
Az országos átlagnál mérsékeltebb volt a pusztulás Hargita megyében, de a méhállománynak a 35-40 százaléka így is odaveszhetett a tél folyamán.
Fotó: Pixabay
Jelentős méhpusztulás történt a télen a méhészetekben, és egyelőre ennek még a pontos okait sem ismerik a méhészek. A jelenség egy, az ágazatot érintő általános problémára is rávilágít.
2025. április 24., 20:592025. április 24., 20:59
Országszerte rengeteg méh elpusztult a tél a folyamán a méhészetekben, olyan gazdaságok is vannak, ahol a méhállománynak alig 10-20 százaléka maradt meg. Az okokról még csak fejtegetések vannak, biztosat még maguk a méhészek sem tudnak.
Átlagban
de olyan méhészetekről is hallott, ahol a 200 családot számláló állományból alig 10 érte meg a tavaszt – mondta el érdeklődésünkre Ádám József, az Udvarhelyszéki Mézlovagrend és Örösi Méhészek Egyesületének elnöke.
Fotó: 123RF
Hargita megyében valamivel jobb a helyzet az országos átlagnál – folytatta a szakember –,
de a megyében is vannak olyan méhészetek, ahol a méhek 50-60-70, sőt 80 százaléka elpusztult a télen.
Fotó: Thomas Campean
Ádám József feltételezése szerint a nozéma, vagy köznyelvibb nevén a gyomorvész nevű erősen fertőző méhbetegség állhat a pusztulás hátterében, vagy kezeletlen atkafertőzés. Úgy véli ugyanakkor, hogy egy összetettebb ok is hozzájárulhatott a nagy veszteségekhez. Az enyhe időjárás miatt a fiasítás korán, már januárban elkezdődött idén, de a kemény fagyok miatt februárban megállt a folyamat.
Az első generációt felnevelő áttelelő méhek megöregedtek, elhulltak, a frissen kikeltek pedig, noha nem telelő méhek, mégis rákényszerültek erre a fagyok miatt, a megmaradt állomány legyengült, nem jött az utánpótlás, így ezeket még jobban megtizedelhették a méhbetegségek – részletezte feltételezését Ádám József. A méhfiasítás leállását ő is tapasztalata februárban, kicsit meggyérült a méhállománya, de mint mondta, nála nem volt nagy méhpusztulás.
Fotó: Pinti Attila
Ott, ahol jelentős számban hulltak el a méhek, laboratóriumban kellett volna kielemeztessék a pusztulás okát, hogy kiderüljenek a pontos okok, de szerinte erre általában nem áldoznak a méhészek. Ha nem vizsgálják ki a méhpusztulások okait, akkor akadálytalanul elterjedhetnek a fertőző méhbetegségek, amelyek a még egészséges méhállományokra átterjedve jóval súlyosabbá tehetik a veszteségeket. A megelőzés, illetve a helyzet kezelésének a hiánya egy általános probléma az ágazatban országszerte – tudtuk meg a szakembertől.
„Nem tudom, hogy mikor fog itt Romániában is az országos egyesület felébredni.
és ha nem lehet megmenteni, akkor el kellene pusztítani, hogy legalább a környéken élő egészséges méhcsaládokat megvédjük. Hatalmas problémákkal küzd az ágazat, és én nem látok egyelőre erre orvoslást” – fogalmazott Ádám József. Szerinte a fásultság és a kiábrándultság a méhészeken is eluralkodott, ugyanis az elmúlt 2-3 évben erős nyomás alatt volt a méz ára, miközben a termelési költségek nőttek, így sokan úgy folytatják a szakmát, hogy közben azt gondolják, már nem éri meg foglalkozni a méhekkel.
Fotó: Pinti Attila
A virágzással – már szinte rendhagyó módon – idén tavasszal nincsenek gondok, megfelelőek a körülmények a méhlegeltetéshez – tudtuk meg Ádám Józseftől. A repce, ami jó fagytűrő képességű, gyönyörűen sárgállik, amint befejezték a gazdák a permetezést, el is indul a repcemezőkre – mondta a vándorméhész. Ezúttal viszont csak a térségben legelteti méheit, semmi szükség nincs arra, hogy a Bărăganig elmenjenek a vándorméhészek, ugyanis szokatlan módon Erdélyben is ugyanolyan meleg van, mint a Román-alföldön.
Fotó: Veres Nándor
Az akácfákon ugyan megfagytak a rügyek a megkésett fagyok idején, de öröm az ürömben, hogy a virágbomlás előtt jött az erős hidegfront, így sarjúvirág még lesz a fákon. Ez kevésbé mézel, de ha nem lesznek nagyon leterheltek az akácos területek, „akkor még akár jó pergetés is lehet idén” – reménykedik a méhészegyesület vezetője.
Még a szilvafák virágairól is hordtak, pedig a fagyok azokat érintették a legérzékenyebben, megágyazva egy jelentős gyümölcstermés-kiesésnek, ám a méztermésre ez nem lesz hatással, ugyanis a beporzás után érkezett a fagy.
Fotó: Veres Nándor
A méhlegelőkkel tehát idén tavasszal nincs gond, a kérdés ezúttal az, hogy a meglévő méhállománnyal mekkora méztermést tudnak majd elérni a méhészek. Nagyon nagy az igény a méhcsaládokra idén, a méhészek próbálják pótolni a kiesést, a megmaradt családoknak pedig csak egy része erős. Ráadásul azok a méhészek, akik valamilyen aktív pályázati vagy támogatási programban vesznek részt, amely megköveteli, hogy rendelkezzenek a korábban megadott méhállománnyal rendelkezzenek, a megmaradt erős családokat is kénytelenek legyengíteni azáltal, hogy megosztják azokat. Azok viszont már sokat nem fognak hordani, ott az a legfontosabb – mondta a méhész –, hogy őszig maradjanak telelőképes állapotban.
Különböző technikákkal füstölt szalonnákat kóstolhattak a csíkszeredaiak a második alkalommal megszervezett Füst és só – Székelyföldi Szalonnamustra elnevezésű rendezvény első napján, pénteken.
Romániának most a deficittel kapcsolatos problémák megoldására és a helyreállítási források lehívására kellene összpontosítania, nincs szüksége politikai válságra - jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Elemezte a magyarországi választások eredményeit a Szövetségi Állandó Tanács. Kelemen Hunort felhatalmazták, hogy Magyar Péterrel, a Tisza elnökével tárgyaljon.
A Tisza Párt azt javasolja, hogy május 9-én legyen az új Országgyűlés alakuló ülése, aznap megválaszthatják az új miniszterelnököt is.
A Felsőrákoson történt bántalmazásról szóló cikkünk megjelenését követően a rendőrség támogatásáról biztosította a lakosságot. Közleményükben hangsúlyozták: szorgalmazzák a térfigyelő kamerarendszer beindítását, és fokozzák a járőrözést a faluban.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hét megye folyóvizeire.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.
Romániának 600 millió eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak a leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni vakcinákért.
Romániai üzemet vásárolt fel a svájci Sika építőanyag- és ipari ragasztástechnikai cég – hivatkozik az MTI a Profit.ro gazdasági portálra, amely a vállalat közleménye alapján számolt be a tranzakcióról.
szóljon hozzá!