Lábnyik Gyergyóból „hozódik”

Amellett, hogy elkísérte feleségét, Klári nénit és a gyermekcsoportot, akik az Őszi Rózsák Idősek klubja meghívására érkeztek, gyergyói gyökereiről mesélt. A 77 éves Gyuri bácsi szerint a Mészáros vezetéknevűek származhattak innen, s az is bizonyíték rá, hogy gyergyószékiek alapították a települést, hogy a három falurész egyikét Gyergyónak hívják. Másik kettő is utal arra, honnan jöttek lakói: Csík és Bicaz Ardelean utcák alkotják még a falut.

„Az öregek, amikor beszéltem vélik, azt mesélték, hogy Lábnyik innét hozódik Gyergyóból. Az emberek, kiket úgy hívtak, Mészáros, Csorba, Lukács, Gyenge, Lackó, Polgár elszaladtak innőt, mert doszárik voltak, s keresztül jöttek. Erdőkitermelésben dolgoztak, kalyibákba laktak, s aztán hozták a családjaikat, s szalmával fedett házakat építettek. Megkezdtek szaporodni, majd 500 esztendeje jöttek oda. Katolikusok voltak, osztán száz év múlva csinált a bojér templomot Lábnyikban. Onnan formálódott a falu” – mondta. Lábnyik a legkeletibb magyar falu Romániában. Székelyes csángó település.

„A magyaros neveket a páterok megcserélték. Az én apám Mészáros Ferenc volt, s Botok lettünk. A pap tette ezt a nevet 1946-ban.

Katolikusok vagyunk, románul imádkozunk.

Mindenki ért magyarul, csak nem értik az erdélyi nyelvet. Az én apósom templomszolga volt, s aztán én lettem helyette. Egy darabig magyarul énekeltünk, aztán megcserélték, s románul énekelünk. A magyar énekek többet nem még voltak. A fiatalokra, amikor a szomszéd faluba mentek, rájuk szóltak, beszéljenek románul. A pap nem még hagyta, hogy magyarul beszéljenek, hogy az ifjúság tanuljon románul” – mesélte. Iskolán kívüli tevékenységen, délutánonként tanulnak magyarul írni-olvasni az ottani gyermekek.

Klári néni is elmesélte élete meghatározó élményét, ami a mély vallásosságára is magyarázatot ad. Már tízéves korától a papnak segédkezett, az édesapja diák, vagyis templomszolga volt. Deákházban nőtt fel nyolc testvérével együtt. „Bé volt fogva dologra korán” – tette hozzá a férje. „A pap is jött, játszodott velünk, gyermekekvel. Esténként mostam meg a lábait, a páternek ki voltak tépve a körmei, harapófogóval kínozták meg… A Szekuritate tette. De örvendett, hogy élt. Sokat tanultunk tőle. Szíves ember volt” – mesélte Klári néni.

Lábnyikon jelenleg 300 gazda, vagyis család él. Az öregek halnak el, az ifjak elmennek – mesélte Bot György, akinek tizenegy gyermekéből csupán kettő él a faluban. Öt gyermeke Nagyváradon alapított családot. A falu ifjai külföldön dolgoznak nagyrészt. Kevesen térnek haza szülőfalujukba, s bár építettek nagy házakat, ott nincs kereseti, megélhetési lehetőség. „Nehez élni, napszámoskodnak, s mit keresnek egyik nap, este el is isszák, s a másnap megint mennek dolgozni, ilyen. Vagy kiveszi az italt előre, s osztán megyen, hogy dolgozza le. Hetfőn város van, s eladják, mit tudnak.

Ma esznek, isznak, holnap tűrnek. Érti maga ugye, hogy van Lábnyikban?

Csak úgy lehet megélni, ha az ember nem vesz meg mindent, csak mit lehet. Egészség legyen, mert az a fontos, s osztán hónap fogyatékján hozzák a nyugdíjat” – mesélték.

Bot Györgynek egyszer fordult csak meg fejében, hogy elköltözik Lábnyikból, Bákóban dolgozott éppen, és úgy döntött, ott vesz egy lakrészt. „Meggondoltam, egy dióért, cseresznyéért pénzt kellett volna kiadni, s egy fizetésből nem lehetett volna megélni, nagy volt a család” – indokolta, hogy miért írta felül a korábbi döntését. Építkezésen dolgozott a környező nagyobb településeken, onnan ment nyugdíjba.

Most már kevesebb gyermek születik a családokban, de egyik keresztfiuknak tizennégy gyermeke van. „Ha süt a nap, nőnek a gyermekek” – teszi hozzá. Botéknak szinte minden lábnyiki családban van keresztgyermekük. Népszerűek is bizonyára a helyiek körében, ám amint elmondták, azért kérték fel őket komaságra legtöbben, mert csak ők fizették tisztességesen az egyházadót, ezért számítani lehetett rájuk mindig. Unokáik közül csupán egy nem beszél magyarul. Az, akinél kétévesen leukémiát diagnosztizáltak ezelőtt négy évvel. „Sokat imádkoztunk, s sokat járt kezelésekre, most jól van, hála Istennek.

– mondta Klári néni.

Akárcsak a magyar házba járó gyerekek, gyakran jár kirándulni Klári néni is, énekét magyar földön is hallhatták, meg is könnyezték. Amikor teheti, férje is elkíséri. Román nyelvű imakönyvet ajándékozott vendéglátójuknak a Bot család. Bot György kicsit haza is jött. Több száz évvel ezelőtt talán pontosan innen menekült el szépapja. Nem gondolta, hogy egyszer eljön ide feleségével. Az Őszi Rózsák Idősek Klubjának tagjai segítségével utazhattak ide. Hálásak is érte, mondták, miután a fényképre készülve egymás mellé ültek, és egymás kezét megfogták.