Legyengült, meggyérült méhállománnyal vágnak neki a szezonnak a méhészek

Hargita megyében valamivel jobb a helyzet az országos átlagnál – folytatta a szakember –,

Nozéma állhat a pusztulás hátterében

Ádám József feltételezése szerint a nozéma, vagy köznyelvibb nevén a gyomorvész nevű erősen fertőző méhbetegség állhat a pusztulás hátterében, vagy kezeletlen atkafertőzés. Úgy véli ugyanakkor, hogy egy összetettebb ok is hozzájárulhatott a nagy veszteségekhez. Az enyhe időjárás miatt a fiasítás korán, már januárban elkezdődött idén, de a kemény fagyok miatt februárban megállt a folyamat.

Az első generációt felnevelő áttelelő méhek megöregedtek, elhulltak, a frissen kikeltek pedig, noha nem telelő méhek, mégis rákényszerültek erre a fagyok miatt, a megmaradt állomány legyengült, nem jött az utánpótlás, így ezeket még jobban megtizedelhették a méhbetegségek – részletezte feltételezését Ádám József. A méhfiasítás leállását ő is tapasztalata februárban, kicsit meggyérült a méhállománya, de mint mondta, nála nem volt nagy méhpusztulás.

Ha nem vizsgálják az okokat, elterjedhetnek a méhbetegségek

Ott, ahol jelentős számban hulltak el a méhek, laboratóriumban kellett volna kielemeztessék a pusztulás okát, hogy kiderüljenek a pontos okok, de szerinte erre általában nem áldoznak a méhészek. Ha nem vizsgálják ki a méhpusztulások okait, akkor akadálytalanul elterjedhetnek a fertőző méhbetegségek, amelyek a még egészséges méhállományokra átterjedve jóval súlyosabbá tehetik a veszteségeket. A megelőzés, illetve a helyzet kezelésének a hiánya egy általános probléma az ágazatban országszerte – tudtuk meg a szakembertől.

„Nem tudom, hogy mikor fog itt Romániában is az országos egyesület felébredni.

A virágzás jó, de a méhállomány gyenge

A virágzással – már szinte rendhagyó módon – idén tavasszal nincsenek gondok, megfelelőek a körülmények a méhlegeltetéshez – tudtuk meg Ádám Józseftől. A repce, ami jó fagytűrő képességű, gyönyörűen sárgállik, amint befejezték a gazdák a permetezést, el is indul a repcemezőkre – mondta a vándorméhész. Ezúttal viszont csak a térségben legelteti méheit, semmi szükség nincs arra, hogy a Bărăganig elmenjenek a vándorméhészek, ugyanis szokatlan módon Erdélyben is ugyanolyan meleg van, mint a Román-alföldön.

Az akácfákon ugyan megfagytak a rügyek a megkésett fagyok idején, de öröm az ürömben, hogy a virágbomlás előtt jött az erős hidegfront, így sarjúvirág még lesz a fákon. Ez kevésbé mézel, de ha nem lesznek nagyon leterheltek az akácos területek, „akkor még akár jó pergetés is lehet idén” – reménykedik a méhészegyesület vezetője.

A méhlegelőkkel tehát idén tavasszal nincs gond, a kérdés ezúttal az, hogy a meglévő méhállománnyal mekkora méztermést tudnak majd elérni a méhészek. Nagyon nagy az igény a méhcsaládokra idén, a méhészek próbálják pótolni a kiesést, a megmaradt családoknak pedig csak egy része erős. Ráadásul azok a méhészek, akik valamilyen aktív pályázati vagy támogatási programban vesznek részt, amely megköveteli, hogy rendelkezzenek a korábban megadott méhállománnyal rendelkezzenek, a megmaradt erős családokat is kénytelenek legyengíteni azáltal, hogy megosztják azokat. Azok viszont már sokat nem fognak hordani, ott az a legfontosabb – mondta a méhész –, hogy őszig maradjanak telelőképes állapotban.