
Közösségi összefogásra számítanak a kezdeményezők, hisz nem csak egy kis csoport, hanem a magyar közösség ügyéről van szó
Fotó: Erdély Bálint Előd
Adománygyűjtő kampányba kezdett az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület: céljuk egy magyar nyelvű rehabilitációs központ, illetve a magyar ajkú látássérült gyerekeknek szánt iskola létrehozása. Nemcsak egy „mikroközösség”, hanem mindannyiunk ügyéről van szó, hangsúlyozták a szervezők.
2021. február 03., 22:002021. február 03., 22:00
2021. február 04., 09:152021. február 04., 09:15
Az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület (EMLE) 2018 óta dolgozik a magyar nyelvű speciális iskola létrehozásán látássérült gyermekek számára: az országban ugyanis összesen hét ilyen tanintézet működik, azonban mindegyikben román a tanítás nyelve.
A projekt azonban az elmúlt években valóságos „hólabdaként” egyre nagyobb horderejű lett, mondta el Butu Arnold Csaba paralimpikon, projektvezető. Az előzetes felmérések során ugyanis kiderült, hogy nemcsak a mintegy kétszáz székelyföldi magyarajkú látássérült gyermeknek lenne szüksége az intézményre, hiszen a vak és gyengénlátó felnőttek számára egyáltalán nincsen rehabilitációs központ vagy program az országban. Ekkortájt vált világossá az is, hogy ha tanintézetet hoznak létre, akkor a pedagógusok képzéséről is az EMLE-nek kell gondoskodni: Romániában ugyanis jelenleg egyetlen gyógypedagógiai szakon sem folyik olyan képzés, amely a látássérültekre fókuszál.
A kezdeményezést Székelyudvarhely városa is felkarolta: amint Pálfi Kinga alpolgármester kifejtette, a látássérültség tulajdonképpen belátást eredményez, de az egyesület által felvállalt ügynek köszönhetőn belátást nyernek a látók is.
– hangsúlyozta a városvezető.
A továbbiakban az egyesület vezetői vázolták a terveket: mint kiderült Székelyudvarhelyen két különböző helyszínen valósul majd meg a felnőtteknek szánt rehabilitációs központ, illetve a bentlakásos, magyar tannyelvű speciális iskola. A tanintézet számára egy városközponti ingatlant tervez megvásárolni az egyesület, ez ügyben még mindig folynak az egyeztetések. Ezt a projektet a magyar kormány is támogatja. Ellenben a rehabilitációs központ a Templom utca tetején lévő, egykori Palace Panzióban kapna helyet:
Ugyanakkor, az 1 millió eurós célösszegben a központ egyéves működési költsége is benne lenne.
A mintegy száz diák befogadására alkalmas speciális iskola elindítása azonban nemcsak az ingatlanvásártól függ, hiszen gyógypedagógusokra is szükség lesz: jelenleg egy, a látássérült gyerekek tanítására szakosodott szakembert önköltségen foglalkoztat az EMLE, illetve egy másik pedagógust a magyarországi Eötvös Lóránt Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karára küldött tanulni a szervezet. „Sajnos nagyon sok mindenben úttörők vagyunk. A projekt kezdete óta azzal szembesültünk, hogy az országban eddig nem foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel” – hangsúlyozta Butu Arnold Csaba. Egyébként a megvásárolandó Templom utcai ingatlanban a speciális iskola egy pilóta-változatát mielőbb elindítanák a kezdeményezők:
Mellesleg az adománygyűjtés az EMLE honlapján zajlik: a felület felhasználóbarát, három nyelven elérhető. Itt természetes és jogi személyek egyaránt megtehetik felajánlásukat, a rendszer továbbá nemcsak lejben, hanem valutában is fogadja a támogatásokat. „Őszintén hiszünk abban, hogy az iskola és a központ meg fog valósulni, hisz nem siker-, hanem teljesítményorientáltak vagyunk” – summázott a projektvezető, ugyanakkor megjegyezve: az egyesület által már felkarolt látássérült gyerekek és fiatalok révén utánpótlás is lesz, aki a jövőben zászlóvivője legyen az ügynek.
Erősebben ösztönözné az állam a sérülékenyebb munkavállalói kategóriákba tartozók alkalmazását. Új támogatásokat hagytak jóvá, több, már meglévőt módosítottak – ezek között szigorítások is vannak –, a kérdés már csak az, hogy lesz-e pénz mindegyikre.
Mozgásban is láthatjuk a decemberben mozikba kerülő harmadik, Dűne-filmet, ugyanis kijött hozzá az első – meglehetősen akciódús – előzetes.
Románia népessége 1991 óta fogy, a jelenség háttere mögött a gazdasági bizonytalanságnál mélyebb okok húzódnak meg: késői házasságkötés, átalakuló életformák, de egy különös székelyföldi jelenségre is felhívta a figyelmet Horváth István szociológus.
Az adóhatóság (ANAF) alkalmazottjának adta ki magát egy csaló, és egy gyulafehérvári cégvezetőn keresztül 86 ezer lejjel rövidített meg egy vállalkozást. A 49 éves női vállalkozó hozzáférést biztosított a csalónak egy laptophoz és egy mobilhoz is.
A közlekedési minisztérium idén szerény összegből gazdálkodik, és a nyári költségvetés-kiigazításkor további forrásokra lesz szükség a folyamatban lévő és az új beruházások finanszírozásához – jelentette ki kedden Ciprian Șerban közlekedési miniszter.
A tömbházas életforma próbára teszi a türelmet. Míg Sepsiszentgyörgyön a „szomszéd jóléte” is zavaró lehet, Kézdivásárhelyen a felelőtlen állattartás és a parkolási káosz adja a legtöbb munkát a helyi rendőröknek.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) megkezdte az áprilisi országgyűlési választásra keddig regisztrált mintegy 489 ezer levélben szavazó választópolgár számára a szavazási levélcsomagok postázását.
Nem áll fenn annak a veszélye, hogy a pedagógusok bojkottja miatt idén elmaradjanak az országos vizsgák – jelentette ki kedden Mihai Dimian oktatási és kutatási miniszter.
Több mint 144 300 nyolcadikos vett részt kedden a matematika próba-képességvizsgán – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Újra meghirdeti a nemzetpolitikai államtitkárság a Szülőföldön Magyarul Programot, amelyre keddtől lehet jelentkezni – mondta Nacsa Lőrinc a Facebook-oldalán közzétett videóban.
szóljon hozzá!