükbe sovány tulkot vettek, hogy egy év múlva azokon is jó áron lehessen túladni.
Ez már a középkorban is híres sokadalom volt, hiszen egy 1606–1607-ből való, a fontosabb erdélyi és magyarországi vásárokat tartalmazó listán Székelyföldről mindössze a marosvásárhelyi (nagycsütörtöki és Szent Márton-napi), a székelyudvarhelyi (Szentháromság vasárnapi, Szent Ferenc-napi) és a székelykeresztúri vásárok szerepelnek, az utóbbi helyről elsőként a Mátyás-napi!
Az utóbbi időben inkább lovakat lehetett itt cserélni, vásárolni, s nem föltétlenül a jobbik fajából. Hej, pedig régen az igazi székely gazda fel sem ült az olyan szekérre, amelyet kibogosodott lábú, kehes lovak húztak, nehogy mások azt találják gondolni, az övéi vannak befogva...
Nagy vásár volt még
a keresztúri vásár,
csizmát venni mikor
odajárt a császár.
Híres volt kivált a
Mátyás-napi vásár,
arra járt el mindig
csizmáért a császár. (…)
Kányádi Sándor: Mátyás-napi vásár
Bár most nem az éjszaka közepén, de szombaton késő este érkezett a Ro-Alert egy újabb medve jelenlétéről a csíkszeredaiak telefonjára. A vészjelzésben ezúttal a Pacsirta sétányon feltűnt medvére figyelmeztették a csíkszeredaiakat.
A Marosvásárhelyen megszervezett Tematikus séták rendvénysorozat keretében most vasárnap a szecessziós épületeket ismerhetik meg az érdeklődők, akiknek a város polgármestere mesél.
Egy személy a megrongálódott autóba szorult szombaton délután Nagykenden. A helyszínre mentőhelikoptert is riasztottak.
Jó eredményeket értek el a Maros megyei diákok a Kézdivásárhelyen megszervezett katolikus hittanolimpián, valamint a református, evangélikus és unitárius vallásolimpián is, amelynek Marosvásárhely adott helyet.
Az Erdélyi Magyar Szövetség kézdivásárhelyi szervezete három héttel korábban jelentette be, hogy Szőts Emilt indítja polgármesterjelöltként. Szombatra meggondolták magukat, és a függetlenként induló Imre Csaba mögé sorakoztak fel.
Első alkalommal szervezett búzaszentelést a Pro Agricultura Egyesület a mezőségi Buzában, amely 2022-től csatlakozott a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű programhoz.
A Román Posta megkezdte a májusi nyugdíjak kiosztását – közölte szombaton az intézmény.
A helyi termelőkre és a szezonalitásra esküszik Csapó Sándor főszakács, aki hat éve dolgozik a marosvásárhelyi Petry Bistro Grill and Wine étteremben. Vallja, mindenből lehet tanulni, még a balul elsült íztársításokból is.
Nem történt ugyan halálos kimenetelű kígyómarás az elmúlt néhány évtizedben Hargita megyében, de volt súlyosabbnak mondható eset. Éppen ezért érdemes tudni, hogy miként kerülhetjük el a vidékre jellemző mérgeskígyók, azaz a viperák marását.
Medve az egyik üzemanyagtöltő-állomás közelében, majd medve a Dr. Dénes László utcában - figyelmeztették a csíkszeredaiakat és a környéken lévőket a Ro-Alert rendszeren pénteken késő este és szombatra virradóan.
1 hozzászólás