
A Bot házaspár tizenegy gyermeket nevelt fel
Fotó: Tamás Gyopár
A lábnyiki Bot György először járt Gyergyószéken. Úgy tudja, innen származnak felmenői, ezért is jött szívesen. Tizenegy gyermeke, 29 unokája van és 54 keresztgyermeke a faluban. Mindenkinek továbbadja azt, amit nagyszüleitől hallott: gyergyóiak voltak az őseik.
2017. április 24., 14:562017. április 24., 14:56
Amellett, hogy elkísérte feleségét, Klári nénit és a gyermekcsoportot, akik az Őszi Rózsák Idősek klubja meghívására érkeztek, gyergyói gyökereiről mesélt. A 77 éves Gyuri bácsi szerint a Mészáros vezetéknevűek származhattak innen, s az is bizonyíték rá, hogy gyergyószékiek alapították a települést, hogy a három falurész egyikét Gyergyónak hívják. Másik kettő is utal arra, honnan jöttek lakói: Csík és Bicaz Ardelean utcák alkotják még a falut.
„Az öregek, amikor beszéltem vélik, azt mesélték, hogy Lábnyik innét hozódik Gyergyóból. Az emberek, kiket úgy hívtak, Mészáros, Csorba, Lukács, Gyenge, Lackó, Polgár elszaladtak innőt, mert doszárik voltak, s keresztül jöttek. Erdőkitermelésben dolgoztak, kalyibákba laktak, s aztán hozták a családjaikat, s szalmával fedett házakat építettek. Megkezdtek szaporodni, majd 500 esztendeje jöttek oda. Katolikusok voltak, osztán száz év múlva csinált a bojér templomot Lábnyikban. Onnan formálódott a falu” – mondta. Lábnyik a legkeletibb magyar falu Romániában. Székelyes csángó település.
„A magyaros neveket a páterok megcserélték. Az én apám Mészáros Ferenc volt, s Botok lettünk. A pap tette ezt a nevet 1946-ban.
Mindenki ért magyarul, csak nem értik az erdélyi nyelvet. Az én apósom templomszolga volt, s aztán én lettem helyette. Egy darabig magyarul énekeltünk, aztán megcserélték, s románul énekelünk. A magyar énekek többet nem még voltak. A fiatalokra, amikor a szomszéd faluba mentek, rájuk szóltak, beszéljenek románul. A pap nem még hagyta, hogy magyarul beszéljenek, hogy az ifjúság tanuljon románul” – mesélte. Iskolán kívüli tevékenységen, délutánonként tanulnak magyarul írni-olvasni az ottani gyermekek.
A lábnyikiak hagyományaik mellettt származásukat is számon tartják
Fotó: Tamás Gyopár
Klári néni is elmesélte élete meghatározó élményét, ami a mély vallásosságára is magyarázatot ad. Már tízéves korától a papnak segédkezett, az édesapja diák, vagyis templomszolga volt. Deákházban nőtt fel nyolc testvérével együtt. „Bé volt fogva dologra korán” – tette hozzá a férje. „A pap is jött, játszodott velünk, gyermekekvel. Esténként mostam meg a lábait, a páternek ki voltak tépve a körmei, harapófogóval kínozták meg… A Szekuritate tette. De örvendett, hogy élt. Sokat tanultunk tőle. Szíves ember volt” – mesélte Klári néni.
Lábnyikon jelenleg 300 gazda, vagyis család él. Az öregek halnak el, az ifjak elmennek – mesélte Bot György, akinek tizenegy gyermekéből csupán kettő él a faluban. Öt gyermeke Nagyváradon alapított családot. A falu ifjai külföldön dolgoznak nagyrészt. Kevesen térnek haza szülőfalujukba, s bár építettek nagy házakat, ott nincs kereseti, megélhetési lehetőség. „Nehez élni, napszámoskodnak, s mit keresnek egyik nap, este el is isszák, s a másnap megint mennek dolgozni, ilyen. Vagy kiveszi az italt előre, s osztán megyen, hogy dolgozza le. Hetfőn város van, s eladják, mit tudnak.
Csak úgy lehet megélni, ha az ember nem vesz meg mindent, csak mit lehet. Egészség legyen, mert az a fontos, s osztán hónap fogyatékján hozzák a nyugdíjat” – mesélték.
Bot Györgynek egyszer fordult csak meg fejében, hogy elköltözik Lábnyikból, Bákóban dolgozott éppen, és úgy döntött, ott vesz egy lakrészt. „Meggondoltam, egy dióért, cseresznyéért pénzt kellett volna kiadni, s egy fizetésből nem lehetett volna megélni, nagy volt a család” – indokolta, hogy miért írta felül a korábbi döntését. Építkezésen dolgozott a környező nagyobb településeken, onnan ment nyugdíjba.
Fotó: Tamás Gyopár
Most már kevesebb gyermek születik a családokban, de egyik keresztfiuknak tizennégy gyermeke van. „Ha süt a nap, nőnek a gyermekek” – teszi hozzá. Botéknak szinte minden lábnyiki családban van keresztgyermekük. Népszerűek is bizonyára a helyiek körében, ám amint elmondták, azért kérték fel őket komaságra legtöbben, mert csak ők fizették tisztességesen az egyházadót, ezért számítani lehetett rájuk mindig. Unokáik közül csupán egy nem beszél magyarul. Az, akinél kétévesen leukémiát diagnosztizáltak ezelőtt négy évvel. „Sokat imádkoztunk, s sokat járt kezelésekre, most jól van, hála Istennek.
– mondta Klári néni.
Akárcsak a magyar házba járó gyerekek, gyakran jár kirándulni Klári néni is, énekét magyar földön is hallhatták, meg is könnyezték. Amikor teheti, férje is elkíséri. Román nyelvű imakönyvet ajándékozott vendéglátójuknak a Bot család. Bot György kicsit haza is jött. Több száz évvel ezelőtt talán pontosan innen menekült el szépapja. Nem gondolta, hogy egyszer eljön ide feleségével. Az Őszi Rózsák Idősek Klubjának tagjai segítségével utazhattak ide. Hálásak is érte, mondták, miután a fényképre készülve egymás mellé ültek, és egymás kezét megfogták.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!