
Az országos átlagnál mérsékeltebb volt a pusztulás Hargita megyében, de a méhállománynak a 35-40 százaléka így is odaveszhetett a tél folyamán.
Fotó: Pixabay
Jelentős méhpusztulás történt a télen a méhészetekben, és egyelőre ennek még a pontos okait sem ismerik a méhészek. A jelenség egy, az ágazatot érintő általános problémára is rávilágít.
2025. április 24., 20:592025. április 24., 20:59
Országszerte rengeteg méh elpusztult a tél a folyamán a méhészetekben, olyan gazdaságok is vannak, ahol a méhállománynak alig 10-20 százaléka maradt meg. Az okokról még csak fejtegetések vannak, biztosat még maguk a méhészek sem tudnak.
Átlagban
de olyan méhészetekről is hallott, ahol a 200 családot számláló állományból alig 10 érte meg a tavaszt – mondta el érdeklődésünkre Ádám József, az Udvarhelyszéki Mézlovagrend és Örösi Méhészek Egyesületének elnöke.
Fotó: 123RF
Hargita megyében valamivel jobb a helyzet az országos átlagnál – folytatta a szakember –,
de a megyében is vannak olyan méhészetek, ahol a méhek 50-60-70, sőt 80 százaléka elpusztult a télen.
Fotó: Thomas Campean
Ádám József feltételezése szerint a nozéma, vagy köznyelvibb nevén a gyomorvész nevű erősen fertőző méhbetegség állhat a pusztulás hátterében, vagy kezeletlen atkafertőzés. Úgy véli ugyanakkor, hogy egy összetettebb ok is hozzájárulhatott a nagy veszteségekhez. Az enyhe időjárás miatt a fiasítás korán, már januárban elkezdődött idén, de a kemény fagyok miatt februárban megállt a folyamat.
Az első generációt felnevelő áttelelő méhek megöregedtek, elhulltak, a frissen kikeltek pedig, noha nem telelő méhek, mégis rákényszerültek erre a fagyok miatt, a megmaradt állomány legyengült, nem jött az utánpótlás, így ezeket még jobban megtizedelhették a méhbetegségek – részletezte feltételezését Ádám József. A méhfiasítás leállását ő is tapasztalata februárban, kicsit meggyérült a méhállománya, de mint mondta, nála nem volt nagy méhpusztulás.
Fotó: Pinti Attila
Ott, ahol jelentős számban hulltak el a méhek, laboratóriumban kellett volna kielemeztessék a pusztulás okát, hogy kiderüljenek a pontos okok, de szerinte erre általában nem áldoznak a méhészek. Ha nem vizsgálják ki a méhpusztulások okait, akkor akadálytalanul elterjedhetnek a fertőző méhbetegségek, amelyek a még egészséges méhállományokra átterjedve jóval súlyosabbá tehetik a veszteségeket. A megelőzés, illetve a helyzet kezelésének a hiánya egy általános probléma az ágazatban országszerte – tudtuk meg a szakembertől.
„Nem tudom, hogy mikor fog itt Romániában is az országos egyesület felébredni.
és ha nem lehet megmenteni, akkor el kellene pusztítani, hogy legalább a környéken élő egészséges méhcsaládokat megvédjük. Hatalmas problémákkal küzd az ágazat, és én nem látok egyelőre erre orvoslást” – fogalmazott Ádám József. Szerinte a fásultság és a kiábrándultság a méhészeken is eluralkodott, ugyanis az elmúlt 2-3 évben erős nyomás alatt volt a méz ára, miközben a termelési költségek nőttek, így sokan úgy folytatják a szakmát, hogy közben azt gondolják, már nem éri meg foglalkozni a méhekkel.
Fotó: Pinti Attila
A virágzással – már szinte rendhagyó módon – idén tavasszal nincsenek gondok, megfelelőek a körülmények a méhlegeltetéshez – tudtuk meg Ádám Józseftől. A repce, ami jó fagytűrő képességű, gyönyörűen sárgállik, amint befejezték a gazdák a permetezést, el is indul a repcemezőkre – mondta a vándorméhész. Ezúttal viszont csak a térségben legelteti méheit, semmi szükség nincs arra, hogy a Bărăganig elmenjenek a vándorméhészek, ugyanis szokatlan módon Erdélyben is ugyanolyan meleg van, mint a Román-alföldön.
Fotó: Veres Nándor
Az akácfákon ugyan megfagytak a rügyek a megkésett fagyok idején, de öröm az ürömben, hogy a virágbomlás előtt jött az erős hidegfront, így sarjúvirág még lesz a fákon. Ez kevésbé mézel, de ha nem lesznek nagyon leterheltek az akácos területek, „akkor még akár jó pergetés is lehet idén” – reménykedik a méhészegyesület vezetője.
Még a szilvafák virágairól is hordtak, pedig a fagyok azokat érintették a legérzékenyebben, megágyazva egy jelentős gyümölcstermés-kiesésnek, ám a méztermésre ez nem lesz hatással, ugyanis a beporzás után érkezett a fagy.
Fotó: Veres Nándor
A méhlegelőkkel tehát idén tavasszal nincs gond, a kérdés ezúttal az, hogy a meglévő méhállománnyal mekkora méztermést tudnak majd elérni a méhészek. Nagyon nagy az igény a méhcsaládokra idén, a méhészek próbálják pótolni a kiesést, a megmaradt családoknak pedig csak egy része erős. Ráadásul azok a méhészek, akik valamilyen aktív pályázati vagy támogatási programban vesznek részt, amely megköveteli, hogy rendelkezzenek a korábban megadott méhállománnyal rendelkezzenek, a megmaradt erős családokat is kénytelenek legyengíteni azáltal, hogy megosztják azokat. Azok viszont már sokat nem fognak hordani, ott az a legfontosabb – mondta a méhész –, hogy őszig maradjanak telelőképes állapotban.
Változatos programkínálattal várja a közönséget a gyergyóalfalvi Petőfi Művelődési Központ a következő hetekben.
Gyergyószentmiklós önkormányzata értesíti a város mezőgazdasági földtulajdonosait, hogy január 15-én, 9 órától közgyűlést tartanak a képviselő-testület üléstermében. Bizottsági tagokat választanak.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy Romániában létezik egy olyan réteg, amelyik a szabályokat tudatosan kijátszva nem fizet helyi adót, miközben a többség becsületesen eleget tesz kötelezettségeinek.
Az adóemelés, közlekedés és parkolás mellett többek között a tervezett Drakula Park, az okoskukák, és a Harvíz Rt. óriáspályázata kerültek terítékre témaként a csíkszeredai városvezetés által megszervezett szerdai sajtóbeszélgetésen.
A fiatalokat érintő kérdésekről tartanak előadásokat és panelbeszélgetéseket szakemberek január 20-án, a Szakszervezetek Művelődési Házában. A rendezvény érdemi válaszokkal szolgál a fiatalok dilemmáira.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Három Temes megyei rendőr megsérült szerda reggel a lugosi rendőrség egyik melléképületében történt robbanásban, ahol az erkölcsi bizonyítványokat kiállító iroda működik.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Két román állampolgár is szerepel Európa legkeresettebb bűnözőinek listáján. Egyikük a mezőméhesi nőgyilkosság feltételezett elkövetője – szúrta ki a Digi24 hírportál.
A helyi és a központi közigazgatás reformjáról szóló törvénytervezet indoklása szerint az intézkedéscsomag alkalmazásával 2026-ban 3,367 milliárd lejjel csökkennek a költségvetési kiadások.
szóljon hozzá!